Nap: 2024. április 2.

Van olyan, hogy a készítmények sem nyújtanak valódi megkönnyebbülést, ha pedig a fájdalom egy időre meg is szűnik, utóbb rendszeresen visszatér. Ilyenkor kiemelt jelentőségű, hogy kiderítsük, mi áll a fejfájásunk hátterében.

Számtalan ok

Bár a fájdalomcsillapítók kétségkívül kényelmes megoldást kínálnak, gyakori fejfájás esetén sosem árt utánajárni az okoknak. Már csak azért sem, mert a gyógyszerek túlhasználata káros lehet, a kiválasztott készítmény adott esetben hatástalannak bizonyulhat, a háttérben meghúzódó tényező feltárásával pedig akár a fájdalom újbóli jelentkezését is elkerülhetjük.

A vas az egyik legfontosabb nyomelem a szervezet számára, elengedhetetlen a megfelelő működéséhez. És amilyen fontos, olyan sokan szenvednek a hiányától: ha nem is tud róla, valószínűleg minden embernek van legalább egy vashiányos ismerőse – ha nem épp ő maga az. Ez azért sem jó hír, mert a vashiány nem csupán egy egyszerű hiánybetegség. Az igazság az, hogy komoly hatással lehet az illető egészségére és jóllétére.

A vashiány értelemszerűen azért alakul ki, mert a szervezet nem kap elegendő vasat ahhoz, hogy kielégítse a különböző funkcionális igényeit. Ennek oka lehet a nem megfelelő táplálkozás (ha az étrend nem tartalmaz elegendő mennyiségű vasat), vagy pedig a vas felszívódását gátló tényezők jelenléte. A vegetáriánus vagy vegán étrend követői különösen kitettek a vashiány veszélyének, mivel a húsokban és más állati eredetű élelmiszerekben található vas sokkal jobban hasznosul, mint a növényi vas.

A vashiány miatt a fizikai teljesítőképesség jelentősen csökkenhet, ez az aktivitáscsökkenés pedig minden második betegre jellemző. A vashiány életminőségre gyakorolt negatív hatása sokféle, személyenként eltérő, de mindenképpen gyengébbé tesz bennünket, súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és halálozások kockázatát, kisgyermekeknél ezen túlmenően jelentősen rontja a kognitív és motoros fejlődést is. Emellett bizonyos élethelyzetek – mint például a terhesség vagy a menstruáció – növelhetik a vasigényt, és ha ezekben az időszakokban nem gondoskodunk megfelelő módon a vasbevitelről, könnyen kialakulhat a hiánybetegség. Az emésztőrendszeri betegségek, mint például a cöliákia vagy a gyomor- és bélrendszeri műtétek utáni állapotok, szintén gátolhatják a vas felszívódását, még akkor is, ha az egyén táplálkozása megfelelő.

Nem a vashiány az egyetlen dolog, amit a férfiak jelentős része nem vesz komolyan. Hiába csökken tőle a fizikai és szellemi teljesítőképességük, ingerlékenyebbek lesznek, fáj a fejük, fáradékonyabbak, sápadtak, hullik a hajuk, töredezik a körmük, nem foglalkoznak vele, mert a tünetek alapján nem tűnik komoly problémának, maximum bevesznek egy fejfájáscsillapítót. Pedig a vas létfontosságú nyomelem, és igen komoly szerepet tölt be a szervezetünkben. Elengedhetetlen a vörösvérsejtképzéshez, enélkül ugyanis kevesebb hemoglobin – az oxigénszállításért felelős fehérje – termelődik, amely a vörösvértestek központi alkotóeleme.

Hiába akar valaki ugyanannyit, ugyanolyan gyorsan futni, megemelni ugyanazokat a súlyokat, nem tudja élete végéig megőrizni a teljesítőképességét. A sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek érdemes azonban azt is figyelembe venni, hogy vajon az intenzív megterheléshez elegendő mennyiségű vassal látják-e el a szervezetüket, nem annak hiánya okozza-e a teljesítményük hanyatlását.

Amíg a nőknél leggyakrabban a rendszeres havivérzéssel és a szüléssel járó vasvesztés vezet a vashiány kialakulásához, férfiaknál ezzel leginkább sérülés, műtét, orrvérzés, krónikus gyomor- és bélbetegségek, valamint vérezgető aranyér esetén kell számolni. Kezelés nélkül pedig akár vashiányos vérszegénységig súlyosbodhat az állapot, amely már sürgős orvosi beavatkozást igényel.