Best WordPress Hosting
 

Elárasztotta a víz a világ egyik legmodernebb városát

Az Egyesült Arab Emirátusok a világ legszárazabb országai közé tartozik: a hegyi régiók csapadékosabbak, ám az emírségek nagy részén az eső ritkaságszámba megy, területe egy igen meleg és rendkívül száraz szubtrópusi sivatag, ahol évente átlagosan csupán mintegy 140–200 milliméter hullik. Az országon belül is akadnak kiugróan száraz területek, ezek közé tartozik Dubaj, ahol az éves csapadék mennyisége a 100 millimétert sem éri el.

Időről időre ugyanakkor előfordulnak nagy, hirtelen esőzések, és éppen ez történt április közepén, amikor hatalmas vihar csapott le az Egyesült Arab Emírségekre és a szomszédos Ománra, megdöntve számos rekordot.

A Dubajtól mintegy 100 kilométerre fekvő El-Ajnban 24 óra alatt 256 milliméter csapadék esett, összességében pedig a mérések kezdete óta, 75 éve nem dokumentáltak ilyen esőzést az Emírségekben.

Ma kezdődött az ENSZ klímaegyezmény 28. csúcstalálkozója, a COP28 Dubaiban. Mire számítsunk, mit várhatunk a klímacsúcstól?

A csalódások elkerülése végett jobb, ha szembenézünk vele: nem túl sokat. Már a kiindulópont is vitatható. Egy pazarló gazdagságát fosszilis energiahordozókból megteremtő, a velük való üzletelést továbbra is korlátlanul folytató, szélsőséges társadalmi és emberi jogi egyenlőtlenségeket felmutató helyszín: az Egyesült Arab Emírségek.

Egy, a COP28-at gyorsan további gáz- és olajügyletek nyélbe ütésére felhasználó házigazda a csúcstalálkozó elnöke, Szultán al-Dzsáber, az Emírségek nemzeti olajvállalatának ügyvezető igazgatója személyében. És egy csomó évek óta tologatott, és máig megoldatlan ügy, a szegény országokat támogató illetve az ott elszenvedett klímakárokat kompenzáló globális alapok feltöltésétől a metánkibocsátás csökkentésén át a fosszilis támogatások leépítéséig és a megújulókra való átállás felgyorsításáig. Mindez abban az évben, amikor a való életben a globális klímarendszer végleg elhagyta a korábbi modellek szélsőértékeinek világát, és teljesen új valóságot tapasztalunk meg, akár a globális átlaghőmérsékletet (novemberben néhány napon először haladta meg a történelemben több mint 2 ֯C-kal az iparosodás előtti értékeket a Föld átlaghőmérséklete), az óceánok vízfelszíni hőmérsékletét, az Északi-sarki jég mennyiségét, az üvegházgázok légköri koncentrációját vagy szinte bármilyen más mutatót nézünk.

A körülmények sem túl kedvezőek: háború Ukrajnában és a Közel-Keleten, az európai politika jobbratolódása révén aggodalmak az EU-klímapolitikájának jövőjét illetően, vagy a Kína valamint az EU és az Egyesült Államok közötti feszültségek növekedése révén a jóhiszemű együttműködés lehetőségének csökkenése (a három szereplő együtt a globális kibocsátások közel feléért felelős), mind erősen le kell, hogy hűtsék a várakozásokat.

Holnap kezdődik a COP28, az ENSZ kritikus fontosságú klímacsúcsa Dubajban

November 30-án kezdődik az ENSZ 28. klímacsúcsa az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Dubajban. Várhatóan több mint 160 ország vezetője személyesen is részt vesz rajta, köztük az Amazonasért kiálló brazil államfő, az angol király és a pápa is. A legfrissebb helyzetértékelő jelentések „megakadt lemezként” jellemzik a tárgyaló feleket.

Kritikus fontosságú ez a konferencia, ugyanis elérkezett az első „globális leltár” záró pillanata, amely során a globális közösségnek tükörbe kell néznie, hogy értékelje a klímaváltozás kezelésére vonatkozó eddigi törekvéseket és ezek alapján kijelölje a további teendőket.

A legfrissebb helyzetértékelő jelentések „megakadt lemezként” jellemzik a tárgyaló feleket: az iparosodás előtti időkhöz képest rekordszinten van a legfőbb üvegházhatású gázok koncentrációja, és a jelenlegi vállalások alapján a világ még mindig 2,5-2,9°C-os globális felmelegedés felé tart a század végéig. Az ígéretek és a biztonságos klímajövő közötti szakadék áthidalásához gyökeres, gyors és rendszerszintű átalakulásra van szükség a gazdaság minden területén. Ehhez megvan minden eszközünk és a világnak pénze is lenne rá, csak át kell csatornázni a fosszilis iparágba ömlő állami támogatásokat, ami 2022-ben rekord összegre, 7,2 billió dollárra (a globális GDP 7%-a) emelkedett. A COP28 „globális leltára” egy el nem szalasztható lehetőség arra, hogy az élhető éghajlati jövőbe vezető forgatókönyvet válasszuk, és ennek megfelelően korrigáljuk az eddigi terveket – az erről születő döntés egyben a klímacsúcs sikerességének fontos fokmérője is lesz.

Klímacsúcs: magánakcióval vádolják az elnököt

Külföldi partnerekkel történő üzletkötésre használná fel a klímacsúcsot a dubaji konferencia elnöke – nyilvánosságra került dokumentumok szerint.

Vádak középpontjába került az ENSZ dubaji klímacsúcsának (COP28) elnöke, a klímacsúcsnak csütörtöktől otthont adó Egyesült Arab Emírségek ipari és technológiai minisztere, Szultan Al Dzsaber, aki egyben az emírségek állami olajvállalata, az Adnoc vezérigazgatója is.

Meg nem nevezett körök azt sugallják, hogy a klímacsúcsot Al Dzsaber az olajvállalat és külföldi partnerek közötti előnyös üzletek megkötésére használná fel. Az erről kiszivárgott dokumentumok szerint Al Dzsaber legalább 27 külföldi kormánnyal készül tárgyalni a november 30-án kezdődő klímacsúcs előtt – Kínával például arról, hogy az Adnoc „hajlandó közösen értékelni a folyékony földgázra (LNG) vonatkozó nemzetközi lehetőségeket” Mozambikban, Kanadában és Ausztráliában.

Mindent kifizet a dubaji feleségnek a férje, amíg betart egyetlen egy szabályt

Egy dubaji feleség, Soudi közösségi oldalain gyakran beszámol a luxussal teletömött mindennapjairól. A shoppingolásokat, kezeléseket, vacsorákat mind kifizeti a férje, Jamal. Mindent megad neki, amit csak akar, mindössze egy szabályt kell betartania Soudinak:

mindig csinosnak kell lennie.

A férjnek ezen kívül nincs elvárása, szereti, ha a felesége gondoskodik magáról, mert szerinte egy kapcsolat mindkét félről ugyanannyira szól – idézte a Mirror.

Egy év börtönt kapott Dubajban egy fiatal nő, mert egy megalázó ellenőrzés során megérintett egy biztonsági őrt

Csak egy átszállás miatt érkezett Dubajba az amerikai Elizabeth Polanco De Los Santos július 14-én. A 21 éves főiskolai hallgató Törökországból tartott hazafelé New Yorkba és csak hat órát kellett volna eltöltenie a közel-keleti városban, de a sorsa váratlan fordulatot vett – írja a New York Post.

A fiatal nő egy barátjával, eredetileg párizsi átszállással utazott volna haza egy isztambuli nyaralásról, de átcserélték a jegyeiket, hogy egy néhány órás várakozási idő alatt szétnézhessenek kicsit a futurisztikus városban.

Los Santosnak egy korábbi műtét miatt egy speciális derékmerevítőt kellett viselnie. A reptéri biztonsági ellenőrzésnél közölték vele, le kell vennie a merevítőt, hogy teljesen átvizsgálhassák.

Tízezrével hagyják el hazájukat a kínai és orosz milliomosok

Harmadával kevesebb lett az orosz milliomos az Ukrajna elleni invázió kezdete óta, a legtöbb távozó Dubaiban telepedett le. A legnagyobb milliomosexportőr abszolút számokban a bank- és techcégeken egyre többet szorító Kína, de a Brexit óta Londonnak is sok vagyonos int búcsút, és bútorozik át Dél-Európába.

Számokban: egy friss tanulmány szerint kb. 67 ezer embernek van Oroszországban legalább egymillió dolláros vagyona. 2021 végén még több mint százezren voltak. A kiesők egy részének a vagyona csökkent, de több mint tízezren inkább külföldre távoztak a háború alatt.

Felülnézet: a klasszikus elmélet szerint a munka és a tőke egyaránt a nagyobb megtérülést keresi, a valóságban azonban legalább ilyen fontosak a gazdaságon kívüli körülmények, a politikai stabilitás, biztonság, kiszámíthatóság – és persze az adózási feltételek.