A német diszkontlánc új fizetési megoldással szélesíti tovább szolgálgatási körét.
A Portfolió.hu szúrta ki a német áruházlánc új ÁSZF-jében, hogy új fizetési megoldással rukkolnak elő:
jön a Lidl Pay.
Archívum címkék: vásárlás
Hiába nőtt jelentősen a fizetésünk, kevesebbet ér még mindig
Továbbra is csökken a reálbér, mert az infláció veri a fizetések emelkedésének ütemét. Mikor jöhet a trendforduló?
A magyar gazdaság alapvetően munkaerőhiányos, erre mondják, hogy feszes a munkaerőpiac. Éppen ezért, bár a szakszervezetek nem erősek itthon, a munkaadók kénytelenek alaposan a zsebükbe nyúlni, ha meg akarják tartani a munkaerőt. Tulajdonképpen ezt látjuk az emelkedő bérekben, dacára annak, hogy a gazdaság szenved, ez a második negyedév adataiból egyértelműen kirajzolódott.
Az infláció ugyanakkor annyira magas szinten tetőzött és olyan lassan ereszkedik onnan, hogy még ezt az emelési ütemet is elvitte.
Miért olyan jók a tiktokkerek abban, hogy rávegyenek a vásárlásra?
Nem kell minden vásárlás előtt alapos oknyomozást végezni, de érdemes érteni, miért és hogyan vesz rá minket a Tiktok a shoppingolásra.
Ha a legjobb tisztítószereket keresed, nem biztos, hogy a Tiktok az első hely, ami eszedbe jut. Pedig a #cleantok él és virul, ahogy a #dogtok, a #beautytok és egyéb hestegek is. A fogyasztók egyre inkább a közösségi médiához fordulnak, amikor új termékeket keresnek, hogy a nagynevű influenszerek vagy épp alkalmi tiktokkerek ajánlásai alapján költsenek, írja a BBC.
Az újság a könyvkritikákat és -ajánlásokat hozza példának. Az adatok azt mutatják, hogy azok a felhasználók, akik bizonyos könyveket népszerűsítenek ezzel a hesteggel, fellendítették az általuk bemutatott művek eladásait. A #booktok népszerűsége már gyakran megváltoztatja a borítótervezők és a marketingesek új címekhez való hozzáállását. Sőt, idén nyáron a Tiktok anyavállalata, a Bytedance még egy új kiadót is alapított.
A brazil madárinfluenza-járvány a magyar baromfihús árára is hatással lesz. Mutatjuk, hogyan
Ázsia szigorú exporttilalmat vezetett be a brazil baromfihúsra, miközben a dél-amerikaiak adják a világpiac 16-18 százalékát. Így változhatnak őszre a magyar árak.
A madárinfluenzával fertőzött területek kizárására regionalizációs tárgyalásokat kezdett Brazíliával az Európai Unió – írja a Vg.hu. A dél-amerikai ország jelentős felvevőpiaca az Európa által exportált iparcikkeknek, kölcsönös érdek, hogy a szállítási csatornák legalább részlegesen nyitva maradjanak.
A brazíliai járványhelyzet miatt néhány ázsiai ország szigorú exporttilalmat vezetett be a brazil csirkehúsra – az EU ugyanakkor sokkal megengedőbb, eddig érdemben nem korlátozta a behozatalt. Brazília a világ csirkehústermelésének mintegy 16-18 százalékát adja.
Népszava: Továbbra is drágán vesszük a gázt Putyintól
A holland TTF tőzsde irányadó, két hónappal korábbi kurzusához képest májusban – forintban számolva – Oroszország 9 százalékkal drágábban mérte Magyarországnak a földgázt – ezt számította ki a KSH kedden frissített külkereskedelmi adatbázisa alapján a Népszava. Ez ugyan az áprilisi, 12 százalékos többlethez képest némi csökkenés, ám továbbra is felár – ennyivel drágább az orosz gáz az irányadó, tőzsdei árhoz képest.
A napilap számításai szerint 2023 májusában Magyarország köbméterenként átlag 173 forintot fizethetett a földgázért Moszkvának – ez közel ötödnyi, 41 forintos csökkenés áprilishoz képest. Mint írják, míg a fűtőanyag nagy- és kiskereskedelmét is végző, állami MVM májusban a rezsicsökkentett tarifájú lakossági gáz minden eladott köbméterén nagyjából 123 forintot veszített, addig az átlagfogyasztás feletti értékesítés köbméterenként már 374 forintos hasznot hozott a számára. Utóbbi terméktípus értékesítése a Népszava szerint az MVM számára ez év januárja óta hoz egyre növekvő nyereséget. A két hatás eredője nehezen becsülhető, de az tény, hogy az állami cég jóval kevesebb gázt értékesít a lakosságnak az emelt, mint a csökkentett díjon – teszi hozzá a lap.
Májusban 444,44 millió köbméter gáz érkezett Oroszországból, ez 15 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában mért mennyiséget. Az év első öt havában több mint 2 milliárd köbméter gázt kaptunk az oroszoktól, ami az időarányos szintet 26 százalékkal meghaladja. A májusi mennyiségért 77 milliárdot fizettünk az oroszoknak. A lap számításai szerint, ha ugyanazt az adagot nem az oroszoktól, hanem a tőzsdén vesszük meg, májusban körülbelül 27 milliárd forintot takaríthattunk volna meg. Ha 2021 őszén az Orbán-kormány nem az oroszokkal köt 15 éves hosszú távú gázvásárlási szerződést, hanem a szabad piaci beszerzés mellett dönt, úgy 2023. első öt havában összesen 315 milliárd forintot költhetett volna el a Kreml helyett a magyar parlament saját belátása szerint – olvasható a Népszavában.
Így költhetünk kevesebbet azzal, hogy vásárolunk
Jól jön most minden olyan kiadáscsökkentési lehetőség, amire korábban nem fordítottunk túl nagy figyelmet, például azért, mert egy túl alacsonynak vélt kedvezményért nem hajoltunk le. Mostanában mindent átértékelünk az infláció és a növekvő energiaárak hatására. Ennek nyomán megváltoztak a vásárlási szokásaink is: saját márkás vagy olcsóbb termékeket veszünk, és keressük a kedvezményeket.
Erre lehet válasz, ha olyan bankkártyával fizetünk, amely kedvezményt ad. A hazai hitelkártyák még a koronavírus-járvány előtti időkből örökölték meg a vásárlási kedvezményeket, de a mai viszonyok közepette sokkal többet érünk velük.
Több visszatérítés és állandó kedvezmények
A Mol megvette a Szarvasi Biogázüzemet
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyása után a Mol-csoport átvette a Szarvasi Biogázüzemet. A társaság májusban kötött megállapodást a BayWa AG-vel a hulladékfeldlgozó üzem megvásárlásáról, amely újabb fontos lépést jelent hosszútávú stratégiájának megvalósításában – közölte az olajtársaság az MTI-vel szerdán.
A Szarvasi Biogázüzem szerves hulladékot használ villamos energia és hő előállítására, kapcsolt energiatermeléssel, körülbelül 4 megawatt elektromos csúcskapacitással. A vállalat tájékoztatása szerint az üzem
évente több mint 40 ezer tonna, a régió hústermeléséből származó hulladékot dolgoz fel, és további
Több százmillió euróért vesz kamikaze drónokat magyar kormány
Több százmillió euróért vásárol kamikaze drónokat Magyarország a német Rheinmetall AG hadiipari cégtől, írja a Telex a vállalat közleménye alapján. A tervek szerint 2024-ben kezdődik a drónok szállítása és 2025-ben fejeződik be.
A Hero néven ismert drónokról – amelyek az öngyilkos vagy kamikaze drónok közé tartoznak, a célpont azonosítása után becsapódnak, majd megsemmisülnek – szóló megrendelést nemrég írta alá a Rheinmetall és a Magyar Honvédség.
A Rakéta.hu cikke a Hero-drónok szárazföldön, tengeren vagy akár levegőből indítva is bevethetők.
Rendkívüli drágulás jön az árstop kivezetése után
Akár harmadával is emelkedhet az étolaj, a sertés és a csirkemell ára az árstop kivezetése után Raskó György agrárközgazdász szerint.
Árstop után: mi lesz a tojással és a csirkehússal?
A szakember a Napi.hu-nak azt mondta, hogy
Infláció: még az is nagyon fájdalmas, ahogy csökken
Hogy a magyar inflációs helyzet mennyire rossz, azt talán az mutatja a legjobban, hogy még a rekordmagas szint csökkenése is milyen fájdalmas. A pénzromlás üteme ugyan tényleg alacsonyabb, de még mindig nem bukott a mutató 20 százalék alá. Mire számíthatunk?
Júniusban még mindig 20 százalék felett volt a pénzromlás üteme éves összevetésben – derült ki a KSH múlt héten közölt adataiból. Az elemzők körében is nagyjából ez volt a konszenzus, bár volt, aki azt mondta, hogy valamivel 20 százalék alatt is lehet az infláció. Ez talán csak a kormánynak kedvezett volna kommunikációs szempontból.
Tavaly szeptemberben emelkedett először 20 százalék fölé az inflációs ráta.
Rengeteget költenek a magyarok gyógyszerre
A magyar lakosság több mint 60 százaléka 5 és 20 ezer forintot között költ havonta gyógyszerre, minden tizedik válaszadó 20 ezer forintnál is többet, és jellemzően a városban élők szednek mindenre valami fájdalomcsillapítót, miközben a megkérdezettek ötöde nem jár havi szinten patikába – ez derül ki a Pulzus Kutató felméréséből, amit a Napi.hu számára készített.
Magyarországon tavaly összesen 600 milliárd forintot költöttek a betegek vényköteles gyógyszerekre, egy évvel korábban 569 milliárd forintért váltottak ki pirulákat. A gazdasági portál adatai szerint folyamatosan emelkedik a receptköteles gyógyszerköltés.
2022-ben 599,6 milliárd forintért,
Júliustól a boltok pénztárainál is vehetnénk fel ingyenesen készpénzt. De vehetünk?
A tavaly decemberben elfogadott törvénymódosítás szerint az ingyenes készpénzfelvételt tágítja ki a cash-back lehetősége:
július 1-jétől havi legfeljebb két alkalommal lehet majd összesen maximum 40 ezer forintot felvenni a cash-back szolgáltatást kínáló kereskedőknél, szolgáltatóknál kártyás fizetés esetén úgy, hogy ezt előre jelezzük.
Bankszámlánkat ilyenkor a vásárlás plusz a készpénzfelvétel együttes összegével terheli majd meg a bank.
Hivatalossá váltak a Szép-kártya új szabályai, jöhet a plusz 200 ezer
Gulyás Gergely miniszter előzetes bejelentésének megfelelően hivatalossá vált a kormány döntése „a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról”.
A Szép-kártya kerete év végéig 200 ezer forinttal emelhető. Béren kívüli juttatásnak számít ugyanis, ha a munkáltató a munkavállalónak 2023. december 31-ig
a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára az Szja tv. 70. § (8) bekezdése szerinti éves rekreációs keretösszegen felül,
Grandiózus, 2,8 milliárd forintos kampányt indít a kormány az állampapír-vásárlás ösztönzésére
A banki megtakarítások megadóztatásán kívül 2,8 milliárd forintos kommunikációs kampánnyal is arra akarja rávenni az Orbán-kormány a lakosságot, hogy vegyenek minél több állampapírt, és finanszírozzák a rendszer működését – szúrta ki az Mfor.hu a költségvetési törvényhez csatolt fejezeti indoklásból. A kampányelőirányzat egyébként az ideinél 300 millió forinttal, a tavalyinál 400 millió forinttal magasabb összeg. Vagyis úgy tűnik, minden eszközt bevet a kormány annak érdekében, hogy a lakosság még több állampapírt vásároljon.
Holott a hosszú futamidejű, inflációkövető, magasabb kamatozású lakossági állampapír-állomány arányának növekedése is jelentős szerepet játszik abban, hogy 2024-ben százmilliárdokkal fizethet többet az állam kamatokra, mint 2023-ban. Az adósságkezelés nettó kamatköltsége 2024-ben így 2705 milliárd forint forintot tesz ki, ami a 2023. évi módosított előirányzathoz képest 631 milliárd forint növekedést jelent – derül ki a portál által átnézett dokumentumból.
A kamatkiadások emelkedésében a Pénzügyminisztérium szerint szerepet játszik az államadósság szerkezetváltozása, vagyis a magasabb lakossági állampapír-állomány növekvő kamatköltsége. Mintegy 10 évvel ezelőtt, 2013-ban az adósságkezelés nettó kamatköltsége még 1226 milliárd forint volt – innen jutottak el a 2705 milliárd forintos szintre. Az új célkitűzés szerint 2023-ban a lakossági állampapírok állománynak 20-25 százalék közötti arányt kell elérnie a teljes adósságon belül.
244 milliárd forintért megveszi az állam a zuglói gigaberuházást
Az állam 244 milliárd forintért megveszi a Zugló Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. gigaprojektjét – vette észre Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő oldalán közzétett szerződéseknél. A Bosnyák tér mögötti, egykori Csömöri úti sporttelep helyén több ütemben hajtják végre a beruházást. A zuglói városközpontban már javában zajlik az építkezés, és a fejlesztő, a Bayer Construct Zrt. már számos épület szerkezeti elemeit is felhúzta.
A projektcég a NER-közeli vállalkozóhoz, a Tiborcz Istvánnal is üzletelő Balázs Attilához tartozik.
A lakosság nagy része és az önkormányzat is ellenezte a projektet, végül kúriai döntésre volt szükség a zuglói képviselő-testület által meghozott változtatási tilalom eltörléséhez, miután az ellenzéki vezetésű önkormányzatban a többség így próbálta megakadályozni a kormány által kiemelt beruházássá minősített építkezés elkezdését. A helyzetet bonyolítja, hogy az önkormányzat vezetője, az MSZP-s Horváth Csaba polgármester számos esetben a fejlesztés támogatójaként lépett fel.
Hiába száguld az infláció, parfümön, sörön és cigin nem spórolunk
Az NIQ kiskereskedelmi indexéből az derült ki a 2022-es évet vizsgálva, hogy a negyedik negyedévtől érhető főként tetten az infláció keresletcsökkentő hatása. Ekkor már 5,5 százalékos mennyiségi csökkenés volt megfigyelhető 2021 negyedik negyedévéhez képest a teljes FMCG-piacon, azaz a gyorsan forgó termékek – köztük az élelmiszerek és a vegyi áruk – vásárlásánál, párhuzamosan az árszínvonal drasztikus növekedésével. Ez a trend tovább erősödött 2023 első negyedévében (mínusz 8,8 százalék).
Az NIQ másik kutatása, a Fogyasztói Optimizmus Index 2022 negyedik negyedéves alacsony értékén is tükröződtek a 20 százalék feletti inflációs adatok, azonban az idei első negyedévben összességében már valamivel bizakodóbbnak mutatkoztak a vásárlók az infláció igen szelíd mérséklődésének fényében.
A Shopper Trends kutatás alapján a drágulásra a magyar vásárlók 62 százaléka reagált úgy, hogy csak az alapvető dolgokat vásárolta meg, 36 százalékuk kereste a promóciókat, és 33 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy mennyiségben is kevesebbet vásárolt (értelemszerűen egy valakire több állítás is igaz lehet).
A járvány alatti lezárások alatt nem esett ennyire vissza a boltok forgalma
Nagyot esett vissza a fogyasztásunk, továbbra is spórolunk a tankoláson és kevesebb élelmiszert is vásárolunk.
Hogy az infláció tartósan nagyon magas szinten ragadt, azt nemcsak az jelzi, hogy a papír ezres már gyakorlatilag váltópénz, de a KSH friss számai is. Kevesebbet vásárolunk továbbra is – a visszaesés elég komolynak mondható.
2023. áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene – jelentős bázishatás mellett – a nyers adat szerint 13,6, naptárhatástól megtisztítva 12,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.
Tankolás: mi vár ránk szerdától?
A benzinár jellemzően szerdán változik, az előrejelzés szerint most nem kell izgulnia az autósoknak.
A héten szerdán nem változnak a hazai üzemanyagárak.
A benzint átlagosan 576 forintért tankolhatjuk, míg a gázolaj átlagára marad 554 forint – írja a Holtankoljak.hu.
Túl sok a 20 ezresünk, ez nem sok jót jelent
Az infláció abban is meglátszik, hogy ezres és az ötszázas papírbankjegyek már gyakorlatilag váltópénzként funkcionálnak.
Az elmúlt évek lassuló dinamikájához képest az infláció felpörgette a bankjegynyomtatást, a forgalomban lévő bankjegyek értéke átlépte a 8000 milliárdos határt. A pénzromlásnak köszönhetően a készpénzállomány bővülésében nyomasztó a húszezresek térnyerése – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője
Túl a 8000-es csúcson
Végre jó hírek a búzaföldekről – de olcsóbb lesz-e a kenyér?
Már a liszt árában is érződik, hogy a termelők sokkal bizakodóbbak a búza hozama miatt. De átgyűrűzik-e mindez a kenyér árába is?
A sok csapadéknak köszönhetően és mert nagyobb területen vetettek búzát idén, a tavalyi évvel ellentétben sok és jó minőségű búzára számítanak a termelők. A magas hozam, illetve a csökkenő export miatt a búza ára csaknem a felére csökkent január óta – számolt be róla az RTL Híradó. Az árcsökkenés a liszt árában már látszódik is.
Kormány vs. infláció: eddig az infláció áll nyerésre