Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: szent istván

Befeketítették első királynénk emlékét

Közzétette szerző

Amennyiben a 895-ös dátumot elfogadjuk a honfoglalás kezdetének, a Kárpát-medencébe költözött magyar állam egy évszázadig kereste a helyét Európában. A kezdeti hadjáratok során őseink bizonyították erejüket, a szomszéd nagyhatalmak tudtára adták, hogy új hazájukat képesek megvédeni. Sőt, kifejezetten aktív külpolitikát folytattak.

Jócskán leegyszerűsítve a Magyar Nagyfejedelemség a X. század első felében-kétharmadában fegyverrel vívta ki a helyét a kontinens közepén, majd a század utolsó évtizedeiben a hangsúly ennek a magtartására helyeződött – immár békével, a diplomácia eszközeivel. A folyamat csúcsa egyértelműen a keresztény királyság megalapítása volt, ám ez csak részben múlott a magyarokon. A közösségnek is be kellett fogadnia az „új tagot”, ezt szolgálta a Géza nagyfejedelem uralkodása alatt nagy lendületet kapó nyugati orientáció.

Ügyes diplomácia, szerencsés történelmi helyzet és hazánk jelentős hatalmi súlya eredményeként a fejedelem a legjobbat választhatta: Gizellát, a bajor herceg leányát, a későbbi német-római császár húgát adta feleségül fiához, Vajkhoz.

PostPin It!

Ő volt Magyarország első királynéja

Közzétette szerző

Gizella magyar királyné, Szent István felesége 959 éve, 1065. május 7-én hunyt el. A házassággal István nemcsak hitvest, hanem erős szövetségest is szerzett, amely fontos volt hatalma megszilárdításához – derül ki a Rubicon cikkéből.

Az első magyar királyné

Gizella 984 körül született, ebben az időben apja, Civakodó Henrik bajor herceg háborúzott Géza magyar fejedelemmel. A magyar törzsszövetség feje végül békét ajánlott és 995-ben feleségül kérte Gizellát fia, István számára. Az esküvő után a hercegnő kíséretében számos német lovag érkezett Magyarországra, akiknek katonai ereje később döntő jelentőségűnek bizonyult a Koppány ellen vívott háborúban.

PostPin It!

Tényleg Koppányt illette volna Géza trónja?

Közzétette szerző

Géza halálával a fejedelmi hatalom 997-ben Istvánra szállt. Ekkor még nem volt egyértelmű, hogy a fejedelem hatalmát fia örökli. Az ősi szokások szerint ugyanis a legidősebb férfirokon, Koppány követte volna Gézát a trónon. Az összecsapást nem lehetett elkerülni

– írja a magyar történelem talán legismertebb testvérháborújáról az egyik 5. osztályos történelemkönyv.

István és Koppány harcát, a kereszténység vagy pogányság dilemmáját, az ősi szokások és az új rend konfliktusát az István, a király rockopera emelte központi helyre történelmi tudatunkban, miközben nemzedékek számára teszi átélhetővé a keresztény állam megalapításának sorsfordító jelentőségét.

PostPin It!

Így halt meg Géza fejedelem, Szent István apja

Közzétette szerző

Szent István király apja, Géza nagyfejedelem 1027 éve halt meg. Ő volt az utolsó uralkodó, aki pogány emberként került a magyar törzsszövetség élére, okos külpolitikájával és a kereszténység felvételével pedig megalapozta a későbbi Magyar Királyság létrejöttét – írja a Rubicon.

Nyugati nyitás

Géza feltehetőleg 950. környékén született Taksony fejedelem fiaként, és körülbelül 972-ben szerezte meg a főhatalmat. Ez az időszak sorsfordító volt, ugyanis a magyarok ekkortájt kényszerültek felhagyni a nyugati kalandozásokkal és a Bizánc elleni hadjáratokkal is. Utóbbi ország egyébként a Német-Római Birodalommal együtt folyamatosan erősödött, ami arra sarkallta Gézát, hogy csatlakozzon a keresztény uralkodók családjához, és jó viszonyt alakítson ki Rómával.

PostPin It!

Szent István életművét mutatná be három szervezet, sőt, kutatnák is az államalapító életét

Közzétette szerző

Az államalapítás, valamint a Szent István-i teljes életmű megismertetését tűzte célul a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, az Emberi Méltóság Tanácsa Egyesület és a Magyar Parlamenti Imacsoport Alapítvány – jelentette be Vejkey Imre KDNP-s országgyűlési képviselő, az imacsoport vezetője hétfőn az Országház imatermében.

A “Szent István 2025” programsorozat elindításának érdekében a három szervezet öt évre szóló együttműködési megállapodást írt alá azzal a szándékkal, hogy

Szent István államépítő, államszervező, egyházszervező munkáját, külpolitikáját és a szomszédos birodalmakhoz fűződő kapcsolatát, politikai tetteit megismertesse

PostPin It!

Szent István kincseire bukkantak Veszprémben

Közzétette szerző

A magyarországi numizmatika 1968-ig István Stephanus Rex feliratú ezüst dénárját tartotta az első magyar pénzérmének. Abban az évben azonban Nagyharsányban egy kőbánya földmunkái során találtak egy kincsleletet, amiből több bizánci, német és cseh pénzérme mellett több mint 40, akkor még ismeretlen magyar veret is előkerült. Az itt megtalált sorozat

a pénzérme külső körében olvasható Lancea Regis, vagyis „a király lándzsája” köriratról kapta a nevét.

Most a veszprémi várnegyed feltárása során a Nagyszeminárium Vár utca melletti udvarának feltárásakor találtak rá Szent István egyik első ezüstdénárjára, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy az úgynevezett Lancea Regis feliratú sorozatból való.

PostPin It!

Tragikus balesetben halt meg Imre herceg

Közzétette szerző

Imre herceg, Szent István király egyetlen felnőtt kort megélt fia 992 éve, 1031 szeptember 2-án halt meg. A trónörökös halála után a szűzi tisztaság mintaképe lett, 1083-ban pedig apjával együtt szentté avatták – írja a Rubicon.

Imre feltehetőleg 1007-ben született, életéről meglehetősen kevés információ maradt fenn. A fiatal herceget 1015-től az országba érkező Szent Gergely tanította, így kiváló nevelésben részesült és elérte a kor legmagasabb iskolai fokozatait.

Egyes források szerint a trónörökös a szerzetesi élethez is közel került, és szüzességi fogadalmat tett, amelyet élete végéig meg is tartott, bár ez sokak szerint csupán legenda. Imre emellett katonai erényeit is megcsillantotta, II. Konrád 1030. évi támadása során a Győr mellett kivívott győzelem ugyanis feltehetően az ő érdeme volt.

PostPin It!

Így halt meg Szent István

Közzétette szerző

Szent István, a keresztény Magyar Királyság megalapítója és első uralkodója 1038. augusztus 15-én hunyt el. A Hartvik püspöktől származó legendája szerint Istvánon komoly betegség lett úrrá, lefogyott, elgyengült, már a lábára sem tudott állni – ekkor udvarának „négy legfőbb nemese” az életére tört.

Egyikük az este homályában csupasz karddal a köpenye alatt a király hálójába osont, ám „égi ösztönzésre a penge lehullt, és a földhöz ütődve megpendült”. Meghallotta ezt István és kérdezte, mi történt, mire „az az ember megtörve, szorongva bevallotta őrült tervét, bánta, közel lépett, térdre esett, a király lábát átkarolta, beismerte, hogy bűnözött, és kegyelemért könyörgött”. Neki megbocsátott, de társai elnyerték méltó büntetésüket.

Szent István király szobra a debreceni Dósa nádor téren

PostPin It!

Brutális módon gyilkolták meg Szent Gellértet

Közzétette szerző

Gellért csanádi püspököt, aki Magyarország első királya, István uralkodása alatt érkezett hazánkba 1083. július 26-án avatták szentté. A Vata-féle pogánylázadás idején mártírhalált szenvedő férfi szentföldi zarándoklatát megszakítva vállalta a magyarországi egyházszervező munkát, és idegen származása ellenére később egyik legnépszerűbb „nemzeti” szentünk lett – írja a Rubicon.

Az ifjú szerzetes

Szent Gellért eredetileg Giorgio Sagredo néven született Velencében, öt évesen pedig a San Giorgio Maggiore-szigeten található bencés kolostorba került. Kivételes tudásának köszönhetően 25 éves korában a monostor perjelévé lépett elő, majd tanári állást kapott a bolognai kolostori iskolában, hét évvel később pedig a velencei kolostor vezetője lett.

PostPin It!

A hétvégén eltűntek a balatonszepezdi katolikus templom felháborodást okozó naiv freskói

Közzétette szerző

Pénteken rövid cikkben mutattuk be a XIII. századi alapokon álló, műemléki védettséget élvező balatonszepezdi Szent István király-templom nemrég révbe ért felújításának megdöbbentő mellékzöngéjét: a helyi Gesztenyevirág Nőegylet három tagja két, a hely szelleméhez nyilvánvalóan nem illő faliképet is elhelyezett az Árpád-kori kőboltív melletti szoborfülkékben.

A csoport a Szepezdi Tükör című helyi lapban megjelent beszámolója szerint az átadási ünnepség „színvonalát emelő”, „gyönyörű háttérképet” adó munkák „színt adtak a kopottas falaknak”, ezzel azonban a lakók egy része jól láthatóan nem értett egyet.

Szepezdi Tükör / Olvasónk fotója A helyi lap júliusi számának részlete.

PostPin It!

Így tért vissza a Szent Jobb Magyarországra

Közzétette szerző

Szent István jobbjáról először az 1116 körül íródott Hartvik-legenda tett említést, miszerint amikor az 1083-as szentté avatás során a király sírját felnyitották, jobb kezét csodálatos módon épségben találták – írja a Rubicon.hu.

Egy 1473-as krónika megörökítette, hogy Szent László kincstartója, egy Merkúr nevű klerikus ellopta a Szent Jobbot – mely ekkor még a teljes kart magába foglalta – és bihari birtokán rejtette azt el. László személyesen kereste fel a papot, és miután biztosította őt bűnbocsánatáról, visszakapta István ereklyéjét, és Merkúr szóban forgó földbirtokán épített számára egyházat. Ezzel magyarázzák azt, hogy a Szent Jobb valóban a bihari Szentjobbon maradt egészen a középkori magyar állam összeomlásáig. Tiszteletéről az 1222-es Aranybulla törvényben rendelkezett.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldást oszt a Szent Jobb-ereklyével az államalapító Szent István király ünnepén tartott szentmisén a Szent István-bazilikában 2021. augusztus 20-án.

PostPin It!