Best WordPress Hosting
 

Pár tucat vállalat felelős a légszennyezés 80 százalékáért

A tavalyi év volt a legmelegebb esztendő a mérések kezdete óta, melynek eredményeként számos szakértő egyetért abban, hogy a Földön a másfélfok helyett sokkal inkább a 2,7 fokos globális felmelegedés tűnik reálisnak. A meleg esztendőnek számos oka volt, kezdve akár az El Niño-val, de bizonyára az sem segít, hogy a világ legnagyobb cégeinek termelése nemhogy lassult, de még nőtt is az elmúlt években.

A legfrissebb Carbon Majors Database jelentés megállapította, hogy 2016 és 2022 között mindössze 57 vállalat volt felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 80 százalékáért.

Ebben az időszakban a teljes kibocsátás 38 százaléka nemzetállamokból, 37 százaléka állami tulajdonú-, 25 százaléka pedig befektetői tulajdonban lévő cégektől származott.

Megrendszabályozza az EU a veszélyes és szennyező akkumulátorgyárakat

Kedden az Európai Parlament jóváhagyta az ipari és mezőgazdasági termelési kibocsátásokról szóló irányelv felülvizsgálatát, amelynek célja az üzemi létesítményekből, valamint a nagy sertés- és baromfitelepekről származó káros anyagok emissziójának csökkentése – írta a Portfolio.hu Radan Kanevre, az Európai Néppárt képviselőcsoportját képviselő bolgár képviselőjére hivatkozva.

Ennek lényege, hogy a felülvizsgált kibocsátási direktívában (industrial emission directive, IED) az érintett ágazatok számára kötelező szigorú kibocsátási szinteket határoznak meg, a vízhiány elleni küzdelem érdekében pedig a vízfogyasztással kapcsolatos környezetvédelmi teljesítménycélokat vezetnek be. Emellett a hulladékra, az erőforrás- és az energiahatékonyságra, továbbá a nyersanyag-felhasználásra vonatkozó célértékeket is meghatározták. Új elem, hogy az IED alkalmazási köre ki fog terjedni a nyersanyag-kitermelő ipari létesítményekre és a nagy akkumulátorgyártó létesítményekre is.

Utóbbi különösen érdekes Magyarország számára, mert ugye kitűzött cél, hogy akkugyártó nagyhatalom legyünk. Márpedig az akkumulátorgyáraknál is meghatároz célértékeket károsanyag-kibocsátásra, vízhasználatra, és ezek szigorúbbak lesznek, mint a jelenlegi előírások – írják.

Nagy baj lehet belőle, ha mindenki repülni akar

Február végén az Egyesült Arab Emirátusokban található Rász el-Haimában szervezték meg 11. alkalommal az Arab Aviation Summit (AAS) konferenciát. A rendezvény fókuszában az arab légi közlekedés helyzete, eredményei, kihívásai és jövője állt, de az eseményen globális jelenségeket is körbejártak, és az arab világon kívüli szereplők, így az Airbus is képviseltette magát.

Légügyi szempontból igen izgalmas időszakot élünk: a társaságok éppen csak elkezdtek felocsúdni a világjárvány okozta sokkból, és máris egy újabb, még nagyobb feladattal, a nettó zéró kibocsátás elérésével kell megbirkózniuk. Nem meglepő módon az AAS-en az utóbbi témakör, a fenntarthatóság lehetőségei és korlátai kiemelt szerepet kaptak.

Több mint 1 milliárd tonna

Megkezdhetik a szén-dioxid kivonását a légkörből

A 2015-ös párizsi klímaegyezményben lefektetett másfélfokos felmelegedés egyre inkább elérhetetlennek tűnik, az éves szinten megrendezett klímakonferenciákon emiatt a kibocsátáscsökkentés mellett egyre inkább a felmerül az is, hogy komoly összegeket kellene fektetni a szén-dioxid kivonó technológiák fejlesztésébe.

Bár a témában leggyakrabban a közel-keleti országok szoktak megnyilatkozni, most azonban úgy tűnik, Dél-Korea mindenkit megelőzhet. Az ázsiai ország ugyanis a Daesan ipari parkban építheti fel azt a komplex üzemet, amely évente 50 ezer tonna szén-dioxidot vonna ki a légkörből, emellett pedig a sós tengervízből fogyasztásra alkalmas édesvizet készítene. Ha elkészül, ez lehet a világ első ilyen létesítménye az Interesting Engineering szerint.

A Daesan Industrial Complex Dél-Korea petrolkémiai termelésének mintegy 40 százalékáért felelős.

Államadósság: ilyet 2010 óta nem láttunk

A 2010 után Orbán-kormányok több mint egy évtizeden keresztül erősen devizaadósság-ellenes politikával és retorikával léptek fel: fideszes politikusok rendszeresen ostorozták a baloldali-liberális kormányokat azért, mert nagy devizaadósságot halmoztak fel. Az államadósság 2010 előtti magas devizaaránya valóban sérülékennyé tette a magyar gazdaságot a külső sokkokkal szemben, és szerepet játszott a 2008-as gazdasági válság súlyos hatásaiban is.

A kabinet sokáig következetes volt: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egyre inkább a magyar lakosság kezébe „játszotta át” az adósságállományt, a nagyrészt hazai befektetőknek kibocsátott forint alapú állampapírok kínálatának bővítésével és a devizaarány alacsonyan tartásával. Az államadósság – elsősorban külföldiek kezében lévő – devizaaránya 50 százalékról 20 százalék alá csökkent a 2010-es évek végére, és

a devizaadósság 2020 folyamán 15 százalék körüli szinten érte el a mélypontot.

Idén is rekordot dönt a szén-dioxid-kibocsátás

A Dubajban, az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28) közzétett friss jelentés alapján rekordmagas lesz idén a fosszilis energiahordozókból származó globális széndioxid-kibocsátás mértéke – írja az MTI. A több mint 90 intézményt képviselő szakértők szerint ez súlyosbítja az éghajlatváltozást és még pusztítóbb szélsőséges időjárási viszonyokat idéz elő.

Az adatok alapján a 2023-as szén-dioxid-kibocsátás kissé meghaladja majd a tavalyi, ugyancsak rekordmértékű értéket.

Az országok globálisan várhatóan összesen 36,8 milliárd tonnát fognak kibocsátani, ami 1,1 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest, a földhasználatból származó kibocsátást is figyelembe véve pedig a globális szén-dioxid-kibocsátás idén 40,9 milliárd tonna lesz.

Így fokozza a klímaváltozást az ukrajnai háború

Egy új, az ENSZ dubaji éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28) ismertetett tanulmány alapján az Oroszország Ukrajna ellen 2022 februárjában indított inváziója több üvegházhatású gázt eredményezett, mint Belgium egész éves emissziója – írja az MTI a DPA alapján.

A Lennard de Klerk holland kutató vezette csoport szerint 150 millió tonna, kifejezetten a háború miatt termelődött szén-dioxid került a levegőbe a konfliktus kezdete óta.

A tanulmány alapján ennek csaknem egynegyede a katonai műveletek során, például a csapatok által használt üzemanyagokból került a levegőbe, 15 százalék tüzekből, 12 százalék pedig a légtérzárak miatt hosszabb útvonalra kényszerülő repülőgépekből származott.

Elloptak két tartály bikaspermát Észak-Írországban

Két, mesterséges megtermékenyítéshez használt tartályt loptak el az észak-írországi Clogherben – írja a BBC. A tárolókat október 21. és 23. között vihették el egy mezőgazdasági létesítményből.

A tartályok nagy mennyiségű szarvasmarhaspermát tartalmaztak.

Az ondót a kriogén tankok belsejében, rekeszekben tárolták, a rendőrség szerint a tárgyak és azok tartalma jelentős értéket képviselnek.

Kína bekapcsolta az első klímaváltozás elleni csodagépét

A klímaváltozás elleni harc ma már minden ország kormányát cselekvésre kényszeríti. A kínai állampárt egyre több megújuló energiaprojektre fordít pénzt: nemrégiben az ország első sivatagi nap- és szélenergia-farmja is megkezdte működését, amely becslések szerint 1,5 millió háztartást fog tiszta energiával ellátni. Az olajra és a szénre ugyanakkor továbbra is szükség van az energiamixben. Így az ázsiai ország most azt teszteli, hogyan lehet megkötni a termelés miatt a légkörbe kerülő szén-dioxidot – írja az Interesting Engineering.

Ennek első jeleként múlt hét csütörtökön megkezdte működését az ország első tengeri, szén-dioxid megkötési projektje. Az Enping 15-1 olajfúró platformra elhelyezett szerkezet a Dél-kínai tengeren található, nagyjából 200 km-re Sencsen városától. A karboncsapda működése lényegében annyiból áll, hogy a kiszűrt káros anyagot egy föld alatti, kupola alakú szerkezetbe pumpálják vissza, ami nagyjából 800 méterrel a felszín alatt helyezkedik el.

A projekt éves szinten nagyjából 1,5 millió tonna szén-dioxidot szűr majd ki a légkörből, ami 14 millió fa elültetésének felel meg.