Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: beruházások

A kormány és a multik sem járnak rosszul az ország gazdasági függőségével

Közzétette szerző

Habár a magyar kormány gazdaságpolitikája önmeghatározása szerint patrióta, tehát a külföldi cégek támogatása helyett a hazai vállalkozások megerősítése a fő célja, a 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormányok a rendszerváltás utáni időszak más kormányaihoz hasonlóan támaszkodnak a külföldi cégek beruházásaira. Erre kifejezetten büszkék is, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeres győzelmi jelentéseket tesz közzé az országba beáramló külföldi beruházások nagyságáról: legutóbb például az év elején számolt be a tavalyi év 13 milliárd eurós beruházási rekordjáról.

Ahogy azt az elmúlt években több elemzés is bemutatta, a 2010 előtti időszakhoz képest ugyan több közvetlen támogatást kaptak a magyar tulajdonú cégek is, de a multinacionális cégek is több támogatásra számíthattak. Az elmúlt évek befektetési rekordjai tehát nem pusztán piaci alapon valósultak meg, azokhoz a kormány is hozzájárult azzal, hogy bőséges közvetlen támogatásokkal ösztönözte, hogy ezeket a projekteket Magyarországra hozzák. Ráadásul a régióban nem a magyar gazdaságpolitika az egyetlen példa az ilyesmire, ugyanis a magát nemzetiként vagy patriótaként meghatározó, 2015 és 2023 között kormányzó lengyel Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása alatt is több támogatást kaptak a külföldi cégek, mint a korábbi kormányok alatt.

Szinte csak a külföldi tőke

PostPin It!

Jobb lenne a minőségi, mint a gyors gazdasági növekedés Magyarországon

Közzétette szerző

A szerzők az ING Bank elemzői. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

A sajtóban rendre számos cikk próbálja boncolgatni a magyar gazdaság növekedési képletét. Idén különösen nagy figyelem övezi a témát, amikor is a tavalyi recesszió után az elemzők pozitív GDP-növekedési ütemet prognosztizálnak. Az ING Bank legfrissebb előrejelzése idén 2 százalék körüli gazdasági növekedéssel számol, mely lényegesen elmarad a Covid előtti években megszokott tempótól. Sőt, a 2017–2019 között látott 4,3–5,4 százalék közötti éves GDP-bővüléstől még a jövő évre vonatkozó 3,8 százalékos prognózisunk is elmarad.

Ebben nincs óriási meglepetés, hiszen a pandémia sújtotta évek, majd az azt követő rekord magas inflációs hullám alapjaiban változtatta meg a hazai gazdasági környezetet, nem beszélve a külső környezetben történt változásokról. Mindezek fényében joggal merül fel a kérdés, hogy egyáltalán visszatérhet-e a magyar gazdaság a 2017–2019 között látott növekedési pályára, tudva azt, hogy a gazdasági peremfeltételek alapjaiban megváltoztak. Ha pedig vissza is térhetnénk a stabilan 5 százalék körüli növekedéshez, a kérdés, hogy ez valóban fenntartható pálya lenne-e?

PostPin It!

Mi hoz többet a magyar gazdaságnak, egy kiló szalámi vagy egy kiló autó?

Közzétette szerző

Érdekes összevetésre ad lehetőséget, hogy a BYD szegedi autógyára részben azon a telken valósul majd meg, amelyen korábban a Pick Szeged Zrt. egy új szalámiüzem létesítését tervezte, de végül egy másik terület mellett döntött. Korábbi rövid cikkünk után most alaposabban megnézzük, mit jelent ez a magyar gazdaság szempontjából.

Elöljáróban érdemes leszögezni, hogy más nagyságrendű a két befektetés: míg a BYD a megjelent információk szerint az ország legnagyobb beruházása lesz mintegy 1900 milliárd forinttal (5 milliárd euró jelenlegi árfolyamon), addig az új szalámigyár 60 milliárd forintból kijöhet. Igaz, ez egy néhány évvel ezelőtti szám, és mivel még csak a beruházás előkészítése zajlik, most már minden bizonnyal drágább lesz a megvalósítás, de így is legfeljebb a százmilliárdos nagyságrendbe kerülhet át.

Abból a szempontból azonban nagyon is érdekes az összehasonlítás, hogy két szimbolikus cégről van szó. A Pick a magyar élelmiszeripar egyik legrégebbi ma is létező vállalata, amelyet az alapító család az 1948-as államosítással veszített el, a rendszerváltás után számos fordulatot követően került Csányi Sándor tulajdonába. A szegedi szalámi 2007-ben az első uniós eredetvédettséget elnyert magyar termék lett, a Pick Téliszalámi pedig természetesen hungarikum.

PostPin It!

Mit mond a magyar gazdaságról, hogy kínai autógyár épül a hazai szalámiüzem helyén?

Közzétette szerző

Halad a BYD szegedi autógyárának előkészítése, múlt héten bejegyezték a majd ezt a tevékenységet végző leányvállalatot, és az első építési tervek is megjelentek.

Miért fontos ez? A korábbi információk szerint ez lesz az ország legnagyobb beruházása, mintegy 5 milliárd euróval. Darabszámot tekintve is ez lesz várhatóan a legnagyobb hazai autógyár.

Felülnézet: a kormányhivatalnak benyújtott tervek egyelőre két csarnok alapozására és három esővíztározó létesítésére vonatkoznak.

PostPin It!

Tényleg ömlik a külföldi tőke Magyarországra, de a 13 milliárd eurós összeg háttere zavaros

Közzétette szerző

Több mint 13 milliárd eurós beruházási rekordról számolt be a tavalyi évet illetően Szijjártó Péter csütörtöki Facebook-videójában, amivel a 2022-es 6,5 milliárd eurós csúcs dőlt meg. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy mindeközben a globális adatok a beruházási kedv visszaesését mutatták.

Miért fontos ez? Egyrészt a befektetett összegek mellé jelentős kormányzati készpénztámogatások társulnak, tavaly ezek összege kétmilliárd euró volt a külügyminisztériumi információk szerint. Másrészt a beruházások jócskán kihatnak a munkaerőpiacra, a miniszter szintén rekordszámú, 19 ezer új munkahely létrejöttéről számolt be.

Kérdéses a számítások mögötti módszertan, például a CATL 2022 augusztusában bejelentett hétmilliárd eurós rekordberuházását is a 2023-as évhez számolta a tárca a Portfolio értesülése szerint.

PostPin It!

Meglepően hasonlít egymásra az orosz és a magyar gazdaságpolitika

Közzétette szerző

Ha összehasonlítási alapot keresünk a magyar gazdasághoz, általában szomszédos és más közép-európai országok kerülnek szóba, már csak a hasonló múlt és méretek miatt is. A gazdaság alapfolyamataival kapcsolatban ez teljesen helyénvaló, ha viszont a gazdaságpolitikai irányról van szó, akkor az utóbbi időben meglepően sok párhuzamot találni Oroszországgal.

Pedig első ránézésre nem is lehetne nagyobb a különbség a két ország között, a méreteken túl elég arra gondolni, hogy míg hazánk jelentős energiabehozatalra szorul, addig az orosz költségvetés bevételeinek nagyjából harmadát az olaj- és gázexportnak köszönheti. Valószínűleg nem is merült volna fel ez a párhuzam, ha az orosz gazdaságot nem állítja a korábbitól eltérő pályára az Ukrajna ellen már 22 hónapja folytatott nyílt agresszió.

Állami gazdaságélénkítés

PostPin It!

A harmadik negyedévben is csökkentek a beruházások

Közzétette szerző

A beruházások volumene 2023 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 12,1 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 2,2 százalékkal mérséklődött. A második negyedévben ennél kicsivel rosszabb volt a helyzet, akkor 13,5 százalékos átlagos csökkenést mért a KSH a beruházásoknál.

A beruházások általános visszaeséséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A beruházási teljesítményérték mindössze a feldolgozóiparban, a közigazgatás nemzetgazdasági ágban, illetve néhány, összességében kisebb súlyú területen emelkedett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

Ezen belül a teljesítményérték mintegy 60 százalékát képviselő építési beruházásoké 22 százalékkal csökkent, ugyanakkor a 40 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 6,8 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi elsősorban az import gépek és járművek 7,8 százalékos volumennövekedésének tulajdonítható.

PostPin It!

ÁSZ-elnök: Vizsgálni fogjuk a lombkoronasétányok körüli pénzelosztást

Közzétette szerző

Arról is beszélt a műsorban, hogy a Költségvetési Tanács nemrég elkészült elemzése alapján nem meglepő, hogy a kormány 5,2 százalékra emelte az idei hiánycélt.

Még ehhez is feszes gazdálkodásra van szükség

– mondja Windisch László, aki szerint a jövő évi 2,9 százalékos hiánycél teljesítéséhez is nagyon szigorú, takarékos, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás szükséges. A hiányszám módosítása miatt egyébként sem az ÁSZ, sem a Költségvetési Tanács véleményét nem kérte a kormány, a költségvetési törvény módosítása ugyanis nincs napirenden.

PostPin It!

Míg Európában látványosan megtorpantak a kínai beruházások, Magyarországon most pörögnek fel

Közzétette szerző

A kocka el van vetve. Az elektromos autóiparhoz kapcsolódó gyárak mindenképp létre fognak jönni. A kérdés csak az, hogy hol

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, amikor egy kínai katódgyár építését jelentette be a Komárom-Esztergom megyei Ácson.

A magyar kormány egyértelműen elkötelezte magát az elektromos járművekben használatos akkumulátorok gyártása mellett, ám itthon ezek a beruházások zömével távol-keleti, azon belül is főleg kínai gigavállalatoknak köszönhetően valósulhatnak meg. Mindez élesen szembemegy azokkal az európai (és amerikai) trendekkel, melyek biztonságpolitikai aggályokra hivatkozva igyekeznek mérsékelni a transzatlanti világ első számú riválisának gazdasági térnyerését.

PostPin It!

Nagy árat fizethetünk a kínai beruházásokért, az akkugyárakért is

Közzétette szerző

Nagyon fontos elemzést adott ki márciusban a Világbank, a Harvard Kennedy School, az AidData és a Kiel Institute for the World Economy a Kína által az Egy övezet, egy út (mostanában már csak Övezet és Út) infrastrukturális projektben folyósított hitelekről, valamint az államközi kölcsönökről – írja a Portfolio. Az elemzés rávilágított, hogy a fejlődő országokban ezek a hitelek adósságcsapdává nőtték ki magukat. A hitelezés csaknem 80 százalékát 2016 és 2021 között folyósították, főként közepes jövedelmű országoknak, köztük Argentínának, Mongóliának és Pakisztánnak. De még Magyarországra is jutott belőle: a magyar állam 800 milliárd forintnyi hitelt vett fel Kínától a Belgrád-Budapest gyorsított vasútvonal építésére, amely egyes számítások szerint 979 év alatt térülhet csak meg.

A probléma az, hogy az infrastrukturális fejlesztések jövedelemtermelő képessége messze alacsonyabb, mint a felvevő országok várták, ez pedig azt jelenti, hogy egyre nehezebben tudnak törleszteni Kína felé. Már több ország vált fizetésképtelenné, ami azzal járt, hogy Peking területeket zálogosított el az adott államokban, amelyeket aztán nem egyszer katonai célokra használtak fel. Tovább a fogadó államok kiszolgáltatottá váltak, így pedig a kínai külpolitika támogatására kényszerültek a nemzetközi szintéren.

A Hoover Intézet munkatársa Larry Diamond egy a Stanford Egyetemen tartott panelbeszélgetésen – amelyen a Portfolio is részt vett – arról beszélt, hogy mindezt annak kontextusában kell értékelni, hogy Hszi Csin-ping vezetése alatt Kína letért a demokratizálódás útjáról, az elmúlt időszakban pedig az internet teljes megfigyelésével, valamint a közterületek kamerarendszereinek kiépítésével egy orwelliánus államalakulattá vált.

PostPin It!

Nem tetszik a magyar infláció a hitelminősítőnek, de a sok beruházás igen

Közzétette szerző

Megerősítette Magyarország  hosszú futamidejű devizaadósság-kötelezettségeinek befektetési ajánlású besorolását a Fitch Ratings.A nemzetközi hitelminősítő közölte, hogy a következő években 3 százalékos ütemre gyorsuló átlagos növekedést vár a magyar gazdaságban. A Fitch Ratings péntek éjjel Londonban bejelentett döntése alapján érvényben maradt a magyar szuverén devizakötelezettségek „BBB” szintű osztályzata – adta hírül az MTI.

A besorolás megerősítéséhez fűzött elemzésében a hitelminősítő kiemelte: a magyar osztályzatot a hasonló besorolású gazdaságokéhoz mérve erőteljes strukturális jelzőszámok, a beruházások táplálta sorozatos gazdasági növekedési eredmények és a robusztus nettó működőtőke-beáramlás támasztja alá.A cég megerősítette a szuverén besorolás kilátását is, amely január óta negatív, de a „BBB” minősítés továbbra is azt jelzi, hogy a Fitch Ratings a befektetésre ajánlott kategóriában tartja Magyarországot. A Fitch négy éve javította a jelenlegi „BBB”-re a magyar államadósság besorolását az addigi “BBB mínusz”-ról. Az elemzés kiemeli, hogy a magyar gazdaság külső pozíciói jelentősen javultak az idén az energiaimport költségeinek csökkenése nyomán. A hitelminősítő hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország el tudta kerülni a legutóbbi fűtési szezonban a földgázellátás adagolását, bár a cég véleménye szerint továbbra is kockázati tényező, hogy az ország erősen függ az orosz energiahordozó-szállításoktól.

A Fitch Ratings az osztályzat negatív kilátást a makrogazdasági politika körüli hitelességi kockázatokkal magyarázza. A hitelminősítő úgy véli, hogy a kiugró nyereségekre kivetett szektorális különadók miatt magasak a szabályozói oldalról érvényesülő terhek.

PostPin It!

Lázár János építhet: feloldottak néhány fejlesztési beruházást, amit korábban leállítottak

Közzétette szerző

Kormányhatározat jelent meg a kedd esti Magyar Közlönyben az egyes közútfejlesztési beruházások felülvizsgálatáról, szúrta ki a Világgazdaság. Ezeket eredetileg felfüggesztette a kormány az Ukrajnában zajló háború következményeire tekintettel, illetve a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében.

A lap szerint a kormányzat elvégezte a közútfejlesztési beruházások felülvizsgálatát és a következő döntéseket hozta:

egyetért azzal, hogy

PostPin It!