Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: akkumulátorgyárak

Európa lábon lőtte magát az elektromosautó-őrülettel, amiből Magyarország jöhet ki győztesen

Közzétette szerző

A globális autóiparra jelentős átalakulás volt jellemző az elmúlt évtizedben: hol a gazdasági, hol a klímacélokat szem előtt tartva egyre nagyobb a fókusz az elektromosautó-gyártáson. A tempót Kína diktálja, ami fejlesztések terén jóval a piac előtt jár, kicsit sem környezetbarát akkumulátorgyártását pedig szétszórja a világban. Ez a folyamat Magyarországot is érinti: az akkugyárak révén a kínai ipar kiszolgálása tökéletesen egybecseng a keleti nyitással, mindeközben zavartalanul üzemel a BMW, és az Audi-gyár is, így a hintapolitika egyelőre sikeresnek tűnik gazdasági értelemben.

Nem érdemes elfeledni azonban, hogy a Tesla révén Kína mellett az Egyesült Államok is az éllovasok között van, míg a nagy múltú, többségében európai gyártók az EU elhamarkodott döntéseinek hatására kénytelenek átállni az egyre üzemanyagbarátabb belső égésű technológia fejlesztéséről az elektromos gyártásra. Ez már csak azért is elkerülhetetlen, mert az Európai Unióban jelenlegi állás szerint 2035-től betiltják az újonnan gyártott, belsőégésű motoros járművek eladását. Ám a piaci tendenciák egyre inkább azt mutatják, hogy nem mindenki vágyik e-autóra, az eladások messze elmaradnak a várakozásoktól.

A kételyek között pole-pozícióban vannak az akkumulátortechnológia jelenlegi korlátai: a lassú töltés, a viszonylag rövid hatótáv és az igen magas javítási költségek is.

PostPin It!

Megrendszabályozza az EU a veszélyes és szennyező akkumulátorgyárakat

Közzétette szerző

Kedden az Európai Parlament jóváhagyta az ipari és mezőgazdasági termelési kibocsátásokról szóló irányelv felülvizsgálatát, amelynek célja az üzemi létesítményekből, valamint a nagy sertés- és baromfitelepekről származó káros anyagok emissziójának csökkentése – írta a Portfolio.hu Radan Kanevre, az Európai Néppárt képviselőcsoportját képviselő bolgár képviselőjére hivatkozva.

Ennek lényege, hogy a felülvizsgált kibocsátási direktívában (industrial emission directive, IED) az érintett ágazatok számára kötelező szigorú kibocsátási szinteket határoznak meg, a vízhiány elleni küzdelem érdekében pedig a vízfogyasztással kapcsolatos környezetvédelmi teljesítménycélokat vezetnek be. Emellett a hulladékra, az erőforrás- és az energiahatékonyságra, továbbá a nyersanyag-felhasználásra vonatkozó célértékeket is meghatározták. Új elem, hogy az IED alkalmazási köre ki fog terjedni a nyersanyag-kitermelő ipari létesítményekre és a nagy akkumulátorgyártó létesítményekre is.

Utóbbi különösen érdekes Magyarország számára, mert ugye kitűzött cél, hogy akkugyártó nagyhatalom legyünk. Márpedig az akkumulátorgyáraknál is meghatároz célértékeket károsanyag-kibocsátásra, vízhasználatra, és ezek szigorúbbak lesznek, mint a jelenlegi előírások – írják.

PostPin It!

A kormány „zöld fordulata” az akkumulátorgyárakat nem feltétlenül érinti

Közzétette szerző

Törvénymódosítással írná át a környezethasználati engedélyezési eljárások rendjét a kormány. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn nyújtott be egy erről szóló törvényjavaslatot a parlamentnek, ami több ponton módosítana az engedélyezési eljárások gyakorlatán.

Az általunk megkérdezett szakértő szerint a tervezett törvénymódosításokkal részben a 2018 előtti állapotokat állítanák vissza. Ez papírforma szerint akár szigorítást is jelenthet, ám a környezetvédelmi hatóságok megerősítése nélkül a kívánt cél aligha lesz elérhető, a javaslat – kiegészítő intézkedések nélkül – inkább a közvélemény megnyugtatására szolgál.

Az Energiaügyi Minisztérium (EM) hétfőn közleményt adott ki a Semjén által benyújtott javaslatról. Ebben az áll, hogy a jövőben a környezetvédelmi hatósági ügyekben lehetőség lesz a másodfokú eljárás lefolytatására. A törvényjavaslat szerint erre ráadásul a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyekben is lehetőség lesz, de csak akkor, ha ezt kormányrendelet lehetővé teszi.

PostPin It!

Sikerült megoldani az akkumulátorok legnagyobb problémáját

Közzétette szerző

Az akkumulátortechnológia fejlesztése és a jelenlegi egységekben található nemesfémek újrahasznosítása az elkövetkező évek egyik legfontosabb kérdése lesz. Jelenlegi formájában az akkumulátorgyártás nem fenntartható, azonban a svéd Chalmers Műszaki Egyetem kutatói előálltak egy új, minden eddiginél hatásosabb megoldással – írja az Interesting Engineering.

Léa Rouquette vegyészmérnök és kutatótársai hidrometallurgiával hasznosították újra a nemesfémek egy jelentős részét. Ezt a módszert igen gyakran használják a különböző fémek, többek közt a réz, az arany, az ezüst, az urán és a ritkaföldfémek kinyerésére.

Az új eljárással azonban sikerült az elektromos autók akkumulátoraiban lévő alumínium 100 százalékát és a lítium 98 százalékát visszanyerni, miközben minimálisra csökkentették a nikkel-, kobalt- és mangánveszteséget is.

PostPin It!

EM: Csak kohászati üzemekre vonatkozik az a veszélyhelyzeti kormányrendelet, amely enyhíti a környezetvédelmi előírásokat, akkugyárakra nem

Közzétette szerző

A WWF Magyarország pénteki, aggódó állásfoglalására reagálva az Energiaügyi Minisztérium (EM) sajtóosztálya rövid levelet küldött a 24.hu-nak. Ebben azt írják, a kormány szándékai szerint a csütörtöki veszélyhelyzeti kormányrendelet kizárólag már működő kohászati üzemekre vonatkozik, a szervezet feltételezésével szemben akkugyárakra nem, és a következő Magyar Közlönyben írásban is megjelenik ez a pontosítás.

Mint a WWF összefoglalta, a rendelet lényege, hogy a hatóság nem köteles többé szankciót kiszabni környezetvédelmi szabályszegés esetén, sőt kifejezetten tilos lesz tevékenységükben korlátozni azokat, akik szerződésben vállalják a károk helyrehozatalát.

„A nyúlfarknyi kormányrendelet csupán két dolgot rögzít: egyrészt kijelenti, hogy a környezetvédelmi hatóság a jogsértést elkövető ügyféllel szembeni szankciót kiválthatja a jogsértés helyrehozatalát célzó szerződéssel, másrészt felsorolja azokat a szankciókat – például bírság kiszabása, tevékenységtől való eltiltás –, amiket a hatóság nem alkalmazhat a jogsértéssel kapcsolatos szerződés teljesítéséig. Mindez azt jelenti, hogy lesznek olyan – ismeretlen szempontok alapján kiválasztott – ügyfelek, akik akár súlyosan környezetkárosító tevékenységük ellenére sem kapnak semmilyen büntetést, miközben a kormányrendelet aránytalan munkát és felelősséget ró az egyébként is súlyosan kapacitáshiányos hatóságokra. Így a hatóságoknak kellene részletesen megszabniuk a környezetkárosítás helyreállításának mikéntjét, és ezzel számos új felelősség hárul rájuk, miközben a jogsértés elkövetője mentesül a szankciók és bizonyos felelősségek alól” – magyarázta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője.

PostPin It!

WWF: A környezetvédelem utolsó bástyáit is ledönti a kormány

Közzétette szerző

Egy csütörtöki, a veszélyhelyzetre hivatkozó kormányrendelet lehetővé teszi, hogy szerződéskötéssel megússzák a szankciót akár a legszennyezőbb cégek is – elemzi a jogszabályt a WWF Magyarország, amely annak azonnali visszavonását kéri és tárgyalni szeretni a környezetvédelmi intézményrendszer megerősítéséről.

A környezetvédelmi intézmények és alkalmazotti státuszok leépítése, a közigazgatásban tapasztalható egyre növekvő szakemberhiány, a környezetügyi irányítás feldarabolása egy olyan tendenciává vált, ami az elmúlt két évben markánsan kirajzolódik. Határozott álláspontunk, hogy az új iparosítási törekvések kizárólag úgy elfogadhatóak, ha e mellé egy ütőképes, a magyar állampolgárok érdekeit figyelembe vevő és a jogszabályokat szigorúan betartató, megelőző szemléletű megújult közigazgatás is születik. A környezetvédelem alapelvei […] számos esetben nem érvényesülnek megfelelően hazánkban, és a magyar emberek fizetik meg a profitorientált vállalatok környezeti költségeit, olykor egészségükkel, életéveikkel fizetve. […] Hiszen a háború okozta külső fenyegetések mellett sem szabad megfeledkezni a belföldi veszélyről, amit otthonunk környezetének pusztulása jelent.

– áll a szervezet állásfoglalásában.

PostPin It!

Szijjártó: Magyarország nem kritizált senkit, ezért őrizte meg a jó viszonyát minden féllel

Közzétette szerző

Magyarország sokat profitál a kínai és a német autóipari vállalatok közötti erős együttműködésből, ez a garancia a gazdasági növekedés fenntartására minden bizonytalanság és válság ellenére – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Münchenben az Internationale Automobil-Ausstellung elnevezésű autóipari kiállításon.

Az MTI szerint a miniszter hangsúlyozta: hazánk ipari termelésének harmada az autóiparhoz kötődik, amelynek a teljesítménye 30 milliárd eurót ért el tavaly, 170 ezernek embernek adva munkát, miközben a szektor 20 milliárd eurónyi kivitelt regisztrált.

Németországon és Kínán kívül szerinte egyedül Magyarországon lesz jelen gyártókapacitással hamarosan mindhárom prémium német autómárka, ráadásul a Suzuki és az Opel már rég idetelepült.

PostPin It!

Nagy árat fizethetünk a kínai beruházásokért, az akkugyárakért is

Közzétette szerző

Nagyon fontos elemzést adott ki márciusban a Világbank, a Harvard Kennedy School, az AidData és a Kiel Institute for the World Economy a Kína által az Egy övezet, egy út (mostanában már csak Övezet és Út) infrastrukturális projektben folyósított hitelekről, valamint az államközi kölcsönökről – írja a Portfolio. Az elemzés rávilágított, hogy a fejlődő országokban ezek a hitelek adósságcsapdává nőtték ki magukat. A hitelezés csaknem 80 százalékát 2016 és 2021 között folyósították, főként közepes jövedelmű országoknak, köztük Argentínának, Mongóliának és Pakisztánnak. De még Magyarországra is jutott belőle: a magyar állam 800 milliárd forintnyi hitelt vett fel Kínától a Belgrád-Budapest gyorsított vasútvonal építésére, amely egyes számítások szerint 979 év alatt térülhet csak meg.

A probléma az, hogy az infrastrukturális fejlesztések jövedelemtermelő képessége messze alacsonyabb, mint a felvevő országok várták, ez pedig azt jelenti, hogy egyre nehezebben tudnak törleszteni Kína felé. Már több ország vált fizetésképtelenné, ami azzal járt, hogy Peking területeket zálogosított el az adott államokban, amelyeket aztán nem egyszer katonai célokra használtak fel. Tovább a fogadó államok kiszolgáltatottá váltak, így pedig a kínai külpolitika támogatására kényszerültek a nemzetközi szintéren.

A Hoover Intézet munkatársa Larry Diamond egy a Stanford Egyetemen tartott panelbeszélgetésen – amelyen a Portfolio is részt vett – arról beszélt, hogy mindezt annak kontextusában kell értékelni, hogy Hszi Csin-ping vezetése alatt Kína letért a demokratizálódás útjáról, az elmúlt időszakban pedig az internet teljes megfigyelésével, valamint a közterületek kamerarendszereinek kiépítésével egy orwelliánus államalakulattá vált.

PostPin It!