Best WordPress Hosting
 

Péterfalvi Attila megvárja az OMSZ vizsgálatát Magyar Péter ügyében

Adatvédelmi incidensként nem került bejelentésre a NAIH-hoz a nyomtatvány nyilvánosságra kerülése

– ezt közölte az atv.hu-val  Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője arra a kérdésre, hogy vizsgálja-e már a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, történt-e törvénysértés azzal, hogy nyilvánosságra került a mentőszolgálat egyik, Magyar Pétert érintő jegyzőkönyve.

Amint arról beszámoltunk , a Bors közzétett egy mentőszolgálati jegyzőkönyvet, amelyből kiderül, hogy mérgezési tünetek miatt riasztották őket Varga Judit és Magyar Péter lakására, a Kútvölgyi útra tavaly február 19-én. Az először a Frizbi-interjúban hangzott el, hogy miután Varga letette a telefont, Magyar felkelt az ágyból, és közölte, hogy nem vett be semmit. A kegyelmi ügybe belebukó volt fideszes politikus szerint a férje a jelenettel rá akart ijeszteni. Varga Judit arról is beszélt, hogy Magyar „megszökött” a kiérkező mentősök elől. A Bors szerint ezt bizonyítja a mentőszolgálat jegyzőkönyve, amely leírja, hogy „a beteg ismeretlen helyre távozott”

Vizsgálódik az adatvédelmi hatóság az újabb KRÉTA-szivárgás miatt

Mint arról április elején beszámoltunk, több hazai szakképző intézmény esetében az iskolai KRÉTA-rendszert használók felhasználónevei és a hozzájuk kapcsolódó jelszavak tűntek fel a dark weben, ennek tényét pedig a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vizsgálata is megerősítette.

Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) megkeresésére elmondta, a kikerült adatok alkalmazottakat, gondviselőket és tanulókat érintenek, ugyanakkor a vizsgálat alapján nem külső támadás érte a KRÉTA rendszert, a biztonsági kódok feltörésére tudomásuk szerint nem került sor. Az  nem derült ki a levélből, hogy pontosan hogyan szivároghattak ki az adatok, írja a Népszava.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke elmondta, a hatóság számos szakképzési centrumtól kapott szinte azonos tartalommal adatvédelmi incidensbejelentést, ezek alapján a NAIH hatósági ellenőrzést indított KRÉTA-t üzemeltető az EduDev Zrt.-vel szemben.

Kétfarkúak tüntetnek az előválasztás közben a Momentum ellen, közben a HVB-elnök a NAIH-hoz fordult

Csütörtök óta nyílt csatározás folyik a XII. kerületi ellenzéki előválasztás résztvevői között. Először Visi Piroska, a Hegyvidék Jövőjéért Egyesület polgármesterjelöltje bírálta a Facebookon a Momentumot, mert állítása szerint a párt hetek óta telefonos és SMS-kampányt folytat a kerületben.

Visi a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) vezetője, Kovács Gergely és a momentumos Farkas Csaba riválisaként indul a XII. kerületi előválasztáson.

A tiltakozáshoz csatlakozott a  Kétfarkú Kutya Párt is. Kovácsék pénteken tüntetést jelentettek be a Momentum ellen, és ki is vonultak a hegyvidéki önkormányzat elé, miközben már zajlik az előválasztás, ahol eldől, hogy ki lesz a kihívója a fideszes Fonti Krisztinának, aki jelenleg a kerület alpolgármestere.

NAIH: Nem sértett jogot a kormány a propaganda-hírlevelekkel

A Hatóság nem azonosított adatvédelmi tárgyú jogsértést, a hírlevélről bárki szabadon leiratkozhat a Miniszterelnöki Kabinetiroda adatvédelmi tisztviselője útján, így az érintettek információs önrendelkezéshez fűződő joga, személyes adataik védelméhez fűződő joga és a magánszférája nem sérült az adatkezelés során.

– írta Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke arról, hogy sértették-e az adatvédelmi jogot a kormány koronavírusos hírlevelei, tette közzé a DK.

Korábban megírtuk, hogy a Vakcinainfón összegyűjtött e-mailek felhasználásáról kérdezte a legfőbb ügyészt Vadai Ágnes. A DK politikusa azt próbálta Polt Pétertől megtudni, az Orbán-kormány jogszerűen használja-e még propagandája terjesztésére az évekkel ezelőtti regisztrációnál megadott címeket.

Datadat: Lezárult a NAIH-vizsgálat az sms-botrány ügyében

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2024. január végi közleményével lezárta azt a vizsgálatot, amelyet a 2022-es parlamenti választásokat megelőző sms-dömping ügyében indított: a közel két éven át készült jelentés semmilyen formában nem utal a Datadat-cégekre, mint elkövetőkre – írja szerdai közleményében a Datadat.

A cég megfogalmazása szerint „ez a jelentés lezárja a hazug propagandakampányt, amelyet a magyar állampárt az elmúlt két évben folytatott a Datadat cégei és tulajdonosai ellen. A hamisan megvádolt társaság folytatja a rágalmazási pereket az érintett propagandalapok ellen.”

A Datadat Professional Kft. még 2022. december 23-án tett közérdekű bejelentést a 2022. március végén kirobbant tömeges, névre szóló „sms-küldési botrány” ügyében. Mint ismert, közvetlenül a 2022-es parlamenti választások előtt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a hatóságokhoz fordult az ellenzéki sms-dömping miatt. Akkor Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója egy videónyilatkozatában azt mondta, több bejelentést is kaptak arról, hogy ismeretlen telefonszámról sms-eket küldtek ki, melyben a baloldal támogatására buzdítottak. Olyanok is kaptak ilyen üzeneteket, akik a baloldali pártok számára soha semmilyen adatukat nem adták meg, köztük több kormánytag is. Egész pontosan úgy fogalmazott

A bíróságok döntéseit felülírva szűkíti az átláthatóságot a Kormány

Miközben a Kormány megpróbálja elérni az Európai Bizottságnál, hogy a kohéziós alapokhoz hasonlóan a rendszerszintű korrupciós kockázatok miatt visszatartott további uniós pénzek is kifizetésre kerüljenek, 2023 végén több olyan törvénymódosítást is kezdeményezett, amely csökkenti a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. Az idén hatályba lépő módosítások civilek és újságírók sikeres pereskedésére adott válaszcsapásként értékelhetők.

Kevesebb adatot kell kiadni

A Transparency International Magyarország még 2021-ben adott be adatigénylést, hogy megtudja a koronavírus járvány idején feleslegesen beszerzett lélegeztetőgépeken milyen módon adott túl a Kormány. A minisztérium megtagadta az adatok kiadását, mert az adatokat az irányítása alatt álló szervektől kellett volna bekérnie. Ezt az érvelést sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem fogadta el, ezért a minisztérium a Kúriához fordult. A Kúria egyetértett a bíróságokkal és kimondta, hogy az adatokat ki kell adni. A legfelső bíróság indokolásában külön hangsúlyozta, hogy az adatigénylés teljesítése a szakmailag felkészült minisztériumi apparátus esetén teljes joggal elvárható, hiszen

Polt Péter passzolta a propaganda-hírlevelek ügyét

A Vakcinainfón összegyűjtött e-mailek felhasználásáról kérdezte a legfőbb ügyészt Vadai Ágnes. A DK politikusa azt próbálta Polt Pétertől megtudni, az Orbán-kormány jogszerűen használja-e még propagandája terjesztésére az évekkel ezelőtti regisztrációnál megadott címeket.

A kormány ugyanis korábban az oltással kapcsolatban ígért fontos információkat az érintetteknek, akik legutóbb azonban azt tudták meg, hogy immár az interneten is ki lehet tölteni 

a szuverenitásunk védelméről szóló konzultációs kérdőívet. Olyan kérdésekről van szó, amelyek alapvetően befolyásolják hazánk gazdaságát és biztonságát.

A NAIH szerint törvénytelen volt a bírói befolyásolási kísérletről szóló Schadl-jelentés titkosítása

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint törvénysértő volt az Országos Bírói Hivatal (OBH) a Schadl-ügy nyomán indított vizsgálatáról szóló jelentés „korlátozott terjesztésű” minősítése, azaz titkosítása – írta a 444.hu. Az OBH elnökének 60 napja van, hogy bíróságon támadja meg a döntést, ellenkező esetben szeptember 6-án a minősítés megszűnik.

Az ügy lényege, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar azóta lemondott elnöke 2021 májusában bosszúhadjáratot indított egy, az útjában álló bíró ellen, és a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján amikor megpróbálta kijárni a bíró kirúgását, az igazságszolgáltatás legfelső szintjein nem ajtót mutattak neki, hanem fogadták.

Schadl 2021. június 2-án felhívta Senyei Györgyöt, az OBH elnökét (képünkön), aki személyes találkozót szervezett részére a Fővárosi Törvényszék elnökével, Tatár-Kis Péterrel. A találkozó össze is jött, Schadl beszámolója szerint Tatár-Kis megértéssel fogadta, megígérte, hogy vizsgálatot indít a bíró ellen, és úgy fogalmazott, hogy bár nem lehet a bírót kirúgni, de „diszkomfortossá tenni az életét, és a csoportvezetői megbízatását visszavonni, azt lehet, ha indokolt”. Az OBH tagadta, hogy Schadl ki akart volna rúgatni egy bírót, de azt elismerték, hogy Senyei közbenjárt Tatár-Kisnél, hogy fogadja Schadlt. Tatár-Kis is elismerte a találkozó megtörténtét, leszögezve, hogy a betámadott bíró ellen se fegyelmi, se más eljárás nem indult. A Fővárosi Törvényszék belső vizsgálata is mindent rendben talált.

Így hullottak az igazság morzsái a Pegasus-ügy két éve alatt

A telefonokat feltörő kémszoftver beszerzésében résztvevő cég indított egy csomó sajtópert, de elveszítette őket. Közben azonban a hatóságok ellenállása miatt nagyon lassan halad a megfigyelések körülményeinek feltárása. A Direkt36 összegyűjtötte a legfontosabb fejleményeket két évvel az ügy kirobbanása után.

Újságírók adatainak begyűjtése miatt indított vizsgálatot a rendőrségnél az adatvédelmi biztos

Péterfalvi Attila azt kérdezte a BRFK-tól, hogy a rendőrök miért rögzítették az újságírók adatait az egyik kordonbontó tüntetésen.

Reagált a kormány az ÁKK tanévzárós KRÉTA-akciójára

Vadai Ágnes írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Orbán Viktor miniszterelnöknek, akitől arról érdeklődött, szerinte mire való a KRÉTA rendszer, milyen felhatalmazás alapján használta annak adatait az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amikor tanévzáráskor, ballagáskor a szülőket arra biztatta, ajándékozzanak gyermeküknek állampapírt.

A DK képviselője szerint az orbáni infláció és kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt kialakult helyzet vészmegoldásákaént lépte meg ezt az ÁKK.

Orbán Viktor helyett Varga Mihály pénzügyminiszter helyettese válaszolt. Szerinte teljesen megfelelt a jogszabályoknak a felhívás tartalma a KRÉTA-n, az Államadósság Kezelő Központ személyes adatokhoz nem fért hozzá a rendszerüzenet kiküldésekor. Tállai András azt is írta, hogy az elmúlt évek adósságkezelésének köszönhetően immár Magyarországon a legkedvezőbb a családok aránya az államadósság  finanszírozásban.

Pedofil-nyilvántartás: három szó sérti az Alaptörvényt

A büntetését már letöltött egykori elítélt panaszának nagy részét elutasították, csak az adatlekérés ellenőrzésével kapcsolatos részből töröltek három szót, írja a hvg.hu. Az Országgyűlés 2021-ben a pedofilellenesnek indult, majd melegellenessé lett törvénnyel hozta létre az internetes adatbázist, amelyen ellenőrizhető, hogy valakit pedofil bűncselekményért jogerősen elítéltek-e valamikor.

Az alkotmányjogi panaszt benyújtó 2011 júliusában szabadult, más eljárás nem folyt ellene azóta sem, büntetlen előéletűnek minősül, életvitele rendezett. A törvénymódosítás miatt olyan hátrányos rendelkezések hatálya alá került, amelyek sem elítélésekor, sem szabadulásakor nem voltak hatályban. Szerinte alapjogait, magán- és családi életét sérti, hogy régi elítéléséről széles kör is értesülhet.

A törvény vitatott pontja szerint a kiskorú gyermek hozzátartozója, nevelője, gondozója akkor kérhet ki adatot a pedofil bűnelkövetők nyilvántartásából, ha „megítélése szerint az adatok megismerése… feltehetően szükséges”. Az érintett szerint ez homályos fogalom, de az Alkotmánybíróság (Ab) szerint a szöveg