Best WordPress Hosting
 

Tíz év alatt 30-35 milliárd eurót kell költeni a magyar energiarendszerre, de honnan lesz rá pénz?

(A szerző az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Nekünk ma már természetesnek tűnik, hogy a falból kijövő csatlakozó 220 voltos/50 herz-es folyamatos feszültséget tud szolgáltatni a nap 24 órájában, a gázcsövekben lévő földgáznyomás szintén mindig stabilan állandó, és az ország nagy részén minőségi ivóvíz jön a csapból. Ez azonban a világ 70-80 százalékában nincs így. Mintegy 775 millió ember a mai napig egyáltalán nem jut áramhoz a világban. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2022-ben nőtt is a száma ezeknek a szegény sorsú embereknek, 20 év után először.

Hogy ez a stabil energia- és vízellátás biztosítható legyen a jövőben is Magyarországon, hatalmas erőfeszítéseket kell tennie az országnak és kiemelten a magyar államnak. A magyar energiarendszerbe – hasonlóan Európa legtöbb országához – a 1980-as és a 2000-es évek között történtek jelentős beruházások. Az elmúlt 10-15-évben – talán a megújuló energiatermelés kiépítését leszámítva – komoly lépések nem történtek. Főleg a zsinóráram-termelés területén van nagy elmaradás, mivel mára elöregedtek a 70-es, 80-as évek nagy alaperőművei. Komoly kihívást látunk az elektromos hálózatok esetében is, mivel ezeket alapvetően nem szakaszos megújuló termeléshez tervezték, miközben az elektrifikáció terjedése miatt jelentősen nőhet a jövőben a hálózati igény.

HVG: Francia üzemanyag érkezhet a Paksi Atomerőműbe

A kormány néhány napja benyújtott határozati javaslata szerint a Paksi Atomerőműben

„új, alternatív, korábbitól eltérő gyártótól származó üzemanyag felhasználására is sor kerülhet”

– emeli ki a dokumentum szövegéből a hvg.hu. A Lantos Csaba energiaügyi miniszter által előterjesztett, a kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelése nemzeti politikájának módosításáról szóló javaslatot kedden tárgyalja a parlament.

Szijjártó Péter aláírta a Roszatom vezetőjével a paksi bővítés ütemtervét

Közös sajtótájékoztatót tartott Pakson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Alekszej Lihacsovval a Roszatom orosz atomenergetikai vállalat vezetőjével, ahol bejelentették, hogy aláírták a paksi bővítésről szóló ütemtervet, ami alapján „biztosan állítható”, hogy a 2030-as évek elejére már megkezdhetik az új blokkok a termelést. Ahogy a miniszter fogalmazott, „a paksi bővítés már nem a papírmunkáról, hanem a valódi építkezésről szól”.

A sajtótájékoztatón Szijjártó azzal büszkélkedett, hogy a bővítés ma a létesítési engedéllyel rendelkező legnagyobb nukleáris projekt a kontinensen, továbbá azzal is, hogy mivel az orosz fővállalkozó mellett több amerikai, német, francia, svéd, osztrák, valamint összesen 94 magyar cég is érintett a projektben, ezért szerinte igazi nemzetközi együttműködésről van szó

Részletezte, hogy mindkét tervezett blokk alatt megtörtént ötméteres mélységig a talajkiemelés, innentől a következő cél a 23 méteres mélység elérése. Tájékoztatása szerint emellett jól haladnak a résfalazási munkák is, jelenleg 77 százaléknál tart az ezen dolgozó német-amerikai vállalat, továbbá megkezdődött a talajszilárdítási munka is, így a következő fél évben hatvan épületet is felhúznak.

Százezer embert éheztet Magyarország és az EU fontos gazdasági partnere

Egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül több mint százezer örmény Hegyi-Karabahban. Az azeri kormány még decemberben helyezte blokád alá az Örményországból Hegyi-Karabahba vezető egyetlen útvonalat, a Lacsin-folyosót, és az elmúlt hónapokban folyamatosan növelték a lakosságra nehezedő nyomást. A gázt már kikapcsolták, és június 15. óta nem jut be ellátmány Örményországból a területre, mert nem engedik át azokat az azeri ellenőrzőpontokon.

Mi történik?

Hegyi-Karabah ugyan hivatalosan Azerbajdzsán része, de a kilencvenes évek óta próbálják a függetlenségüket megőrizni, két háborút is vívtak az országgal.