Best WordPress Hosting
 

Itt vannak az otthonfelújítási program részletei – a legmagasabb jövedelmű járásokban is hozzá lehet jutni a legmagasabb támogatáshoz

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 108,24 milliárd keretösszegű Otthonfelújítási Program szabálytervezetet, a hvg.hu pedig összeszedte a legújabb változásokat. A legfontosabb talán, hogy olyanok is hozzájuthatnak a legmagasabb összegű (3,5 millió forint) vissza nem térítendő támogatáshoz, akik magas jövedelmű járásban élnek, de maguk kevesebbet keresnek, mint a tavalyi bruttó átlagkereset 70 százaléka (399 840 forint). Viszont hiába lakik valaki a legalacsonyabb jövedelmű járások egyikében, ha saját (és adóstársával közös) havi bruttója meghaladja a tavalyi átlagos bruttó jövedelem 130 százalékát – vagyis a 742 560 forintot –, akkor is csak a legalacsonyabb mértékű vissza nem térítendő támogatáshoz juthat, vagyis legfeljebb 2,5 millió forintot kap ingyen az államtól; azoknak a pályázóknak az esetében pedig, akik elérik a 40 százalékos energiahatékonysági javulást a beruházással, a vissza nem térítendő támogatás aránya további 5 százalékkal nőhet.

A hvg.hu cikke szerint további változás, hogy:

 a pályázóknál vizsgálni fogják jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót, más néven adósságféket. Ez azt mutatja meg, hogy a hiteligénylő jövedelmének maximálisan mekkora része fordítható törlesztésre.

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

Egy hatalmas dróthálóval tennék tönkre a Fudzsit lefotózni vágyó turisták kedvenc helyét Japánban

A festői szépségű osztrák alpesi falu, a szelfigátló paraván ötletével nagyot újító Hallstatt után egy japán kisváros lakói is megelégelték, hogy túl sok turista érkezik hozzájuk vendégségbe csak azért, mert van egy hely a településen, ahonnan tökéletes fotókat lehet készíteni a távol-keleti szigetország legmagasabb hegyéről, a 3776 méter magas Fudzsiról.

A Jamanasi prefektúrában található, 26 ezres népességű Fudzsikavagucsiko nemcsak amiatt népszerű a turisták körében, mert az aktív vulkánként működő hegy lábánál lévő Kavagucsi-tó partján fekszik, hanem azért is, mert van itt egy kisbolt – a képeken látható – Lawson vegyeskereskedés –, aminek a hátterében gyönyörű látványt nyújt a Japán egyik szimbólumának tartott hegy.

Csakhogy olyan sok tiszteletlenül viselkedő turista keresi fel ezt a helyet azért, hogy pár jó fotót készítsen a Fudzsiról, hogy a helyiek besokalltak, és a város vezetői úgy döntöttek: egy óriási dróthálóval fognak véget vetni a turistaáradatnak – számolt be a Guardian.

Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart

A szerző a Concorde részvényelemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már mostanra is túl sok feszültséget okoztak. Az Egyesült Államok korábban is többnyire pragmatikus gazdaságpolitikát és szigorú biztonságpolitikát folytatott, így hamar rájöttek, hogy az ESG-politikában is változásokra van szükség ahhoz, hogy a nyugati világ megőrizze energiabiztonságát és iparát. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy Európa egyelőre nem változtat, márpedig ha ez így marad, akkor búcsút inthet jó pár iparágnak a kontinensen.

Az ESG, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevételének ötlete a fenntarthatóság és etika jegyében már hosszú ideje a köztudatban van. Azonban csak a 2010-es évek végén került fókuszba a nemzetközi világban, ahol a legjobban érintett iparágak közé tartozott az energetika, olajipar, bányászat és fémfeldolgozás. Ezután számos vállalat döntött úgy önszántából vagy szabályozói kényszer hatására, hogy jelentős erőforrásokat allokál az ESG-re. Nagy remény fűződött ahhoz, hogy ezáltal fenntarthatóbbá és etikusabbá válik a működésük, növelhetik a társadalmi jólétet, valamint az iparág társadalmi elfogadottságát. A legtöbb energetikai, olajipari és feldolgozóipari vállalat célul tűzte ki, hogy 2050-re szén-dioxid-semleges lesz, és ennek érdekében hajlandó volt jelentős összegeket beruházni a megújuló energiaforrásokba.