Best WordPress Hosting
 

Elárulta a brit férfi, miért jár majdnem minden nap repülővel dolgozni

Egy férfi arról mesélt TikTokján, miért ingázik majdnem minden nap a németországi Hamburg és az Egyesült Királyság között – írja a Sun.

A Sam néven megtalálható tartalomkészítőnek átszállásokkal együtt nagyjából napi 5 óráját veszi el, míg vonattal és repülővel otthonából munkahelyére jut, miután több mint 900 kilométer választja el egyiket a másiktól. Sokan értetlenül álltak előtte, miért nem keres magának másik munkahelyet vagy lakást, és a magas londoni megélhetési költségekre tippeltek, de a férfi elárulta, a gyakori repülés mögött nem spórolási szándék húzódik meg. Sam kihívásként fogja ezt fel, és azzal szórakoztatja magát, hogy próbálja a lehető legrövidebb idő alatt megtenni az utat – eddigi rekordja 4 óra és 57 perc. Ennél is lényegesebb szempont azonban, hogy a férfi szerelme Hamburgban él, és amikor csak tud, vele szeretne lenni, havonta egyszer viszont négy napot Londonban tölt, hétfőtől csütörtökig.

Az ugyan nem derül ki, hogy Sam mit dolgozik, illetve párja miért van Németországhoz kötve, viszont legtöbb videójában választ kaphatunk olyan kérdésekre, hogy pontosan hány percet ült egy bizonyos utasszállító járművön, valamint a várakozással telt idejét épp evéssel vagy pihenéssel töltötte-e.

„Ugyanolyan, mintha buszra szállnék” – mondja az egyetemista, aki az albérletárak elszállása miatt inkább repülővel jár be az egyetemre

Új szintre emelte az ingázás fogalmát egy kanadai fiatal, aki a magas vancouveri albérletárak miatt inkább az ország nyugati partján található nagyvárostól 674 kilométerre fekvő Calgaryból jár be a Brit Columbiai Egyetemre. És úgy is olcsóbban jön ki, mintha Vancouverben lakna, hogy minden egyes alkalommal repülőre kell szállnia, amikor jelenése van az oktatási intézményben.

A New York Post által bemutatott fiatal közgazdászhallgató, Tim Chen sajnos nem tudott magának kollégiumi férőhelyet szerezni, a város albérletárait viszont húzósnak tartotta. De egy kis matekozás után arra jutott, hogy jobban jár, ha hazaköltözik a szüleihez Calgaryba, és ingázni fog a két nagyváros között repülővel, mert így még a sok repülőjegy megvásárlása mellett is kevesebb pénzt költ, mintha Vancouverben lakna.

Arra gondoltam, miért nem maradok Calgaryban, aztán csak átrepülök ide, ez körülbelül egyórás repülőút. Ugyanolyan, mintha buszoznék

„Én itt, Pesten olyan semmiember vagyok” – 10 évig készült Korniss Péter fotósorozata egy tiszaeszlári kubikosról

Visszapillantó című sorozatunkban fotográfusokat kértünk meg arra, hogy keressék meg velünk évtizedekkel ezelőtt Budapesten készült fényképeik pontos helyszínét és meséljenek a kamera előtt állva arról, amit akkor a kamera mögött állva rögzítettek a főváros életéből.

A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány támogatásával valósult meg.

A Visszapillantó videósorozat szerkesztői: Virágvölgyi István és Huszár Orsolya.

Összefüggést találtak az ingázás és a mentális betegségek között

Idehaza rengetegen ingáznak az agglomerációs települések és a főváros között, annak ellenére is hogy a napi több óra autózás rengeteg nehézséget jelent. Különböző kutatások alapján elmondható, hogy az ingázók általában kevésbé aktívak fizikailag, túlsúlyra hajlamosak, több alkoholt fogyasztanak és rosszabbul alszanak, mint az átlag. Most azonban kiderült, hogy a magas vérnyomás is gyakrabban fordul elő náluk – írja a Science Alert.

A Journal of Transport & Health szaklapban megjelent kutatás szerint az emelkedett vérnyomás nem a frusztráció, sokkal inkább a sofőrök által belélegzett légszennyezés miatt jelenhet meg. Ezek az egészségügyi hatások talán sehol sem érezhetők annyira, mint Dél-Koreában, ahol az OECD-országok közül a leghosszabb az átlagos ingázási idő és a legmagasabb a depressziósok aránya.

Eddig nem igazán csináltak tanulmányt a téma kapcsán, azonban most egy több mint 23 ezer ember bevonásával készült új kutatás orvosolta ezt, és megállapította, hogy az egy óránál hosszabb ideig ingázó dél-koreaiak 16 százalékkal nagyobb valószínűséggel tapasztalnak depressziós tüneteket, mint azok, akik 30 percnél rövidebb ideig közlekednek csak.

Alig maradt olyan Budapest környéki település, ahol a falusi csok elérhető

A városi csok jövő évi kivezetése, és a falusi csok 10-ről 15 millió forintra való emelése kapcsán felértékelődhet az a pár település, amely többé-kevésbé még Budapest vonzáskörzetében van, és elérhető az ingatlanpiacán a támogatás.

Felülnézet: a falusi csok igényelhetőségét a kormány a helyi lakosságszám változása alapján határozza meg. A támogatás az eredeti számolás szerint azokat az 5000 fő alatti településeket érinti, ahol a lakosságszám 2003-hoz képest nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag. Amikor az évek során egy-egy településen gyorsan nőtt a lélekszám, országosan több tucat le is került a listáról.

Ha Budapest környékére koncentrálunk, akkor például a Pest megyei adatokból kiderül, hogy az alábbi települések már egy ideje kiestek a lehetőségből, ma már nincsek rajta a listán: