Best WordPress Hosting
 

Budapest dísz- és közvilágítása 100%-ban a Főváros tulajdonába kerül

Az eddig 50%-os külföldi magántulajdon megvételével teljesen a Fővároshoz került a cég, ami nem csak a zöldterületek fényeiért, de a hidak és a Parlament csodás esti világításáért is felel.

Budapesti léptékkel nézve fontos cégről beszélünk, nélkülük szó szerint orra buknának a budapestiek, és a város gyönyörű esti panorámája helyett is csak a sötétséget nézhetnénk. Sőt, oda lennének a karácsonyi, ünnepi díszítőfények is. De hogy a számok nyelvére is lefordítsuk, ez évente több mint 4 ezer órányi világítást jelent közel 80 ezer lámpaoszloppal és 190 ezer lámpatesttel, amihez adjuk még hozzá a város legszebb épületeinek esti fényeit is.

És a külföldi befektetővel kötött szerződés lejártával most lehetőség nyílik arra, hogy visszavásároljuk a cég E.ON-nál lévő tulajdonrészét. A visszavásárlás után a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK) a 2021-ben létrehozott Budapesti Közművek  fennhatósága alá kerül. Ide tartozik már a Főkert, a Főtáv, a Temetkezési Intézet, az FKF és a kéménysepréssel foglalkozó FŐKÉTÜSZ.

Farkasok tizedelik Erdélyben a kóbor kutyákat

Példátlan jelenséget figyeltek meg Romániában a farkasok viselkedését vizsgáló kutatók, akik évekig vizsgálták a Hargita környékén élő farkasokat. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az ordasok táplálékában jelentős szerepet tölt be a kutya, aminek több oka is van.

Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Természetvédelmi Osztályának vezetője a Wolflife projekt keretében négy évig tanulmányozta a ragadozók életmódját. A szakértő a maszol.ro portálnak megerősítette : a farkas – más megnevezéssel toportyán – rendkívül óvatos állat, az embert messziről kerüli. A Hargitát átszövik a farkasok által használt útvonalak, átjárók. A csapásokon portyázó falka megközelítőleg két hét alatt járja be a vadászterületét. Éjszakai életmódot folytatnak. Gyorsan alkalmazkodó fajról van szó, ennek köszönhető, hogy az évszázadok alatt életben maradtak.

A kutató szerint a farkas nem jelent veszélyt az emberre, legtöbbször a viselkedését értik félre. A farkas, mint ragadozó, azon igyekszik, hogy minél kevesebb energia ráfordításával jusson hozzá a táplálékához. A falkák stratégiája, hogy ellenőrzésük alatt tartják a területükön élő prédaállatokat – szarvasokat, vaddisznókat, őzeket –, és így próbálják eldönteni, hogy van-e közöttük olyan állat – sérült, beteg, legyengült –, amit érdemes elejteni.

Lassuló dinamika, széthúzódó mezőny: hogy is áll a globális CO2-emisszió?

Noha tavaly a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentése szerint újabb történelmi csúcsra kapaszkodott a globális széndioxid-kibocsátás, az előző évhez viszonyított 1,1 százalékos növekedésben lassulás tapasztalható: a 2022-es emissziós érték még 1,3 százalékkal haladta meg 2021-es szintet.

A javulás nem óriási, ugyanakkor azt figyelembe véve, hogy az energiaválság, a geopolitikai feszültségek és a járványok finoman szólva sem ágyaztak meg a tiszta és fenntartható energiarendszerek terjedésének ebben az időszakban, kifejezetten örömteli.

Az IEA szakértői az elmozdulást nagyrészt a megújuló energiaforrások, az atomenergia és az elektromos autók térnyerésének számlájára írják, és hangsúlyozzák is a tanulmányban, hogy a tiszta energiát hasznosító technológiák világszerte hozzájárulnak a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorításához. Ennek látványos bizonyítéka, hogy nélkülük az elmúlt öt évben megötszöröződött volna a globális CO2-kibocsátás.

Klímaváltozás és művészet – Klíma Biennálé Bécsben

100 intézmény, szervezet és kezdeményezés részvételével pontosan 100 napon át tart az első bécsi Klíma Biennálé, amely az éghajlatváltozás kérdéseit köti össze a művészettel. A helyszín az egész város, a cél, hogy felhívják a látogatók figyelmét a természeti és a társadalmi változásokra, és szembesítsék őket egy olyan jövővel, amelyet a klímaváltozás ural.

Egy egész biennálét szentel a klímaváltozásnak Bécs, a KlimaBiennale nagyközönségnek szánt programja 2024. április 6-án indul és száz napon át tart. Ez idő alatt városszerte nap mint nap különböző, a klímaváltozással foglalkozó művészeti akciókkal találkozhatnak az érdeklődők.

Kiállítás, interaktív felolvasóest, az újrahasznosításon alapuló építészeti projekt, speciális koncertek mind-mind szerepelnek a programban. A biennáléban a nagy bécsi kiállítóházak – a Belvedere21 vagy a Weltmuseum -, a Wiener Festwochen valamint az osztrák főváros független művészei éppúgy résztvesznek, mint a jövő generációjával foglalkozó szervezetek.