Best WordPress Hosting
 

Öt év alatt, súlyos milliárdokból újították fel a déli Klotild-palotát, az egyik kapuján azonban Mekk Elek dolgozott

Az Erzsébet híd pesti kapujának is beillő Klotild-palotákat valószínűleg egyetlen budapestinek sem kell bemutatni – épp ezért is keltett akkora visszhangot a pesti szlengben indokolatlanul Klotild, illetve Matild néven emlegetett épületek elmúlt években végigfutó felújítása és modernizálása, aminek köszönhetően első látásra teljes egészében visszanyerték az eredeti arcukat.

Az északi épület 2012-ben, az egyszerű pénzváltóból a magyar ingatlanpiac fontos szereplőivé vált jordán üzletembereknek köszönhetően (a Párisi Udvart is kézben tartó Zuhair Awad és Szamir Hamdan pályáját néhány éve hosszú cikkben foglaltuk össze), erős kormányhátszéllel vált százkét szobás hotellé, 2019-ben azonban tulajdonost váltott, és jelenleg ismét felújítás alatt áll.

Déli, Matildként ismert társa is hasonló utat járt be: épp tíz éve, 2014-ben az akkor Rogán Antal által vezetett V. kerületi Önkormányzat két részletben adta el azt a török Öyzer csoport magyarországi leányvállalatának, összesen mintegy 2,69 milliárd forintért. Az akkor közepes állapotú, beázások nyomait magán viselő épületben végül 2016 elején indultak el a munkák, a cél pedig az volt, hogy az épület két évvel később 156 szobás, ötcsillagos szállodaként nyithasson újra. Ez az elhúzódó gazdasági válság miatt végül nem sikerült, pedig az állam rövidesen nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította azt.

Alexander Brody gyerekkori otthonában él tovább a polgári szalonok hagyománya

A századforduló Budapestjét járva szinte minden belvárosi utcában találhattunk volna egy kávéházat vagy vendéglőt, ahol a művészek, államférfiak vagy épp tudósok gyűltek össze, és sokszor éjszakába nyúlóan beszélgettek az aktuális eseményekről, illetve megpróbáltak közösen továbblendíteni egy-egy fontos ügyet. A legmélyebb beszélgetéseket, a legferdébb estéket vagy az igazi világmegváltó gondolatok születését sokszor persze nem egy ilyen publikus térben, hanem egy méretes nagypolgári lakás vagy villa szalonjában csíphettük volna el.

Ilyen volt a magyar lóversenysport, illetve a gabonakereskedelem két világháború közti vezéralakja, a Magyar Ügetőverseny Egyesület mellett a Magyar Termény- és Áruforgalmi Rt.-t is irányító Bródy János, illetve felesége, a sikeres festőművésznő, Pollatschek Lilly (1905–1962) Sarolta utcai otthona is, ahol a XX. század legsötétebb időszakában is rendszeresek voltak a sokszor két, egymástól teljesen elszigetelt világot egy fedél alá hozó események.

A Sarolta utca 3. az utcáról figyelő kíváncsi szemek számára ma teljesen átlagos, sőt, kockáztassuk meg: unalmas épületnek tűnhet, pedig a közel nyolcvan éve született falai között elképesztő történetek rejtőznek, de maga a Bauhaus iskola által inspirált modern villa is megérdemelné, hogy minél többen ismerjék.

Elindult a Rádió-épületek helyén születő Pázmány-kampusz építési engedélyeztetése, a fejleményekre a helyi Fidesz is felhúzta a szemöldökét

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Palotanegyed szélére, a Magyar Rádió korábbi otthonának bontása után megvalósítani kívánt kampuszprojektje hosszú hónapok óta hoz egyre szürreálisabb fordulatokat – ezekről korábban számos cikkben számoltunk be –, december 12-én azonban megszületett a kormány által véglegesnek szánt bontási engedély.

Ezt Józsefváros Önkormányzata egy, a veszélybe került épületekre kiterjesztett december 11-i változtatási tilalommal próbálta elütni, a kormány azonban gyorsan közbelépett: az elmúlt évek legrosszabb karácsonyi ajándékának szánt Lex Pázmánnyal a helyi védelmet, illetve magát a tilalmat is lesöpörte az asztalról.

A kerület ennek visszavonására december végén közigazgatási pert kezdeményezett a Fővárosi Törvényszéken, sőt, tervbe vette, hogy az Alkotmánybíróságnál is megtámadja a jogfosztással járó rendeletet. Az ügyek mostanáig nem haladtak előre, sőt, csak még bonyolultabbá váltak, hiszen január 16-án kiderült: a kerületben korábbi polgármesteri és alpolgármesteri pozícióban lévő Sára Botond a Fővárosi Kormányhivatal első embereként, még a Lex Pázmány kiadását megelőzően kérte az önkormányzatot, hogy

Búcsú az érzelmes funkcionalistától: Finta József építészetéről

Az elmúlt fél évszázad hazai építészetének meghatározó alakja ment el. A 88 éves korában elhunyt Finta József épületei nélkül Budapestet el sem tudnánk képzelni, de rajzai, urbanisztikai gondolatai is maradandó értéket képviselnek. Nevéhez köthető, bár messze nemcsak az ő hibája az 1960-as évek talán legsúlyosabb városépítészeti tévedése, a Duna-parti szállodasor, de azt is ő mutatta meg, hogy lehet érzékenyen beilleszteni nagy kortárs épületeket vagy akár egy plázát a történelmi városszövetbe. Kevesen tudják, hogy ő tervezte Dunaújváros első, skandináv ihletésű modern lakóházát a szocreál után, hogy megérte egyik meghatározó épületének a lebontását, és hogy fotózás helyett vázlatfüzettel a kezében járta Európa nagyvárosait. Nekrológ.

Irodák, szálloda és üzletek jelenhetnek meg a Puskás Ferenc Stadion metróállomás felett

Röviddel a koronavírus-járvány indulása után, 2020 májusában hosszú cikkben számoltunk be először a kettes metró Puskás Ferenc Stadionnál lévő állomásához tervezett projektről: akkor arról írtunk, hogy egyedül a földalatti vonalnak köszönhetően napi 150 ezer ember által érintett felszíni csomópontnál a Magyar Építő és a ZÁÉV közös erővel egy iroda- és üzletközpontot akar létrehozni.

A kiemelt beruházásként megvalósítani vágyott munkák bruttó 38-39 ezer négyzetméternyi használható alapterületet adnak majd, ezen az átszálló utasok, az irodák, illetve az üzletek osztoznak. A fejlesztést a zuglói képviselő-testület által 2019 júniusában elfogadott városrendezési terv teszi lehetővé, így a jelenleg is álló kétszintes, a Kerepesi út és a Papp László Sportaréna közti irodaház helyét egy 5-6 emeletes struktúra veheti át – írtuk akkor.

A beruházók 2019-ben meghívásos tervpályázaton keresték a legjobb megoldást, amit szerintük a 3h építésziroda szállított, egy,

Reménytelen állapotból hozták vissza az ország legszebb áruházát

Több mint fél évszázadig rejtette alumíniumburkolat a Corvin Áruház neoreneszánsz homlokzatát, amit egykor itáliai palotákhoz hasonlítottak. Néhány hónapja már üzletek is működnek a részben megújult épületben, és a belső további titkokat rejt. A felújítás kezdetén a szakértők is azt hitték, hogy az egykori pompás tereket nyomtalanul elpusztította az igénytelen szocialista átalakítás, de kiderült, hogy néhány izgalmas részlet mégiscsak megmaradt. Megmutatjuk, mi rejtőzik az építési paravánok mögött, és az első mozgólépcső rejtélyének is utánajártunk.

Előbb a legszebb magyar modern templomot, majd Makovecz katedrálisát szánták az Apor Vilmos térre

Az idén százötven éves Budapest történetének első évtizedeiben tapasztalható fejlődés elképesztő tempóban falta fel a Duna két oldalán álló kisebb-nagyobb házakat, kerteket, szőlőket, temetőket (a sírok aztán darabokra törve részben a rakpartok feltöltésében végezték), illetve a különböző, beépíthető földdarabokat. A két világháború között a korábban alig, vagy épp egyáltalán nem lakott területeken is sorra nőttek ki villák, soklakásos társasházak, vagy középületek: nem volt ez másként Németvölgyben sem, ahol sorra tűntek fel a modernizmus jegyeit magukon viselő, kisebb-nagyobb struktúrák.

A környék beépülésével egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ideje egy katolikus hitközség megalapításának – erre végül 1929-ben került sor, hiszen megalakult a Csörsz utcai Kápolna Egyesület, ami az első években a Vöröskereszt Kórház, majd az Istenhegyi úti Iskolatestvérek, majd a Németvölgyi úti Hadirokkant Otthon kis kápolnájában tartotta az alkalmait.

A közösség egy, a főváros által használatra átadott telken rövidesen saját, állandó templomot is építtetett: az egykori Szendi és Németvölgyi árok ekkor még névtelen tere felé néző, egyszerű épületet  1934-ben szentelték fel.

Elkészült a Győri Kekszgyár védelemre érdemes raktárának gyökeres átalakítása, de ezzel a lényege is elveszett

2023 novemberében elkészült az 1880-ban létrejött első hazai kekszgyár egyik utolsó épülete, az 1976-1977-ben született raktárépület teljes átépítése: az a Győri Innovációs Park első ütemében vált a Széchenyi István Egyetem szerves részévé – írja Facebook-oldalán a város országgyűlési képviselője, Simon Róbert Balázs.

A hatszintessé vált épület közel négyezer négyzetméteres hasznos alapterületén a jövőben

a kutatási és fejlesztési projektek mellett vállalkozásfejlesztési, vendéglátási, illetve egyéb szolgáltatások is elérhetők lesznek, de jut itt hely az Audinak is, hogy a hallgatók és mérnökök együttműködése előtt újabb tér nyílhasson

Hódmezővásárhelyen építtetett későszecessziós-népies csodát a párizsi nagykövetség egykori igazgatója

Ismeretlen Magyarország sorozatunkban korábban számos alkalommal mutattunk már be szecessziós épületeket, ezek azonban jórészt a fővárosban, illetve az ország legnépesebb településein állnak.

Mai rövid epizódunkban épp ezért kilépünk az eddigi keretek közül, és Magyarország második legnagyobb területű, de csak negyvenezres Hódmezővásárhelyre látogatunk el, hogy felhívjuk a figyelmet a Tóalj utca meglepő épületére:

Google Street View

Így kellene bánni a hétköznapi épített örökséggel: a Normafa Síház felújítása

Az 1930-ban épített egykori menedékház a Normafa ikonikus épülete, de elsősorban a fekvése és a funkciója miatt. A Szabó Levente tervei szerint elkészült felújítás műemlékhez illő gondossággal őrizte meg az időközben vendéglővé alakult ház értékeit, az érzékeny bővítés pedig váratlanul erős kortárs építészeti élményt kínál a fák árnyékában. Tökéletes megoldás született ezen a kiemelt, Budapest identitását meghatározó helyen, amit még jobban értékelhetünk, ha összevetjük a szintén nemrég átadott Szaniszló-réti Engesztelő Kápolna esetlenségével.

Siófoki hotelálom ihlette a budapesti Körszállót?

Kevés jellegzetesebb épület született a hatvanas évek Magyarországán, mint a két világháború közt rövid ideig működő Florida Étterem és Kioszk a háborúban bombatalálatot kapott otthonának helyén kinőtt Hotel Budapest, ami Körszálló néven vált a magyar vendéglátóipar fontos részévé.

A Florida nevet kis híján továbbvivő, 64 méter magasra nyújtózó hely a Kádár-korszak legnagyobb szocialista beruházásaként, a födém építésének nehézségei miatt csak ötéves munkával (1962-1967) megszületett szálloda kapui mögött tizenkilenc szinten kétszáznyolcvan szobát találhattak a vendégek, akiknek meg kellett barátkozni a gondolattal, hogy

minden szoba a város felé néző fala ívelt, ez a különlegesség pedig a belsőépítészeti részletekben is számos ponton visszaköszönt.

Hiánypótló könyvből ismerhetjük meg a Balaton és a Velencei-tó két világháború közti építészetét

Bolla Zoltán neve a magyar építészet iránt rajongók számára nem lehet ismeretlen: 2016–2017-ben két kötetben, A magyar art deco építészet címmel mutatta be a Kárpát-medencében a geometrizáló szecesszióból és a premodernből kinőtt, az art deco hatását mutató struktúrákat, illetve azok tervezőit, majd három évvel később az Újlipótváros építészete 1861–1945-ben tette ugyanezt.

Ezekhez az alapos, hosszú évek kutatásait összefogó munkákhoz társul a nemrég megjelent új könyve, a Balatoni modernizmus és Art Deco, amiben

a magyar tengert körbeölelő harminckét település 350 épülete, illetve a Velencei-tó vonzáskörzetében lévő, azokkal egy tőről fakadó társaik mutatkoznak be.

Vérfagyasztó mementóként áll a Gestapo egykori központja egy lengyel város közepén

A ma több mint százezres Legnica Alsó-Szilézia egyik legnagyobb városa, aminek belvárosában járva az embernek szinte semmi sem emlékezteti a második világháború legsötétebb időszakára. A főtér vonzáskörzetéből kikerülve aztán eljuthat az ember az egykori miniszterelnök, Ignacy Daszyński nevét viselő utcába, ahol egy sarkon hirtelen balra nézve egy furcsa, romos homlokzattal lezárt zsákutcába tévedhet.

A német expresszionizmus jegyeit viselő, ablaküvegeit rég elveszített ásító homlokzat a környéket nézve teljesen indokolatlannak tűnik, ez azonban távolról sem igaz, hiszen az élelmiszeripara miatt a második világháborút megelőzően szimplán csak Uborkavárosként emlegetett Lignicát (Liegnitz) az 1910-es években még 95 százalékban németek lakták, így értelemszerű, hogy a Berlin felől érkező építészeti hatás szinte azonnal elérte az utcákat.

Az új stílus szelei mellett az ekkor már több mint ötvenezer embernek otthont adó Lignicát a politikai életben történt változások is megérintették: az NSDAP helyi csoportja például már 1925 májusában megszületett, sőt, a létszáma az évtized végére harminchatra nőtt.

Ezt az öt épületet ismerned kell, ha képben akarsz lenni, miről szól a magyar építészet 2023-ban

Az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díja (MÉD) immáron 19 éves hagyománnyal rendelkező szakmai esemény, melynek különlegessége, hogy zsűrizése a nagyközönség előtt zajlik. A 2023-as megmérettetésén rekordszámú, 195 munka versenyzett egymással, összesen 78 épületet, 91 tervet és 26 épített környezeti munkát neveztek a tervezők. Az év legjobb épületének járó díjért egy templom, egy óvoda, egy oktatási központ, egy diák- és egy szeretetotthon versengett. Nézzük, miről szólt idén a magyar építészet.

A gálaestet megelőzően nemzetközi előzsűri választott ki öt-öt finalistát épület és terv kategóriában. A négyfős zsűri elnöke Indira van’t Klooster (építészettörténész, az Amszterdami Építészeti Központ igazgatója), míg tagjai Iulia Stanciu (építész, a Starh építésziroda alapítója), Matteo Costanzo (építész, a 2A+P/A építésziroda társalapítója) és Szabó Levente (építész, a Hetedik Műterem alapítója) volt.

19. Média Építészeti Díja – fotó: Darab Zsuzsa

Képesek vagyunk világszínvonalon, de sajátosan magyart alkotni – mondta Novák Katalin, majd átadták a legfontosabb építészeti díjakat

A magyar építészek munkái szerint modern, korszerű országban élünk, korszerű emberek vagyunk, akik tisztelik hagyományaikat, akik képesek világszínvonalon, de sajátosan magyart képesek alkotni – mondta Novák Katalin köztársasági elnök a magyar építészet napja alkalmából rendezett díjátadón szombaton a Pesti Vigadóban.

Az MTI tudósítása szerint a köztársasági elnök hozzátette:

A magyar építészek munkáiban megmutatkozik a múlthoz való viszony, jelenünk hangsúlyai és hogy nyitottak vagyunk-e a világra. Mindezt olyan művek formájában, amelyek bárhol a világban megállnák helyüket. Ilyen a mai, XXI. századi magyar építészet is, az Önök munkája

Eddig példátlan együttműködésre lép egymással az állam és a magyar építészet vezető szervei

Kedden elfogadták az építészeti törvényt, aminek szövegén még alig száradt meg a tinta, az állam és a magyar építészeti világ vezetői szervezetei máris eddig példátlan együttműködést írtak alá.

A Pesti Vigadóban a Kós Károly Egyesülés által szervezett szerdai Országépítés-konferencia szünetében történt eseményen a felek egy együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá, aminek szövegében a következő gondolatok szerepelnek:

a környezetalakítás kultuális közügy és olyan társadalmi tett, mely meghatározza saját korunk és a következő generációk közérzetét, egészségét, jó ízlését és helyidentitását. […] Annak érdekében, hogy A magyar építészetről szóló törvény szellemében egyszerre szolgáljuk a magyar építészeti örökség gazdagodását, illetve támogassuk az építészeti minőség javulását, továbbá, hogy a magyar építészet megfelelő válaszokat adjon a XXI. század ránk háruló feladataira, szükségesnek tartjuk, hogy rendszeresen tanácskozzunk, döntéseinkről egymást tájékoztassuk, és közös álláspont esetén azt egységesen képviseljük. Tanácskozásainkra közös elhatározással más szervezetek vagy személyek eseti bevonását is kezdeményezzük.

Ilyen arccal épülhet meg a Magyar Építészeti Központ és Múzeum együttese

Vesmás Péter és a BIVAK Stúdió (Vass-Eysen Áron, Máté Tamás) színes Zsolnay-tetők inspirálta épülettel nyerte meg Magyar Építészeti Múzeum és Központ tervpályázatát – adtuk hírül hétfőn, most pedig az Építészfórum oldalán ennek az első díjas tervnek a részletei is nyilvánossá váltak.

A Bajza utca és a Városligeti fasor sarkán álló egykori szanatórium- és kórházépületek (ezek történetét itt mutattuk be, a múzeum terveiről pedig itt meséltünk) között, a nemrég felújított Walter Rózsi-villa tőszomszédságában létrejövő új struktúráról a tervezők így írtak:

Az új főépület szimmetrikus, mint egy templom – titokzatos, mint egy csűr –, ragyog, mint egy palota. Építészeti történetek és titkok őrzője a pajta-szerű tömeg, amely telepítésével reflektál a Városligeti fasor kertjeiben álló szomszédos villákra. Az új főépület a Herczel- és Grünwald szanatóriumok léptékéhez igazodik, azok mintájára szabadon álló telepítéssel. Tömör tetőfelületével azonban markánsan különbözik a telken lévő többi épület architektúrájától, ezzel is jelezve belső tartalmának különbözőségét, ettől válik kontextusában jelszerűvé. […] A markáns, szigorú tömeg tetőfelülete egyedi, égetett, lüsztermázas cserép héjazatot kap, melynek plasztikus felületén a nap- és holdfény minden napszakban különleges és megismételhetetlen táncot lejt. Legyen ez a 2 600 négyzetméteres tetőfelület és 40 000 darab unikális cserép, Budapest szívében, a magyar kézművesség és építőmesterség ünnepe! A tető alatt rejtező nagyvonalú térben sok kisebb világ – konferenciaközpont, kiállító- és találkozó terek – szervesülnek egésszé az idelátogató szakmabeliek és az érdeklődő közönség felfedezésére várva.

Lesz-e felhőkarcoló Budapest közepén? Lázár is megszólalt

Az építésügyi miniszter nem támogatja a budapesti magasházakat, de az „ősbűn” már megszületett, utalt a Mol Campus toronyépületére.

Lázár János is megszólalt arról, lesz-e mini Dubaj Budapest közepén. Ahogy arról beszámoltunk, arab befektetők 240 méteres toronyházat húznának fel a Hősök tere mögött, a rákosrendezői pályaudvar területén. A projekt finanszírozásába az állam is beszállna, a terület a MÁV-é. A beruházást az eddig megismertek alapján a főváros nem támogatja, nem akarnak több toronyházat.

Lesz-e 240 méteres toronyház Budapesten?

Apartmanházzá alakulhat az egykor Arany Jánosnak is otthont adó műemlék a pesti belvárosban

Az önkormányzati bérházai egy részét eladás és lebontás helyett az elmúlt hónapokban inkább szociális lakásokká alakítani kezdő Ferencváros műemlékeinek állapota a főváros más kerületeihez hasonlóan igen sokszínű, ezek közül kevésről feledkeztek el azonban annyira, mint az Üllői út 7. számú házról, ami a forgalmas útvonal Kálvin térnél lévő nyitányánál hosszú évek óta üresen áll.

Ez a helyzet rövidesen megváltozhat, október 12-én ugyanis egy felújításról szóló tervcsomag jutott el Budapest Főváros Kormányhivatalához, ami cikkünk megjelenéséig nem adott neki zöld utat. A tervlapok tartalma az elmúlt hat hétben nem volt ismert, hiszen – amint az a hatóság megkeresésünkre adott válaszából kiderült –

a csomagból kimaradtak a publikusan közölhető tervlapok, így azok csak egy hiánypótlás eredményeként tűntek fel az adatbázisban.