Best WordPress Hosting
 

Az apokalipszis megkezdődött, de nézd mindig az élet napfényes oldalát

Megfordult a fejemben, hogy talán meg kellene ölnöm a családomat, aztán öngyilkosságot elkövetni, hogy megspóroljak magunknak egy csomó szenvedést. Tud amellett érvelni, hogy miért nem kellene ezt megtennem? – teszem fel a kérdést Jem Bendellnek, a klímaapokalipszis prófétájának, aki 2018-ban a Deep Adaptation: A Map for Navigating Climate Tragedy (Mélyadaptáció: útmutató az éghajlati tragédiához) című tanulmányában legfeljebb egy évtizedes távlatban jósol civilizációs összeomlást, miközben ilyen mondatokat ír le:

Attól fogsz rettegni, hogy nem mészárol-e le valaki, mielőtt éhen halnál.

Ez aztán az érdekes interjúkezdés – feleli Bendell, majd a Monty Python Brian élete című filmjének zárójelenetét megidézve azt mondja, nézzem mindig az élet napfényes oldalát.

Tévedés, hogy elpusztítjuk a bolygót. Csak azt romboljuk le, hogy élni tudjunk rajta

Nem fogok többé pornóoldalakat nézegetni.

Elhagytam Östbjörkát, és már úton vagyok visszafelé, a táblán az áll: BOLHAPIAC FRISS KRUMPLI, és arra gondolok, gyakrabban fogok jelentkezni Anyánál és Apánál, nem leszek mérges Viljára, jobban odafigyelek Zack fecsegésére, több képeskönyvet olvasok Beckának, jobb fiú és apa leszek, jelen leszek a számukra, de igazán. Az út felfelé vezet, és jobbra kanyarodik, egy kopasz dombtető, egy elhagyott tanfolyamközpont, hetente háromszor vegán ételt fogok enni.

Carola sosem tenne ilyet. Elképzelhetetlen, hogy otthagyja a babakocsit, és Viljával elcipelje Beckát egészen Ovanmyráig, majd felszálljon egy buszra, és elmenjen Rättvikbe anélkül, hogy üzenne a templomnál lévőkön keresztül, havonta fogok pénzt küldeni a Természetvédelmi Egyesületnek, az Amnestynek, a Rädda Barnennek.

Ha minden véget ér

Káosz, erőszak, és oda a kiszámítható középosztálybeli lét – svéd szerző írt erős antiutópiája a klímaválságról. Jens Liljestrand – aki kulturális újságíróként és életrajzi bestselleríróként ismert hazájában – a klímaválságra adott egyéni és társas megküzdési stratégiákkal szembesít Ha minden véget ér is című regényében.

Svédországban erdőtüzek pusztítanak, és nincs már az a jól szervezett központi kormányzat, amely úrrá lehetne a természet tombolásán. Hiány mutatkozik az ellátásban és a segítségnyújtásban, a városokban káosz uralkodik, tombol az erőszak, a kiszámítható középosztálybeli lét ígérete mellett még elkötelezettek egy csapásra klímamenekültekké válnak, és saját bőrükön megtapasztalják a kiszolgáltatottak nyomorát.

Jens Liljestrand – aki kulturális újságíróként és életrajzi bestselleríróként hazájában, Svédországban ismert szerző – a közeljövőt megfogható közelségbe hozó regényében négy ember összefonódó sorsán keresztül a klímaválságra adott egyéni és társas megküzdési stratégiákkal szembesít. Lendületesen és következetesen viszi végig a válság kibontakozásának logikai láncolatát, és veszi számba az erre adott reakciókat: a tagadástól és a relativizálástól kezdve a pánik kibontakozásán és az erőszak elharapódzásán át a beismerésig és a hétköznapi hősiességig, az emberi gyarlóságokig.

Nostradamus jóslatai 2024-re: új pápa, új király, Kína konfliktusa

A történelem legismertebb látnoka, a IX. Károly francia király udvari orvosaként is szolgáló asztrológus-csillagász, Michel de Nostradame (1503-1566) – ismertebb nevén Nostradamus – először 1555-ben adta ki A próféciák címmel az azóta is minden évben elővett jóslatait.

A zsidó származású misztikus tudós-jövendőmondó összesen 942 különálló versben gyűjtötte össze a látomásait. A látnok munkásságának szakértői szerint ezekből versekből a francia forradalom és Napóleon színrelépése, a II. világháború – Adolf Hitler rémtettei és az atombomba éles bevetése –, valamint az első sikeres holdra szállás, a Kennedy-gyilkosságok és még a 2001. szeptember 11-i terrortámadás vagy II. Erzsébet brit királynő halála is kiolvasható.

Azonban Nostradamus a szövegeiben az asztronómiai mozgásokhoz kötötte a látomásait – így a közhiedelemmel ellentétben a próféciákban egyetlen helyen sem szerepelnek pontos évszámok. Ezért aztán ezeket az év végi listákat is érdemes a helyükön kezelni.

A klímacselekvésben az atomenergia nem a megoldás, hanem a probléma része

Magyarország a Dubajban zajló ENSZ-klímacsúcson, a COP28-on eddig egyetlen dologgal vétette észre magát. A hétvégén csatlakozott ahhoz a 22 országból álló csoporthoz, amely 2050-re – a megújuló energiás célokhoz hasonlóan – az atomenergia-kapacitások megháromszorozását tűzte ki célul.

Mi ezzel a baj, gondolhatnánk, az éghajlatváltozás megfékezése olyan fontos feladat, hogy örüljünk neki, ha a nukleáris energia felhasználása is segítségünkre van ebben a folyamatban, nem?

Nos, nem. Az atomenergia ugyanis az atomlobbi állításai dacára nem segít hozzá minket a klímaváltozás kezelhető keretek között tartásához, ahogy az világosan kiderült a Brüsszelben bemutatott Világ Nukleáris Ipari Jelentésből (World Nuclear Industry Status Report).

Megkezdődött a klímaösszeomlás – figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet

Az idei nyár volt a valaha mért legmelegebb a Föld északi féltekéjén a Meteorológiai Világszervezet (WMO) tegnapi bejelentése szerint. Az augusztus a tenger felszínén mért hőmérsékletek szempontjából is rekordnak számított idén: a globális átlag 20,98 Celsius-fok volt.

Az ENSZ szakosított intézménye az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus adataira hivatkozva azt is közölte, hogy az idei volt a valaha rögzített legforróbb augusztus, az iparosítás előtti korszak átlagánál feltehetően 1,5 Celsius-fokkal melegebb, illetve egyben a második legmelegebb hónap 2023 júliusa után. A júniustól augusztusig tartó időszakban, vagyis az északi félteke nyarán az átlaghőmérséklet 16,77 Celsius-fok volt, amely 0,66 Celsius-fokkal haladja meg az 1991-2020 közötti periódus átlagát, és egyben jelentősen magasabb, mint a korábbi, 2019-es rekord 16,48 Celsius-fok.

Az augusztus a tenger felszínén mért hőmérsékletek szempontjából is rekordnak számított idén: a globális átlag 20,98 Celsius-fok volt.

Fischer Ádám: Mindenki a hatalom gyűrűjét akarja, pedig az minden rossz okozója

Fischer Ádám karmester volt Szatmári Róbert legutóbbi vendége a radiocafé Enyhe katarzis című műsorában. A Kossuth-díjas karmesterrel készült beszélgetésben szóba került, hogy miért aktuális ma is Wagner, miért akarják sokan a hatalmat, mikor az minden rossz okozója és az is, miért érzi elkerülhetetlennek egy világméretű háború kialakulását. Emellett még szó esett arról, miért éri meg kedvesnek lenni a zenészekkel, és arról is, hogy miért nyugodtabbak az emberek Dániában, mint itthon.

A klímaváltozás miatt életünk gyökeresen megváltozik a közeljövőben

„Olyan teleink lesznek, hogy újra befagy a Duna, nyáron viszont 45-48 fokos hőségektől fogunk szenvedni”- Európában éppúgy kell számítani folyók kiszáradására, mint pusztító árvizekre. Molnár László meteorológus szerint ideig-óráig geomérnöki megoldásokkal fékezni lehet a bajt, de jobban tesszük, ha felkészülünk.

Molnár László meteorológus, a hosszú távú előrejelzések kutatója a 24.hu-nak adott nagyinterjút az AMOC tengeráramlat leállásáról, a már szemünk előtt zajló és felgyorsuló klímakatasztrófáról, az emberi civilizáció összeomlásáról:

Bár a korábbi előrejelzések a következő évszázadra valószínűsítették, egy új kutatási eredmény szerint akár néhány évtizeden belül leállhat az a tengeráramlat, amelynek a mérsékelt égövet köszönhetjük. Nyáron nem lesz ritka a 40 fok feletti hőség, télen pedig a harminc fok alatti fagy Európában, ahol éppúgy kell számítani folyók kiszáradására, mint pusztító árvizekre. Molnár László meteorológus szerint ideig-óráig geomérnöki megoldásokkal fékezni lehet a bajt, de jobban tesszük, ha felkészülünk: az életünk gyökeresen megváltozik a közeljövőben.

A zöldek rántják vissza Európát a klímakatasztrófa torkából, vagy kilóra megvették őket?

Tavaly Európa a saját bőrén tapasztalta meg a klímaváltozás pusztító hatásait. A bolygónak gyors, radikális változásra van szüksége ahhoz, hogy esélye legyen mérsékelni a közelgő klímakatasztrófa hatásait. Elvileg erre a gigászira feladatra vállalkoznak a zöldpártok, amelyek Európa-szerte szép számmal léptek kormányra a 2010-es évek végén, ami után jellemzően csökkent a népszerűségük.

Mikecz Dániel politológus és Schiffer András egykori zöldpolitikus értékeli az ökopolitika közelmúltját és kilátásait.

Az ENSZ tavaly októberi, apokaliptikus jelentése szerint nyolc éve maradt az emberiségnek arra, hogy egyáltalán esélye legyen elkerülni a klímakatasztrófát. Amennyiben a világ népei nem kötelezik el magukat a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkenése mellett, az évszázad végére 2,1–2,9 Celsius-fok közé nőhet az átlaghőmérséklet emelkedése. Ha ez bekövetkezik, a Föld drasztikusan átalakul, és az általunk ismert formája megszűnik létezni.

A zöldek rántják vissza Európát a klímakatasztrófa torkából, vagy kilóra megvették őket?

Az ENSZ tavaly októberi, apokaliptikus jelentése szerint nyolc éve maradt az emberiségnek arra, hogy egyáltalán esélye legyen elkerülni a klímakatasztrófát. Amennyiben a világ népei nem kötelezik el magukat a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkenése mellett, az évszázad végére 2,1–2,9 Celsius-fok közé nőhet az átlaghőmérséklet emelkedése. Ha ez bekövetkezik,

a Föld drasztikusan átalakul, és az általunk ismert formája megszűnik létezni.

Két Celsius-fokos melegedésnél kipusztul a korallzátonyok 99 százaléka, az antarktiszi jégtakaró nagy része elvész, az amazonasi esőerdő visszaszorul, és több mint egymillió négyzetkilométernyi permafrosztos terület olvadhat ki, ami nemcsak az abban rejtőző vírusok kiszabadulását hozná magával, de a Föld azon képességét is csökkentené, hogy elnyeli az üvegházhatású gázokat. A felmelegedéssel tovább nő az élelmiszer- és vízhiánnyal küzdők száma, a tengerszint emelkedése és az extrém időjárás pedig fokozza a migrációs nyomást.