Best WordPress Hosting
 

A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?

Románia hivatalosan is lehagyta Magyarországot, amelynek lakossága a második legszegényebb az Európai Unióban, így fényévekre vagyunk a román jóléttől. „Bezzeg Románia” nem előzte le Magyarországot, és hiába a növekedés, még a románok is azt mondják, hogy Románia még mindig szegényebb, mint Magyarország.

Ha valaki csak a magyar sajtóban megjelent – a fentiekhez hasonló tartalmú – címek alapján akarna képbe kerülni Románia és Magyarország gazdasági fejlődésének elmúlt éveivel kapcsolatban, nehéz dolga lenne. De még a részletesebb elemzések alapján sem teljesen egyértelmű, hogy milyen tanulságai vannak a két leggyakrabban idézett adat alakulásának, tehát hogy Románia egy főre jutó GDP-je tavaly megelőzte Magyarországét, miközben tényleges egyéni fogyasztás (actual individual consumption – AIC) alapján az uniós lista aljáról tíz év alatt középmezőnybe került, és a magyar adatnál 2022-ben csak a bolgár volt gyengébb.

Mivel nem is célszerű egy-egy adat alapján dönteni arról, hogy melyik ország szegényebb vagy gazdagabb, ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy miből származik a két mutatószámban tapasztalható eltérés a két ország között, és hogy ezek mit árulnak el a közeljövőbeli gazdasági kilátásaikról. Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, nézzük meg részletesebben is az adatok alakulását, és hogy egyáltalán mit jelentenek ezek a mutatószámok.

Tényleg jobban élnek a románok, mint a magyarok?

Az európai statisztikai hivatal október közepén közölte az adatokat, melyek alapján Románia megelőzte Magyarországot az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított értékében. A magyar sajtón pedig végigsöpörtek a hírek arról, hogy Románia beelőzött, “hivatalosan is” lehagyott minket, fejlettebb ország lett, mint Magyarország.

De mennyire lehet csak egy ilyen mutató alapján kijelenteni, hogy ez így van? Hogy néznek ki a két ország közti különbségek más társadalmi és gazdasági mutatószámok alapján? Egyáltalán mik voltak az okai a kiemelkedő gazdasági növekedésnek, ami az elmúlt években a román gazdaságot jellemezte, és leszűrhetünk-e ezekből olyan tanulságot, ami alapján a magyar gazdasági teljesítményt is más nézőpontból láthatjuk?

A G7 Függő Változó podcastsorozatának új adásában többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Így húzott el mellettünk Románia az utóbbi tíz évben

Románia megelőzte Magyarországot a legszélesebb körben használt fejlettségi mutatóban, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított értékében tavaly, ami jórészt az évtizedekig jócskán lemaradt keleti szomszéd kivételes iramú gazdasági növekedésének köszönhető. Az Eurostat által múlt héten véglegesített GDP-adat szerinti uniós fejlettségi rangsoron Magyarország mögött már csak öt tagállam található, igaz, Magyarország is egyre inkább felzárkózik az uniós átlaghoz, de nem éppen a leggyorsabb ütemben.

Mivel Románia az utolsó előtti helyről indult – a legutóbbi uniós bővítés idején, Horvátország 2013-as csatlakozásakor mindössze Bulgáriát előzte meg -, értelemszerűen nemcsak hazánkat hagyta maga mögött, hanem időrendi sorrendben Horvátországot, Görögországot, Lettországot és Szlovákiát is. (Az alábbi grafikonon az időrendi lejátszás újraindítható a bal alsó sarokban lévő ikonra kattintva.)

A felzárkózás ütemét tekintve Románia jeleskedett leginkább a közelmúltban az újonnan csatlakozott tagországok közül az Európai Unióban: több mint 22 százalékpontnyi hátrányt dolgozott le 2013 és 2022 között az vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP uniós átlagához képest. A konvergencia e tekintetben Magyarországon jóval lassabban zajlik, 8,5 százalékponttal került ugyanis közelebb az itthoni adat az uniós átlaghoz. Igaz, akad példa lemaradó országra is: Szlovákia az említett időtávon közel tíz százalékponttal került távolabb az uniós szinttől.

Mi vár a recesszióban lévő magyar gazdaságra?

Ritka mostanában a jó hír a magyar gazdasággal kapcsolatban, aminek nagyon leegyszerűsítve az az oka, hogy nincs pénz. A lakosságnak azért, mert a magas infláció és a csökkenő reálbérek miatt kevesebb marad fogyasztásra, az államnak főleg azért, mert nem jönnek az uniós pénzek, a hazai piacra dolgozó cégek egy jelentős részének pedig azért, mert az állam a beruházásain, a lakosság pedig a fogyasztásán spórol.

Mindez a magyar gazdaság növekedési teljesítményén is meglátszik: a Központi Statisztikai Hivatal májusi adatközlése alapján január és március között újra csökkent a nemzeti össztermék, így ez már a harmadik egymást követő negyedév volt, amiben zsugorodott a GDP. Ahogy azt az adatközlés után megjegyeztük, az első negyedéves előző év azonos időszakához képest mért 0,9 százalékos visszaesés az uniós mezőnyben is kiemelkedően gyenge teljesítménynek számított.

Hosszabb távon ez a kereslet eltűnéséből következő negatív spirálként jellemezhető gazdasági helyzet az idei év egészében stagnálást, vagy stagnáláshoz közeli növekedési teljesítményt eredményez majd az előrejelzések szerint. Ahogy azt az alábbi ábrán összegyűjtöttük, az idei évre vonatkozó előrejelzések nagyjából plusz és mínusz fél százalék között szóródnak, és közülük kiemelkedik a kormány 1,5 százalékos extrán optimista prognózisa.