Best WordPress Hosting
 

Indulna a BudaPestTV, de a Fővárosi Közgyűlés megtiltotta a magántelevízió startját

Egy több tévécsatornával is rendelkező magyar médiaszolgáltató BudaPestTV és/vagy PestBudaTV néven tervez új televíziós csatornát, mely Budapest történelmével, nevezetes építészeti és kulturális alkotásaival foglalkozna, továbbá élőben mutatná a főváros webkameráinak képét, közvetítené a Mátyás-templomból a misét és a Fővárosi Közgyűlés ülésezéseit, emellett időnként sorozatokat és magazinműsorokat sugározna. A Fővárosi Közgyűlés azonban blokkolja a magántelevízió indulását. A médiaszolgáltató várhatóan bíróságon próbálja érvényre juttatni sajtószabadsághoz fűződő jogait, vagyis azt, hogy egy Budapestről szóló televízió nevében szerepelhessen a Budapest név, akkor is, ha a Közgyűlés ezt nem szeretné.

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

Bár Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét kormányzati oldalról folyamatosan azzal kritizálják, hogy túl sokat tesz a kerékpárosokért, és ezzel nehezíti a városi autózást, a kerékpáros infrastruktúra-fejlesztések adatai ezt a vádat nem támasztják alá. 

Ha a lakosság arányához mérjük, akkor a főváros még a hazai nagyvárosok között is a sereghajtók között van a legfrissebb, sajnos csak 2022-es adatok alapján (Debrecenben vélhetően hibás, vagy módszertanilag más az adatközlés). Ha innen, kicsit kifordítva nézzük a kérdést, akkor számos fideszes vezetésű város valóságos autósüldöző. 

A változást is érdemes nézni, Budapesten ugyanis 2015-höz képest 65 százalék a bővülés (négy másik vidéki nagyvárosban ennél is nagyobb), de 2019-hez (Karácsony Gergely főpolgármesterségének kezdetéhez) képest lényegében nincs változás.

A kormány Budapest elleni bunkósbotja néhány falun is nagyot üt

Az ellenzéki vezetésű nagyvárosok és a fővárosi önkormányzat rendszeresen hivatkoznak arra, hogy ellehetetleníti működésüket az elmúlt években sokszor átalakított, egyre nagyobb elvonást jelentő szolidaritási hozzájárulás. Ezt azon településeknek kell fizetni, amelyek magas helyi iparűzésiadó-bevételeket (hipa) érnek el.

Valóban nagyon jelentős összegről van szó: az utolsó lezárt pénzügyi évben, 2022-ben 107 milliárd forintot fizetett be a fővárosi önkormányzat, a budapesti kerületek és a megyei jogú városok.

A nagyvárosoktól 2022-ben a bevételeik hét százalékát vonta el a kormány a szolidaritási hozzájárulással.

A Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerülhet a Budapest dísz- és közvilágítását végző cég

A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK) eddig részben magántulajdonban volt. A külföldi befektetővel kötött szerződés lejártával most lehetőség nyílik arra, hogy visszavásároljuk a cég magántulajdonban lévő felét

– írta szombati bejegyzésében Karácsony Gergely főpolgármester, utalva arra, hogy a Fővárosi Önkormányzat megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy száz százalékban a főváros tulajdonába kerüljön a cég.

Karácsony értékelése szerint fontos vállalatról van szó, hiszen a szolgáltatás nélkül a budapestiek „orra buknának”, és a város gyönyörű panorámája helyett csak sötétség jutna a lakosoknak és ünnepi díszkivilágítás sem lenne.

Lakótelepi zöldfelület-gondozási pályázat

A Fővárosi Önkormányzat célkitűzése a város zöldfelületeinek növelése, minőségi fejlesztése, a lakóközösségekkel való partnerség. Április 1-ig indulhatnak a lakótelepi lakóközösségek a Főváros új zöldfelületi pályázatán.

Az Égig Érő Fű udvarzöldítési pályázat belső városrészek keretes beépítésű területein élő lakóközösségeit szólítja meg, ezt egészítjük ki most lakótelepi közösségeknek célzott pályázati lehetőséggel. A pályázatra olyan lakótelepi társasházak és lakásszövetkezetek jelentkezhetnek, melyek szomszédságában közterületi zöldterület van (kerületi vagy fővárosi tulajdonú terület).

A pályázatot 2024. április 1 éjfélig lehet benyújtani.

Zöld sziget egy gangos házban

Udvarzöldítési programban részesült egy józsefvárosi társasház. A zöldfelületek növelése és találkozások terének kialakítása volt a cél, melynek tervezését és kivitelezés a lakóközösség a Qvarta építészirodával közösen valósította meg. A Fővárosi Önkormányzat Égig érű fű programjára március 4-ig lehet pályázni.

A VIII. kerületben található Lujza utca 36 társasházban letrejött közös kert projekt története a 2022-es év elejéig nyúlik vissza. A lakóközösség a tervezésbe és a közös gondolkodásba a Qvarta építészirodával karöltve vágott bele.  A beszélgetések során kialakultak azok az igények, melyek a tervezési program alapját is nyújtották.  Elsődleges cél a zöldítés volt, mivel a teljesen kővel burkolt udvar nem rendelkezett semmiféle zöldfelülettel. Igény volt továbbá egy kisméretű fedett kerékpártárolóra. Fontos volt, hogy kialakuljanak leülésre és beszélgetésre való helyek, illetve egy kis homokozó a gyermekeknek.

Olyan, egész évben használható megoldások kialakítása volt a cél, melyek aktivizálják az udvar használatát és javítják a mikroklímát. Izgalmas szempont volt az épület építészeti karakteréhez való viszonyulás. Az egyik karakteres elem a házban a falak lekerekítése, erre reagálnak a betett udvari elem sarkai.

Alkotmánybíróság elé kerülhet a főváros kontra államkincstár per

Kedden sem hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási kollégiuma a szolidaritási hozzájárulásról szóló perben, mivel alkotmányossági aggályai merültek fel a Magyar Államkincstár eljárása miatt – írja tárgyalótermi tudósításában a Népszava. A kincstár eljárásával az a probléma, hogy csak egy informális, érdemi adatokat nem tartalmazó levélben értesíti a fővárost a szolidaritási hozzájárulás adott havi befizetendő összegéről, illetve a főváros nettó költségvetési befizetői helyzetével kapcsolatban, amely a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti.

A lap szerint a bíróság harminc napot adott a feleknek az álláspontjuk alátámasztására, ezt követően dönt az alkotmányossági normakontroll eljárás megindításáról.

A Fővárosi Önkormányzat kontra Magyar Államkincstár per sok milliárdos tétje a szolidaritási hozzájárulás megfizetése. A közigazgatási pert még júniusban indította a Fővárosi Önkormányzat a szolidaritási adó miatt, mert törvénytelennek tartja azt. A főváros álláspontja szerint az önkormányzatok a kötelező feladataik ellátásához állami normatívára jogosultak, márpedig ebben az évben a szolidaritási adó mértéke Budapest esetében 25 milliárd forinttal magasabb, mint az államtól kapott normatíva. A főváros a per megindításakor azonnali jogvédelmet is kért, hogy amíg a per zajlik, addig ne vonják le a szolidaritási adóval kapcsolatos járulékokat.

Az Államkincstár inkasszója miatt feljelentést tett a Főváros

Ismeretlen tettes ellen hivatali hatalommal való visszaélés miatt feljelentést tesz a fővárosi önkormányzat, mert a szolidaritási hozzájárulás vitatott mértéke miatt indult perhez kapcsolódóan elrendelt azonnali jogvédelem ellenére a Magyar Államkincstár 5,6 milliárd forint értékben inkasszót gyakorolt a főváros számlája felett – közölte Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egy csütörtöki háttérbeszélgetésen az MTI tudósítása szerint.

Kiss Ambrus szerint az államkincstár két hónapon át betartotta a bírósági döntést, azonban novemberben két hónapnyi nettó befizetés összegét leemelte. „Megítélésünk szerint ez teljesen ellentétes az azonnali jogvédelemről szóló bírósági döntéssel. A bíróság által elrendelt azonnali jogvédelem ugyanis arról szól, hogy annak hatálya alatt nem lehet érvényesíteni az inkasszót, de ezt mégis megtették. Ez olyan súlyos beavatkozás volt ebbe az ügybe, hogy ezért a fővárosi önkormányzat feljelentést tesz” – mondta Kiss Ambrus.

Ki a felelőse, hogy nem épül sem új metró, sem új villamos Budapesten?

Húsz év alatt 500 ezerrel lett több autó Budapesten és az agglomerációban, a kötöttpályás közlekedési hálózat azonban az 1-es villamos 2019-es kelenföldi hosszabbítása óta semmit sem fejlődött, az egyetlen, rendszerváltás után megkezdett és befejezett metróvonalat, az M4-est pedig 2014-ben adták át.

Mohos Márton / 24.hu Az M3-as autópálya bevezető szakasza 2023. július 6-án.

Vagyis nagyon is szükség lenne a budapesti kötöttpályás közlekedés fejlesztésére – tervekből pedig nincs is hiány. A kormányzat átvette egy sor beruházás megvalósítását a fővárostól, amikor még hozzáfért Magyarország az uniós forrásokhoz, ám a pénzcsap elapadása óta ezek a projektek is megakadtak.

Egymilliárdos fejlesztésről döntöttek a budapesti lakosok

A fővárosi közösségi költségvetés nyílt ötletpályázata után idén ősszel ismét a budapestiek dönthettek arról, mely fejlesztési javaslatokat valósítsa meg a Fővárosi Önkormányzat. A megvalósítandó projektek listája a beérkezett – több mint százezer – szavazat alapján állt össze, amelyeket Karácsony Gergely főpolgármester jóváhagyott – ez áll főpolgármesteri hivatal szerdai közleményében.

Mint írják, a szavazás szeptember végén zárult, majd a főpolgármesteri jóváhagyás után a közösségi költségvetés három kategóriában kerül kiosztásra.

A Zöld Budapest keretén belül a Beton helyett fák és bokrok, valamint az Utcák árnyékolása növényzettel kezdeményezések nyertek.

Most van vége

Az esemény végéhez közeledve a diáktüntetések mozgalmi dalát, a Mi vagyunk a grund-dot énekelték el a színpadon felsorakozó diákok a közönséggel.

A tömeg Karácsony beszéde óta egyre vékonyabb lett, a színpad előtt már csak szórványosan állva hallgatták az emberek, ahogy még egyszer az alternatív népszavazásra buzdított Szabó Simon.

Zárásképp elénekelték a Himnuszt.

Karácsony: A köztársaság illegalitásba vonult, a magyar állam ma részvénytársaság

„Október 23-a a köztársaság ünnepe” – kezdte beszédét Karácsony Gergely, főpolgármester. Hozzátette: „Köztársaságban élni, azt jelenti, hogy jól bánunk egymással.” Szerinte akik ’56-ban részt vettek, ilyen Magyarországot akartak. Azzal folytatta: “a ’89 és 2010 közti harmadik köztársaság a magyar történelem legreménytelibb kísérlete volt” – hangsúlyozta. Hozzátette:

Reményteli kísérlet volt, de elbukott. Mi magunk buktattuk meg.

Karácsony szerint „nem voltunk bátrak, nem éreztük a szolidaritást”. Azt is mondta, hogy ma az állam nem köztársaság, hanem egy részvénytársaság, a közérdeke helyett pedig a magánérdeket képviseli. A főpolgármester szerint a köztársaság illegalitásba vonult jó ideje. De – folytatta- a köztársaság ott van a tanárok mozgalmában, a diákok mozgalmában, a szakszervezetekben, a civilek munkájában, a helyi közösségekben, a polgárjogi mozgalmakban.

Piltz Olivér a felmondási idejét tölti

A Tanítanék Mozgalom vezéregyéniségei léptek színpadra, Törley Katalin, Berta Bea és Piltz Olivér.

Farkas Norbert / 24.hu

Utóbbi azt mondta, már csak négy napig tanít, felmondási idejét tölti, pedig hiányozni fognak neki a tanítvanyai, de még az iskolacsengő is, azonban nem írta alá a státusztörvény után kapott szerződését, és elhagyja a közoktatást.

56 roma hőseiről beszéltek

Jordán Tamás jelentét adták elő, majd az összes ellenzéki tüntetés elengedhetetlen eleme következett: a slam.

Ezután Oláh József (becenevén Pöli) romajogi aktivista állt a mikrofon mögé, hogy az 56-os forradalom roma hőseiről beszéljen. Kitért a romák jelenlegi helyzetére is: 200 ezren élnek továbbra is nyomornegyedben, és kiszorulnak az elsődleges munkaerőpiacról, mert “a Föld bolygó másik feléről hoznak ide munkaerőt”.

The post 56 roma hőseiről beszéltek first appeared on 24.hu.