Az oroszpárti üzeneteket terjesztő prágai Voice of Europe után a Budapesten szerkesztett és Kásler Miklós keretéből magyar közpénzeket is kapó Visegrád Post is képbe került a putyinista propagandahálózatot leleplező nemzetközi akcióban.
Archívum címkék: titkosszolgálatok
Leleplezett egy oroszbarát hírportált a cseh titkosszolgálat, magyar politikusok is kaphattak kenőpénzt
Egy prágai székhelyű putyinista propagandaoldal kifejezetten arra a célra jött létre, hogy az Európai Uniót eltántorítsa Ukrajna katonai megsegítésétől.
Hvg360: Húsz orosz cég egy Mexikói úti lakásban – kényszertörlés alatt
Nem könnyű az oroszoknak a magyarországi cégalapítás: idén húsz olyan, a háború kirobbanása után alapított orosz hátterű cég ellen indult kényszertörlés, amelynek a székhelye ugyanarra a budapesti címre volt bejegyezve – írja a Hvg360. 2022 márciusa óta orosz állampolgárok összesen 133 céget alapítottak Magyarországon.
A lap szerint a cégek alapítását az európai titkosszolgálatok is igyekeznek nyomon követni, mert feltételezik, hogy az orosz állampolgárok által mostanában az unióban alapított cégeket „egyfajta fedésre használják” az orosz szolgálatok. Bár Magyarország kivétel, de 2022 februárja után a legtöbb európai államban megkurtították az orosz diplomáciai testületek létszámát, visszaküldve Oroszországba több olyan diplomát, akiről a helyi elhárító szervek tudták vagy gyanították, hogy hírszerzési tevékenységet is folytatnak. Ezért a moszkvai hírszerzésnél a háború miatt felértékelődtek az úgynevezett illegális, vagyis nem diplomáciai státuszban lévő ügynökök: diákok, tudósok és üzletemberek.
Egy évvel ezelőtt még egy budapesti, Mexikói úti lakásban volt bejegyezve egy sor olyan cég, amelyet orosz állampolgárok alapítottak az orosz-ukrán háború kitörése utáni időszakban, ám mostanra ezek a gazdasági társaságok szinte egytől-egyig eltűntek, törölték őket, a törlés legalább húsz céget érintett – derítette ki a Hvg360. A kényszertörlés alatt álló cégekben közös, hogy az alapításnál ugyanaz az orosz származású budapesti ügyvéd járt el, akihez egyébként a Mexikói úti lakás is tartozott, ő volt a cégek kézbesítési megbízottja is.
A pokol zúdulhat a Gázai övezetre, ha a Hamász elkezdi lemészárolni a túszokat – de hogy érhette meglepetésként a támadás Izraelt?
Ez Izrael 9/11-e
– állapították meg sokan, miután szombat kora reggel a Hamász nagyszabású támadást indított Izrael ellen. Mások a szintén az Egyesült Államok által elszenvedett Pearl Harborhoz hasonlították a példátlan támadássorozatot, amelyet a Gázai övezetet irányító terrorszervezet Al-Aksza vihar hadműveletnek nevezett el. Mindez csaknem napra pontosan a jom kippuri háború kitörésének ötvenedik évfordulóján történt, amikor is az Egyiptom és Szíria vezette arab koalíció váratlanul lerohanta a zsidó államot. Az 1973-as konfliktus az izraeli hírszerzés egyik legsúlyosabb kudarcaként vonult be a történelembe.
ZE’EV SPECTOR / GPO / AFP Az 1973-as arab-izraeli háború idején izraeli katonák és újságírók bújnak fedezékbe a szíriai gépek elől a Golán-fennsíkon.
Mars szeletbe harapó kém járt túl a KGB eszén
Bár a népszerűsége nincs mondjuk a sorozatgyilkosok szintjén, a kémekhez, hírszerzéshez, titkosszolgálatokhoz kapcsolódó történetek is közkedveltek világszerte. Nyilván elsősorban a James Bond-féle filmek tettek ezért a legtöbbet, melyekről azonban köztudott, hogy minimális közük sincs a valódi titkosügynökök tevékenységéhez, ám szintén nagy tábora van a Le Carré-i értelemben vett, realisztikusabb, klasszikus kémtörténeteknek és az azokból készült filmeknek vagy sorozatoknak.
Ahogy pedig a durván 1945 és 1990 közötti hidegháborús időszak már történelmi távlatba került, egyre többen nyúltak ennek az időszaknak a titkosszolgálati műveleteihez az alkotók közül, mely többek között annak is köszönhető, hogy szerencsére valódi háború nem tört ki a két szemben álló blokk között. A Kémek hídjától az Argóig jó pár sikerfilm készült e recept alapján, mint ahogy a sorozatok között is népszerű a megtörtént esetet feldolgozó, vagy akár fiktív hidegháborús kémtörténet. Ezért is gondolhatta úgy a Big Media nevű produkciós cég, hogy a true crime mintájára a valódi kémsztorikat felelevenítő dokumentumfilmekre is lesz fogadókészség.
A kémek világa (Spy-Ops) már nem az első ilyen produkciója a cégnek, a Netflix pedig ideális házigazda a hasonlóan informatív, de kellően szórakoztató filmsorozatoknak. Kár, hogy a cím egy kicsit átverés, mivel A kémek világa által bemutatott hét eset közül nem mindegyik valódi kémsztori, hiába van titkosszolgálati hátterük. Így befért a sorozatba az USA afganisztáni invázióját előkészítő Jawbreaker művelet, vagy a Noriega-rezsim megdöntése Panamában, amely elsősorban hadművelet volt, és egyikükben sem jutott szerep a szigorúan vett kémkedésnek.
Így hullottak az igazság morzsái a Pegasus-ügy két éve alatt
A telefonokat feltörő kémszoftver beszerzésében résztvevő cég indított egy csomó sajtópert, de elveszítette őket. Közben azonban a hatóságok ellenállása miatt nagyon lassan halad a megfigyelések körülményeinek feltárása. A Direkt36 összegyűjtötte a legfontosabb fejleményeket két évvel az ügy kirobbanása után.
Hamis zászlók: az oroszok és az amerikaiak után ukránokat és lengyeleket vádolnak az Északi Áramlat felrobbantásával
Tavaly szeptember 26-án a Balti-tengeren át Oroszországból Nyugat-Európába tartó gázvezetékeket, az Északi Áramlat 1 és 2 víz alatt fekvő csöveit felrobbantották. Az eset kivizsgálása a Kennedy-gyilkosságot idézi, annyi mindenkit meggyanúsított már a világsajtó a szabotázsakcióval. Csakhogy az eddig hírbe hozott országok egybehangzóan tagadták, hogy közük lenne a történtekhez.
A szabotázsakcióról szóló hírek eddig tehát nem segítettek tisztázni, hogy ki és miért robbantotta fel a Németországot és Oroszországot összekötő, Lengyelországot és Ukrajnát pedig elkerülő gázvezetéket, inkább arról adnak információt, hogy aktuálisan milyenek az erőviszonyok az ukrajnai háború kapcsán a nemzetközi politikában.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij tanácsadója például tavaly szeptemberben, közvetlenül az Északi Áramlatot károsító detonációk után az oroszok felelősségét firtatta. Szerinte a robbantás nem volt más, mint egy Oroszország által kitervelt „terrorakció”. Továbbá agresszió volt Európával szemben, hogy a tél előtti pánikot erősítse, miszerint nem lesz elég gáz a kontinensen. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki szintén az orosz szerepre utalt a detonációk után, amit a Kreml határozottan tagadott.
Kibercégek kísérték az izraeli miniszterelnököt Budapestre, majd az egyik külföldi titkosszolgákat képzett ki Magyarországon
Benjámin Netanjahu 2017-es látogatására egy olyan cég is érkezett, amely lehallgatós technológiát árul. A Direkt36 részleteket derített ki arról, hogy ez a cég hogyan képzett ki bangladesi titkosszolgákat Budapesten, aminek során valószínűleg törvénytelenül lehallgattak magyar telefonbeszélgetéseket.