Best WordPress Hosting
 

Elárasztotta a víz a világ egyik legmodernebb városát

Az Egyesült Arab Emirátusok a világ legszárazabb országai közé tartozik: a hegyi régiók csapadékosabbak, ám az emírségek nagy részén az eső ritkaságszámba megy, területe egy igen meleg és rendkívül száraz szubtrópusi sivatag, ahol évente átlagosan csupán mintegy 140–200 milliméter hullik. Az országon belül is akadnak kiugróan száraz területek, ezek közé tartozik Dubaj, ahol az éves csapadék mennyisége a 100 millimétert sem éri el.

Időről időre ugyanakkor előfordulnak nagy, hirtelen esőzések, és éppen ez történt április közepén, amikor hatalmas vihar csapott le az Egyesült Arab Emírségekre és a szomszédos Ománra, megdöntve számos rekordot.

A Dubajtól mintegy 100 kilométerre fekvő El-Ajnban 24 óra alatt 256 milliméter csapadék esett, összességében pedig a mérések kezdete óta, 75 éve nem dokumentáltak ilyen esőzést az Emírségekben.

Nem Leonardóval, inkább egy 7500 tonnás acélkupolával taglóz le az arab Louvre

Csak arra szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy a Louvre-nak nyolcszáz évébe telt, mire a Louvre lett belőle, ahhoz pedig mindössze tíz év kellett, hogy ez a másik Louvre megszülessen Abu Dhabiban

– mondta Jean-Luc Martinez, a legendás párizsi múzeum igazgatója 2017-ben, amikor sokéves csúszás után végre megnyitotta kapuit a Louvre Abu Dhabi. Abban Martineznek mindenképp igaza volt, hogy történelmi léptékben néhány év vagy akár néhány évtized semmiségnek tűnik, hiszen azt sem firtatja már senki, hogy a piramisok, paloták vagy gótikus katedrálisok megnyitó ünnepélye mennyit csúszott az eredeti tervekhez képest. Az Egyesült Arab Emirátusok fővárosában megépült Louvre pedig több szempontból is történelmi jelentőségűnek tekinthető: egyrészt ez az arab világ első univerzális művészeti múzeuma, másrészt egészen új távlatokat nyitott a francia kulturális terjeszkedésben is, hiszen először történt meg, hogy a világ leglátogatottabb múzeuma bérbe adta a brandjét Franciaországon, sőt, egyből Európán kívülre.

A példátlan együttműködést egy 2007-es államközi megállapodás tette lehetővé, és a franciák persze alaposan megkérték az árát a nagyvonalú gesztusnak: a gazdag Öböl-menti arab ország 400 millió eurót – átszámolva több mint 150 milliárd forintot – fizetett csak azért, hogy harminc évig használhassa a jól csengő Louvre nevet (ezt azóta meghosszabbították tíz évvel, így 2047-ig biztos Louvre Abu Dhabinak hívják majd). A teljes üzlet pedig összességében jócskán meghaladta az egymilliárd eurót, és a névhasználaton túl kiterjedt a műkincskölcsönzésekre, valamint a teljes körű szakmai támogatásra is. Utóbbiakból ráadásul már nemcsak a Louvre veszi ki a részét, de mellette tizenkét további francia kulturális intézmény, köztük olyan nemzetközi rangúak is, mint a Musée d’Orsay, a Pompidou Központ vagy épp a Rodin Múzeum. Nem csoda, hogy az úttörő közel-keleti projektet nagy várakozások előzték meg, ahogy az sem, hogy bőven kapott kritikát, valamint a botrányok sem kerülték el:

Mi lesz, ha elfelejtik a gyöngyhalászokat?

Az Egyesült Arab Emirátusok sosem szerepelt a bakancslistámon, mégis, amikor megtudtam, hogy február végén részt vettek egy helyi sajtóúton, elfogott az izgatottság. Dubaj vagy Abu-Dzabi nyüzsgő, beépített környezete kevéssé vonz, ám az úti cél a kevesebb ismert, néhol egészen vadregényes Rász el-Haima. A beszámolók szerint ebben az emírátusban még tetten érhető az évszázadokkal ezelőtti kultúra emlékei, az eredeti táj maradványai, ez pedig máris érdekesebbé tette a helyszínt.

1960-ban az Egyesült Arab Emírségek mai területén még kevesebb mint 140 ezer ember élt. 1990-re a népességszám 2, 2020-ra pedig 9,3 millióra duzzadt, leginkább a bevándorlás révén. Az idegen munkavállalókat az olaj miatt hirtelen fellendülő gazdaság, a gazdagság miatt kinyíló lehetőségeket csábították az országba.

Mintegy két emberöltő leforgása alatt a jórészt törzsi alapon létező, halászatból, vadászatból és mezőgazdaságból élő szegény régió a világ egyik legsokszínűbb, leggazdagabb és legbefolyásosabb államává vált.

A következő lépés a holdbázis, aztán indulhatunk tovább a Marsra

Ki szeretne közületek űrhajós lenni?

– hangzott el a kissé álnaiv kérdés a színpadról, válaszként pedig gyerekkezek sűrű erdeje emelkedett a magasba. A reakció nem volt különösebben meglepő, hiszen közismert tény, hogy a gyerekek karriercéljai között előkelő helyen szerepel a világűr meghódítása – az pedig minden bizonnyal csak fokozta a lelkesedést, hogy a teremben jelen volt egy hús-vér asztronauta is. A NASA kötelékébe tartozó Sunita Williams a 42. Sardzsai Nemzetközi Könyvvásár vendége volt 2023 novemberében, és azért érkezett az Egyesült Arab Emírségek egyik legnagyobb kulturális rendezvényére, hogy inspirációs beszédet tartson a fiataloknak, beszélgessen velük és elmesélje nekik a saját történetét.

Ez a történet ugyanis számos tanulsággal szolgál: például azzal, hogy akkor is érdemes folyamatos erőfeszítéseket tenni, ha még nem látjuk tisztán a végcélt magunk előtt. A Bostonban felnőtt Williams például gyerekként egyáltalán nem készült űrhajósnak, sőt, a középiskola vége felé sem tudta még, mit akar pontosan az élettől. Versenyszerűen úszott, kiváló volt matekból és egy ideig kacérkodott a gondolattal, hogy állatorvos legyen, de nem volt biztos benne, hogy tényleg ez az ő útja. Elveszettségét látva bátyja a következő kérdést szegezte neki:

Belgrádban már építi az arab tőke a Budapestre is tervezett mini-Dubajt

A Budapestre mini-Dubajt tervező arab befektető – Mohamed Alabbar – a szomszédos Belgrádban a kormány támogatásával már lassan egy évtizede építi a hatalmas ellentmondásokkal övezett úgynevezett Belgrade Waterfront városrészt. Ott többek között luxuslakásokkal, egy 168 méteres Kula Belgrade nevű toronnyal és Európa legnagyobb bevásárlóközpontjával gazdagodik a szerb főváros a Száva partján. A projekt indulása kísértetiesen hasonlított ahhoz, mint ami most Budapesten zajlik.

Sokan és sok fórumon elmondták szakértők, politikusok, hogy ebben a formájában miért rossz ötlet Rákosdubaj. A 220 méteresnél is magasabb toronyépületeket maga Lázár János miniszter is elítélte, míg Karácsony Gergely a sajtótájékoztatóján, majd később Balogh Samu kabinetfőnökkel közös háttérbeszélgetésen a főváros elképzeléseit bemutatva beszélt arról, hogy amire Budapestnek ma szüksége van, az a megfizethető otthonok és egy élhető, a 21. századi kihívásokra választ adó élhető városrész.

Hogy a tárgyalások, szerződések és a tervek pontosan milyen fázisban vannak a magyar állam és az Egyesült Arab Emirátusokból érkezett Mohamed Alabbar befektető és cége között, azt a mai napig nem lehet tudni, viszont intő jel, hogy ha megnézzük, a szomszédos szerb fővárosban, innen mindössze 380 kilométerre mi történt…