Best WordPress Hosting
 

Európa kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál

Miután márciusban zsinórban tizedjére is megdőlt a melegrekord, kényelmetlenül közel kerültünk az egyéves sorozathoz, de nem is kellenek ahhoz ilyen megállapítások, hogy az embernek feltűnjön, valami nincs rendben, mert az egyre bolondabb időjárással mindenki szembesül nap mint nap. Különösen Európában, ami a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) friss jelentése szerint még a globális átlagnál is kétszer gyorsabban emelkedik.

Az ápriis 22-én közzétett jelentésnek már a fontosabb megállapításait is bőven elég átpörgetni ahhoz, hogy lássuk, mekkora a baj. Mint kiderült, 2023 holtversenyben az első legmelegebb év volt, amióta mérik ezt – vagy adathalmaztól függően a második –, az európai óceánok felszíni hőmérséklete magasabb volt, mint korábban bármikor, az Alpokban pedig sosem látott gleccserolvadást lehetett megfigyelni. Pozitívumként viszont fel lehet vésni, hogy a megújuló energiaforrásokból származó elektromos áram aránya is rekordmagas, 43 százalékos volt.

A legutóbbi ötéves átlagok alapján az európai hőmérséklet jelenleg 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, miközben ez az érték globálisan 1,3 Celsius-fokkal magasabb. A WMO és a Copernicus jelentése az üvegházhatású gázok kibocsátásában látta a tavalyi rendkívüli hőség fő okát, de természetesen ők is hangsúlyozták, hogy megjegyezték, hogy emellett a megszokottnál erősebb El Niño éghajlati jelenség is szerepet játszott benne.

Felejtsük el végre az égetést

Tizedik hónapja sorozatban dőlt meg ismét a globális havi melegrekord márciusban, emellett a levegő és a világ óceánjainak hőmérséklete is minden idők legmagasabb értékét mutatta – jelentette az Európai Unió klímaügynöksége, a Copernicus.

2024 márciusában 14,14 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet, vagyis egy tizedfokkal több, mint 2016-ban. 1,68 Celsius-fokkal melegebb volt idén márciusban, mint az 1800-as évek végén, amelyet viszonyítási alapnak használnak a fosszilis tüzelőanyagok előtti évek és a jelenkor hőmérsékleteinek összehasonlítására.

Márciusban a globális tengerfeletti hőmérséklet átlagosan 21,07 Celsius-fok volt. Ez a legmagasabb havi érték, amelyet valaha mértek, de csak kevéssel haladta meg a februári értéket.

A másfélfokos küszöb már az ajtóban. Ez a világvége vagy tehetünk még valamit?

A tavalyi, 2023-as év volt a mérések kezdete óta a legmelegebb globálisan, és hazánkban is a dobogó tetejére lépett. Az év több mint felében legalább 1,5 fokkal meghaladtuk az adott napokra vonatkozó átlaghőmérsékletet az ipari forradalom előtti szinthez képest, sőt, két nap erejéig a 2 fokot is átléptük. Mi vár ránk?

Összességében a 2023-as év 1,48 Celsius fokkal volt melegebb globálisan az 1850–1900-as időszakhoz képest és a Meteorológiai Világszervezet becslései szerint 66% az esélye, hogy 2027-ig legalább egy évben meghaladjuk a 1,5 fokos felmelegedést. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ha át is lépjük ezt a küszöbértéket, az nem jelenti azt, hogy teljesen elbukott a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos célja.

A meghaladást éghajlati átlagok tekintetében kell vizsgálni (20 éves átlag), nem pedig egy-egy évre vonatkozóan.

2023 volt a legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta

A 2023-as év volt a második legmelegebb Európában és az eddigi legmelegebb a világon a feljegyzések kezdete óta. A globális átlaghőmérséklet 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot – közölte az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.

A jelentés szerint tavaly jegyezték fel az eddigi legmelegebb hónapot, a napi globális hőmérsékleti átlagok pedig rövid időre több mint 2 Celsius-fokkal haladták meg az iparosodás előtti szintet. A globális átlaghőmérséklet júniustól kezdődően minden hónapban magasabb volt, mint a 2016-os, a tavalyit megelőző eddigi legmelegebb év azonos hónapjában.

A klímaváltozást figyelő szolgálat megjegyezte, 2023-ban fordult elő először, hogy a globális átlaghőmérséklet az év során minden nap legalább egy Celsius-fokkal meghaladta az 1850-1900 közötti szintet.

Havazásból esőzésbe tart Európa: interaktív térképen az utolsó fehér karácsonyok

Az ünnepek közeledtével mindenki nagyobb figyelmet fordít az időjárás-előrejelzésre: vajon lesz-e hó idén karácsonykor? A Copernicus oldalán elérhető globális klímamodell-szimulációk eredményei szerint a havazás arányaiban kevesebb lesz Európában a decemberi-januári időszakban, a 21. század során. A csökkenés mértéke azonban eltérő az egyes forgatókönyvek esetén.

A modellek szerint a 2030-as években Skandinávia északi régióiban 70% felett valószínűsíthető a havazás aránya, de az évszázad végére a pesszimista (nincs érdemi kibocsátás-csökkentés) forgatókönyv szerint már nem emelkedik majd 60% fölé.

Magyarországon is kevesebb lesz a hó a teljes csapadékmennyiséghez viszonyítva a projekciók szerint. A modellszimulációk átlaga alapján a decemberi-januári havazás arányában a legnagyobb mértékű, a jelenlegi időszakhoz képest kb. 20%-os csökkenés az északi régiókban valószínűsíthető, a pesszimista forgatókönyv esetén.

2023 lesz a legmelegebb év a mérések kezdete óta

Az idei lesz a legmelegebb év, mivel az első 11 hónapban a globális átlaghőmérséklet rekordmagas szintet ért el: 1,46 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot – írja az MTI az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programjának közleménye alapján.

A Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálatának (C3S) jelentése szerint a január és november közötti időszak átlaghőmérséklete 0,13 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az eddigi legmelegebb év, 2016 azonos időszakának átlaga. Az idei év novembere volt a világ valaha mért legmelegebb novembere, a felszíni levegő átlagos hőmérséklete ugyanis 14,22 Celsius-fok volt.

Ez az érték 0,85 Celsius-fokkal lépi túl az 1991-2020 közötti időszak novemberi átlagát, és 0,32 Celsius-fokkal haladja meg az előző legmelegebb, 2020 novemberét.

Megkezdődött a klímaösszeomlás – figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet

Az idei nyár volt a valaha mért legmelegebb a Föld északi féltekéjén a Meteorológiai Világszervezet (WMO) tegnapi bejelentése szerint. Az augusztus a tenger felszínén mért hőmérsékletek szempontjából is rekordnak számított idén: a globális átlag 20,98 Celsius-fok volt.

Az ENSZ szakosított intézménye az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus adataira hivatkozva azt is közölte, hogy az idei volt a valaha rögzített legforróbb augusztus, az iparosítás előtti korszak átlagánál feltehetően 1,5 Celsius-fokkal melegebb, illetve egyben a második legmelegebb hónap 2023 júliusa után. A júniustól augusztusig tartó időszakban, vagyis az északi félteke nyarán az átlaghőmérséklet 16,77 Celsius-fok volt, amely 0,66 Celsius-fokkal haladja meg az 1991-2020 közötti periódus átlagát, és egyben jelentősen magasabb, mint a korábbi, 2019-es rekord 16,48 Celsius-fok.

Az augusztus a tenger felszínén mért hőmérsékletek szempontjából is rekordnak számított idén: a globális átlag 20,98 Celsius-fok volt.