Best WordPress Hosting
 

Népszava: Már nem közfeladatot ellátó személy a tanár

Jogalkalmazási problémák merültek fel a bíróságokon a pedagógusokat érintő ügyekben, miután egy törvénymódosítás miatt a pedagógusokat és más iskolai alkalmazottakat már nem lehet közfeladatot ellátó személyeknek tekinteni – írja a Népszava egy bírósági körlevélre hivatkozva.

A közfeladatot ellátó személyek különleges védelem alatt állnak, az ellenük elkövetett bűncselekmények komolyabb büntetést vonnak maguk után. Ha a pedagógusok már nem tartoznak ebbe a körbe, ezt a minősítő körülményt nem lehet alkalmazni például a tanárok elleni iskolai erőszakkal kapcsolatos esetekben.

A lap a birtokába került körlevél alapján azt írja, bár a Büntető törvénykönyv jelenleg is hatályos szövege alapján a pedagógusok közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek, a köznevelési törvény erre vonatkozó része idén január 1-től már nem hatályos. Márpedig a Btk. a köznevelési törvényre hivatkozik a pedagógusok közfeladati jogállásával kapcsolatban.

„Annyifelé rúgni, hogy aztán mindenki megutáljon” – a Palóc Videótéka készítői

Kitartó és hűséges rajongóitok vannak, de bizonyára sokan meglepődnének, ha tudnák, hogy majdnem egy teljesen komoly, egészestés túszdrámával indultatok a filmes világban.

Kovács Domonkos: Hát, ez még összejöhet, hisz 90 százalékos állapotban van a film azóta is.

Miért nem fejeztétek be?

Ötezer teljes munkaidős tanár tűnt el a rendszerből

Három év alatt több mint ötezerrel csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma a köznevelésben – számolt ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból a Népszava. Eszerint 2020 októberében 132 084 fő volt a teljes munkaidős pedagógusok száma, a legfrissebb, 2023 októberére vonatkozó adatok szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusok létszáma 126 966 fő.

Azóta valószínűleg tovább csökkenhetett a számuk, mivel akkor még állományban voltak azok, akik nem fogadták el a státustörvény feltételeit, az ő jogviszonyuk csak novemberben szűnt meg.

Ugyanakkor egyre több pedagógust foglalkoztatnak részmunkaidőben: a Köznevelési Információs Rendszer adatai szerint számuk a 2020-as 12 528 főről több mint kétezerrel, 14 752 főre emelkedett 2023 októberére. A megbízási szerződéses, óraadó pedagógusok száma is enyhén emelkedett a 2020-as 11 896 főről 12 473-ra – írta a lap. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy sok nyugdíjas tanárt foglalkoztatnak ebben a formában.

Felemásra sikeredett pedagógusbér-emelés, hármas alát kapott a kormány

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a Forrás Társadalomkutató Intézettel közösen felmérést készített arról, miként változott a pedagógusok bére 2023. novembere és 2024. januárja között. Mint ismert, 2024 januárjában a kormány bejelentette, hogy a pedagógusoknak ígért béremelés elkezdődött, illetve hogy átlagos 32,2 százalékos emelést kapnak az állami oktatásban dolgozók.

A felmérés szerint átlagban nem 32,2 százalékos, hanem 30,2 százalékos emelésről beszélhetünk, a válaszok alapján 2023 novemberében átlagosan bruttó 476 168 forintot kapott egy pedagógus, míg 2024 februárjában 620 127 forintnyi volt a bruttó átlag. A KSH ugyanerre az időszakra, tehát 2023-ra a hivatalos béradatok összesítése során azt állapította meg, hogy a köznevelésben dolgozó pedagógusok átlagkeresete 517 808 forint volt.

A pedagógusok átlagosan 2,5-re értékelték egy 5-ös skálán, azt a kérdést, hogy mennyire elégedettek a kormány 2026. január elsejére ígért béremelésével? A kormány tehát épphogy közepest kapott a pedagógusoktól.

PDSZ: Nem jön ki az átlagos 32,2 százalékos pedagógusbér-emelés

Mit lehet tudni a pedagógusok béremeléséről? Először az Oktatási Hivatalhoz fordultunk, hogy megtudjuk, jelenleg hány pedagógus dolgozik, és közülük hányan tartoznak (számszerűen, illetve százalékosan) a főbb kategóriákba, tehát:

hány gyakornok,

pedagógus I,

Megkönyörült Pintér a nyugdíjba készülő pedagógusokon

Pintér Sándor belügyminiszter álláspontja szerint méltatlan helyzetbe kerültek azok a pedagógusok, akik 2023. szeptember 15. és 2023. december 31. között nyugdíjba vonulásuk okán megkezdték felmentési idejük letöltését, így jogviszonyuk nem alakult át, az új jogviszony szerinti új illetmények megállapítása rájuk nem vonatkozott, ezen a jogcímen fizetésemelésben nem részesülhettek.

A miniszter döntése szerint az érintett 389 pedagógus munkáltatóinak 2024. január 1-étől egyoldalú kötelezettségvállalással biztosítaniuk kell a PED-I, a PED-II vagy a mesterpedagógus fokozatban az adott sáv alsó értékének megfelelő összegű, de legalább 10% mértékű fizetésemelést – derül ki a Belügyminisztérium MTI OS közleményéből. A hír szerint az érintetteket a tankerületek tájékoztatták a miniszter döntéséről.

Mint ismert, a kormány december 29-én bejelentette, hogy átlagosan 32,2 százalékkal nő januártól a pedagógusok bére, februári kifizetéssel. A cél ezzel az, hogy még az idén elérje a pedagógusok átlagbére a diplomás átlagbér 71,8 százalékát.

Szén-monoxid-mérgezés: mentők vittek el hét gyereket egy budaörsi iskolából

Szén-monoxid miatt lett rosszul egy budaörsi iskola több diákja szerda délelőtt tanítási időben – derült ki az Országos Mentőszolgálat közléséből.

A tíz év körüli gyermekek hányingerre és szédülésre kezdtek panaszkodni, így az iskola pedagógusai mentők segítségét kérték. A mentésirányítás nagy erőket mozgósított, összesen hét mentőegységet küldtek az iskolához perceken belül. A mentők táskáján megszólalt a szén-monoxid jelző, ami egyértelművé tette a panaszok okát – írták.

A mentőszolgálat ezután a társszervek segítségét kérte, akik azonnal kiürítették az iskolát, a mentősök pedig megkezdték a gyerekek ellátását.

Még nem biztos, hogy időben megkapják a tanárok az emelt fizetést februárban

Csütörtökön két rendelet is megjelent a Magyar Közlönyben, amelyek a pedagógusbér-emelés végrehajtását szabályozzák. Az egyik rendelet rögzíti, hogy a tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik, a másik pedig – „a tanárbéremeléshez szükséges egyes veszélyhelyzeti rendelkezésekről” című – azt tartalmazza, hogy az Ukrajnában zajló háború miatt a magyar pedagógusok csak január 30-ig tudhatják meg, hogy személyre szabottan pontosan milyen feltételekkel és mennyit kereshetnek 2024. január elseje óta.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tanárok az egész hónapban anélkül dolgoztak, hogy tudták volna, ezt mennyiért teszik.

Nem ez az egyetlen kérdés azonban, ami az iskolafenntartókat és az intézményvezetőket lázban tartja a béremelések levezénylésével kapcsolatban. Nyilatkozott lapunknak egy magániskola fenntartója, aki kaotikusnak nevezte a jelenlegi helyzetet, szerinte kapkodás zajlik az ügyben. Azt mondta, egyelőre még nem kapták meg a béremeléseket lehetővé tevő finanszírozási határozatot a Magyar Államkincstártól, így fogalmuk sincs arról, hogy mi alapján igényeljenek támogatást a béremelésekre. Ezért azt sem tudják, miből fogják kifizetni a február elején esedékes januári béreket.

Pedagógus szakszervezetek: kimaradhatnak a szakképzési oktatók a tanárok béremeléséből

A béremelésről szóló, január 1-jén hatályba lépett kormányrendelet nem tér ki a szakképzési oktatókra, akik így nem részesülhetnek a pedagógusoknak megígért, átlagosan 32,2 százalékos januári emelésből, közölték a Népszavával a pedagógus szakszervezetek vezetői. Hozzátették: a pedagógusok részben EU-s forrásból megvalósuló béremelésével kapcsolatos EFOP Plusz uniós programban sincs benne a szakképzés.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy az említett fizetésemelés a tanárokra, az óvónőkre és a szakképzésben oktatókra is vonatkozni fog.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint valamennyi béremelésre számíthatnak majd a szakképzésben oktatók is, de ennek részletei még egyáltalán nem ismertek. A szakszervezetek ügyvivői a 32,2 százalékos emeléssel kapcsolatban elmondták, egyelőre csak a gyakornok fokozatú pályakezdők lehetnek biztosak abban, hogy ilyen arányban nő a bérük, ami nettóban, kedvezmények nélkül 351,6 ezer forintot jelent. A Pedagógus I. fokozatba tartozók bére 28 százalékkal nőhet, nettó 357,7 ezer forintra, a Pedagógus II. fokozatba tartozóké pedig nettó 369 ezerre.

Maruzsa Zoltán szerint indokolatlan a státusztörvény visszavonása

Az új életpályáról szóló törvény miatt nem mondtak fel tömegesen a pedagógusok, 99 százalékuk az új jogállást választotta, ezért az Országgyűlés által júliusban elfogadott törvény visszavonására irányuló követelés indokolatlan – hangsúlyozta a köznevelési államtitkár a szakszervezeteknek küldött levelében.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azonban fenntartja követeléseit, és továbbra is tárgyalást sürget – derült ki az általuk az MTI-hez pénteken eljuttatott levélváltásból.

Maruzsa Zoltán az azonnali, ötvenszázalékos béremelésre vonatkozó követeléssel kapcsolatban azt írta, a köznevelésben dolgozók jelentős béremelését a kormány is indokoltnak tartja, ennek érdekében a kormány és az Európai Bizottság közös vállalást írt alá. A magyar kormány a vállalás rá eső részét 2022-ben és 2023-ban is kifizette, az Európai Bizottság eddig nem fizetett – tette hozzá.

Népszava: 1500 pedagógus dolgozhat diploma nélkül a közoktatásban

Mintegy ezerötszáz pedagógus dolgozhat úgy a hazai oktatási-nevelési intézményekben, hogy nincs diplomája – vonta le a következtetést a Népszava Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszából, amit Kanász-Nagy Máté országgyűlési képviselő (LMP) írásbeli kérdésére adott.

Az ellenzéki képviselő arra volt kíváncsi, hogyan alakult éves bontásban a diploma nélkül tanítók száma a közoktatásban.  A képviselő az általa kért részletes adatokat ugyan nem kapta meg, Rétvári annyit azonban elárult, hogy a jelenlegi tanévben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak egy százaléka olyan pedagógus, aki nem rendelkezik felsőfokú szintű végzettséggel. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai alapján a szerint a 2022/2023-as tanévben 147,2 ezer volt a főállású pedagógusok száma, ennek az egy százaléka 1472 – írta a lap.

Totyik Tamás, A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a lap kérdésére azt mondta, a szám helytálló lehet. Hozzátette ugyanakkor:

Mától tárgyal az Alkotmánybíróság a pedagógusok kirúgását megkönnyítő kormányrendeletről

Kedden tárgyalja először az Alkotmánybíróság azt az ellenzéki indítványt, amely szerint egy januárban hozott kormányrendelet a háborús veszélyhelyzethez nem kapcsolódó kérdésben korlátoz alapjogokat, mégpedig a törvényi jogforrási szintet és az ahhoz kapcsolódó garanciákat megkerülve – írja keddi cikkében az Index.

A szóban forgó  (4/2023. (I. 12.) kormányrendelet az orosz–ukrán konfliktusra hivatkozva szabályozta újra az iskolában dolgozó közalkalmazottak elbocsátását, megkönnyítve, hogy rendkívüli felmentéssel vagy azonnali hatályú felmondással kirúgják a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat – idézi fel a portál. A rendelet kimondja például, hogy a munkáltatónak a korábbiakhoz képest nem 15 napja van kirúgni a szerinte kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben megszegő pedagógust, hanem az adott tanév végéig bármikor gyakorolhatja a rendkívüli felmentés jogát. A jogszabály az idén januárban lépett hatályba, ám visszamenőleg is alkalmazható.

Az Index idézi a Belügyminisztérium január 12-i közleményét, amely szerint

CKP: Honnan veszi Rétvári államtitkár az adatait?

Rétvári Bence október elején azt nyilatkozta, hogy a státuszváltást 1205 pedagógus nem fogadta el, ami elenyésző a 160 ezer pedagógushoz képest. Ezzel kapcsolatban a Civil Közoktatási Platform (CKP) először a BM-et, majd a Klebelsberg Központot kereste meg közérdekű adatkéréssel azt tudakolva, mire alapozta a Belügyminisztérium államtitkára ezt az állítását: begyűjtötték-e az iskoláktól, illetve a tankerületektől az adatokat. Továbbá a CKP azt is kérte, hogy amennyiben ezek az adatok a minisztérium, illetve a Klebelsberg Központ rendelkezésére állnak,  számukra is küldjék el a hivatalos adatot.

A CKP a kedden nyilvánosságra hozott közleményében ennek az adatkérésnek az eredményéről számol be. Mint írják, mindkét kérdésükre azt a választ kapták, hogy ők nem adatkezelők, mivel az adattal a pedagógusok munkáltatói, a tankerületek rendelkeznek. Arra pedig, hogy mire alapozva nyilatkozott Rétvári Bence, azt válaszolták, hogy ez az információ nem közérdekű adat.

A CKP értékelése szerint ez a válasz csak úgy értelmezhető, hogy az államtitkár azt nyilatkozik, amit akar, az adatok valódisága nem ellenőrizhető.

Publicus Intézet: a többség látja a tanárhiányt az iskolákban

54 százaléka azoknak, akiknek van iskoláskorú, állami oktatási intézménybe járó hozzátartozójuk, úgy vélik, érzékelhető tanárhiány van az intézményekben, derült ki a Publicus Intézet friss, a Népszava megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásából.

A felmérés szerint ezzel szemben a megkérdezettek 38 százaléka válaszolt úgy, hogy nincs pedagógushiány abban az intézményben, ahova a gyermekük jár, további 8 százalék pedig vagy nem válaszolt, vagy nem tudja.

A megkérdezettek többsége, 51 százaléka igennel felelt arra a kérdésre is, előfordult-e olyan, hogy tanórák maradtak el szaktanárok hiánya miatt. A nemmel válaszolók aránya 37 százalék.

Nagyítóval is alig találni férfi általános iskolai tanárt Magyarországon

2021-ben 5,2 millió olyan pedagógus volt Európában, aki általános iskolában vagy középiskolában tanított – derül ki az Eurostat által közzétett adatokból. Túlnyomó többségben voltak köztük a nők (73 százalék), emellett pedig 39 százalékra tehető a legalább 50 éves pedagógusok aránya.

Az általános iskolás gyerekeket oktatók csoportjában Litvániában mozdul el leginkább a korfa az idősebbek felé, 55 százalék az 50 év feletti korosztály aránya, de szorosan követi Olaszország (54 százalék) és nem sokkal lemaradva Bulgária (51 százalék), Észtország és Lettország (49 százalék), illetve Magyarország (47 százalék).

Krausz Ferenc hálás tanulmányaiért, de aggódik a tanárok mai megbecsülése miatt

Következetesen szemlézi a héten fizikai Nobel-díjat nyert Krausz Ferenc magyarországi interjúit a 444, és azt találták, Krausz ezekben rendre elmondja, hogy hálás itthoni tanulmányaiért, de mindig üzen is a döntéshozóknak azért, hogy állítsák helyre a tanár szakma mai megbecsültségét. Eddig az állami m5 csatornának adott interjúban volt a legegyértelműbb:

Vannak Kiss tanár bácsijaink, Láng tanár bácsijaink, Vermes tanár bácsijaink. Hogy ők hogyan keletkeznek, ahhoz én már nem értek, de talánezen a ponton szeretném megjegyezni, hogy rendkívüli aggodalommal figyelem a magyarországi tanári szakma jelenlegi megbecsültségét és itt a tévén keresztül is szeretnék apellálni a döntéshozókra, hogy tegyenek meg mindent, amit a lehetőségek megengednek annak érdekében, hogy ennek a szakmának a becsülete helyre álljon minél gyorsabban. Ugyanis ha ez nem sikerül, és nem lesznek a jövőben Kiss tanár bácsijaink, Láng tanár bácsijaink és Vermes tanár bácsijaink, akkor egészen biztosan nem lesznek Nobel-díjaink. És ez még a legkisebb baj.

Szerepelt az Inforádióban is, ahol csaknem szóról szóra ugyanezt a – láthatóan átgondolt és tudatosan elővett – üzenetet mondta el. A HírTV interjújában is tett erre egy kísérletet, de az ottani műsorvezető csak a 30 évvel ezelőtti oktatási rendszer dicséretét hallotta ki belőle.

Napirend után: Mit tudnak a taxisok és a napelemesek, amit a tanárok nem?

The post Napirend után: Mit tudnak a taxisok és a napelemesek, amit a tanárok nem? first appeared on 24.hu.

„A fizetésem nettó 500-600 ezer forint lesz, ami több, mint amennyi a tanári bérem volt bruttóban” – buszsofőrnek állt a PDSZ volt elnöke

Egy júniusi tüntetésen jelentette be, hogy 31 év után búcsút int a tanári pályának Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) egykori elnöke. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium korábbi történelemtanára a státusztörvény miatt adta be a lemondását.

A Népszavának nyilatkozva most azt is elmondta, hogy buszsofőrnek áll.

Most végeztem el egy képzést, októbertől egy magáncégnél leszek buszsofőr, a fizetésem nettó 500-600 ezer forint lesz, ami több, mint amennyi a tanári bérem volt bruttóban

Donáth Anna arra kéri a pedagógusokat, hogy ne írják alá az új szerződésüket

Donáth Anna a Mometum EP-képviselője arra kérte a pedagógusokat Facebook oldalán, hogy ne fogadják el a státusztörvény alapján készült új szerződésüket. A pedagógusok szeptember 29-ig nyilatkozhatnak, hogy elfogadják vagy elutasítják a szerződést. Donáth szerint „ha tömegesen utasítják el a kormány felháborító ajánlatát, ha tömegesen nem írják alá a státusztörvény alapján készült szerződést, akkor a Fidesz kénytelen lesz meghátrálni, és emberszámba venni a pedagógusokat”.

Mutassatok erőt, mert csak abból értenek! Csak így van esély arra, hogy a kormány érdemben meghallgassa az igényeiteket, hogy tisztességesen megfizessen titeket, és hogy olyan körülményeket teremtsen az oktatásban, ahol lehet végre tanítani. Ne fogadjátok el, hogy ismételten megaláznak titeket! A döntés szeptember 29-ig a ti kezetekben van. Éljetek vele!

– írta Donáth Anna.

Gombos Edina az amerikai oktatásról: A tanárhiány itt is probléma, egy pedagógus 27 dollár fizetést kap óránként

Gombos Edina rendszeresen készít videókat amerikai mindennapjaikról, most a story.hu szemléje alapján az oktatási rendszerről is beszélt. Nagyobbik gyereke, Miranda már gimnazista: „Itt egy diák nem tanul négy éven át történelmet, hanem kurzusok vannak, amit az adott évben kell letudni emelt szinten. Miri két éve, a tanulmányai eredményei alapján bekerült a Cambridge Nemzetközi Programba is, ami azt jelenti, hogy alapérettségi helyett negyedikre lesz pár szakmája, és ingyenes tanulási lehetőséget kaphat a világ több mint kétszáz egyetemén” – részletezte.

Fia, Matteo a harmadik osztályt kezdte meg, és a tanárhiány Floridában is komoly probléma, mint ahogy Magyarországon is:

Alapvetően nagyon gyakorlatias az oktatás. Sajnos a tanárhiány itt is hatalmas probléma, egy pedagógus 27 dollár körül kap fizetést óránként, ami tényleg átlag alatti sok államhoz képest.