Best WordPress Hosting
 

Ötven évig napirenden volt a budapesti Állatkert elköltöztetése

1866 augusztusában ötszáz állattal nyitotta meg a kapuit a Pesti Állatkert, ami nemcsak a századfordulós beépítési lázat, de a második világháborút, illetve mély válságok egész sorát is túlélte, ma pedig évente egymilliónál is több látogatót fogadva mutatja be az egzotikus, illetve hazai fajok mellett a századfordulós építészet kiemelkedő példáit.

A ma Fővárosi Állat- és Növénykert néven működő intézmény terjeszkedésének születésekor mindössze egyetlen gátja volt:

az ország az állatok otthonától mindössze néhány méterre futó, 1846 óta használt első vasútvonala,

Amikor a rák ellenszerén dolgozó magyar srácok felhívták az építészeket

A Turbine az egyik legígéretesebb – egyben legértékesebb – magyar startup. Céljuk röviden: mesterséges intelligenciával (AI) segíteni a gyógyszerkutatást. Irodájuk nemrégiben költözött új helyszínre, és ahogy a cég sztorija, úgy ez a belső tér sem hétköznapi.

„Viszonylag ritka ez a szituáció, hogy ennyire, a helyszínkeresésbe is bevonják az építészeket. Szerintem ez egy nagyon jó folyamat, ha lehetne, akkor mindet innen indítanám” – mondja Csóka Attila Róbert építész, a Paradigma Ariadné egyik alapítója, akinek csapata három lehetséges helyszín közül segített kiválasztani azt, ahol végül leültünk beszélgetni, és ahol a Turbine irodája és laborja is helyet kapott.

A helyszín Budapest, a Corvin-sétány kezdőpontjánál formálódó „hub”, ahol több orvosi, technológiai, informatikai cég is otthonra talált az elmúlt években.

Százmilliókért újítja fel egy négy hónapos, dolgozók nélküli cég a Stefánia úti palotát

Se dolgozók, se egy telefonszám.

Mi történt? A VáRo Bau Kft. nyerte el az egykori Magyar Földtani Intézet Stefánia úti palotájának felújítását – írja az rtl.hu. A cég tavaly november óta létezik, és egyetlen munkavállalója sincsen. Tulajdonosáról, Várpalotai Ronald Gyuláról semmilyen korábbi céges referenciát nem talált a lap. A cégnek honlapja és telefonszáma sincs.

Előzmények. Az rtl.hu megjegyzi, hogy 2022-ben, az országgyűlési választások előtt a kormány alapítványokba szervezte ki a közvagyont, és és létrehozta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH), aminek elnökévé Bíró Marcellt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda volt államtitkárát nevezték ki. 2021-ben megszüntették a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot is, annak minden jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, így a Stefánia úti villát is átruházták Bíró hivatalára. A felújítási munkákra nyílt, nemzeti eljárást alkalmazták, erre akkor van lehetőség, ha az építési megbízás becsült értéke nem éri el 300 millió forintot.

Újabb lépést tett a főváros a Nyugati téri felüljáró lebontása felé

Újpestről rövidesen villamossal, átszállás nélkül lehet majd átjutni Újbudára, hiszen a BKK összekötné az észak-pesti 12-es és 14-es, valamint a Deák Ferenc térig közlekedő 47-es és 49-es villamosokat – derült ki a közlekedési cég keddi sajtótájékoztatóján.

A terv megvalósításához

visszaépítik majd a Váci úton, illetve a Bajcsy-Zsilinszky úton a hármas metróvonal építése miatt megszüntetett villamossíneket, sőt, a Nyugati téri felüljáró is eltűnik majd.

Mongóliában új várost építenének a Mongol Birodalom egykori központjának helyére

Mongólia nemzetközi pályázatot hirdetett a Mongol Birodalom ősi fővárosa, Karakorum helyén építendő Újkarakorum megtervezésére – közölte hétfőn a mongol elnök kulturális és vallási ügyekért felelős tanácsadója.

A terveket március 18-tól augusztus 2-ig várják majd – írja az MTI, ez az időintervallum azonban meglepően rövidnek tűnik egy minden szempontból kiérlelt terv megszületéséhez.

A munkákat az interneten, valamint egy kiállításon mutatják majd be, a végső válogatást pedig egy mongol és külföldi szakértőkből álló bizottság fogja elvégezni, figyelembe véve az ország lakóinak véleményét is figyelembe véve – olvasható a hírben, ami hozzáteszi:

Pajtának tűnhet ez a veszprémi ház, pedig egy ezer évig használt templom az összedőlés szélén álló maradványa

Meglepő posztot osztott meg március 14-én saját Facebook-oldalán a Középkori templomok, amiben egy első látásra mindennaposnak tűnő, a romba dőlés határán lévő gazdasági épület látszik.

A mindenféle túlzás nélkül romosnak titulálható, egyszerű négyszög alaprajzú struktúra oldalfalát közelebbről megnézve aztán felsejlenek a befalazott ablakokra utaló nyomok, némi kutatás után pedig szép lassan felismerhetjük, hogy

valójában egy templommal nézünk farkasszemet.

Nem Leonardóval, inkább egy 7500 tonnás acélkupolával taglóz le az arab Louvre

Csak arra szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy a Louvre-nak nyolcszáz évébe telt, mire a Louvre lett belőle, ahhoz pedig mindössze tíz év kellett, hogy ez a másik Louvre megszülessen Abu Dhabiban

– mondta Jean-Luc Martinez, a legendás párizsi múzeum igazgatója 2017-ben, amikor sokéves csúszás után végre megnyitotta kapuit a Louvre Abu Dhabi. Abban Martineznek mindenképp igaza volt, hogy történelmi léptékben néhány év vagy akár néhány évtized semmiségnek tűnik, hiszen azt sem firtatja már senki, hogy a piramisok, paloták vagy gótikus katedrálisok megnyitó ünnepélye mennyit csúszott az eredeti tervekhez képest. Az Egyesült Arab Emirátusok fővárosában megépült Louvre pedig több szempontból is történelmi jelentőségűnek tekinthető: egyrészt ez az arab világ első univerzális művészeti múzeuma, másrészt egészen új távlatokat nyitott a francia kulturális terjeszkedésben is, hiszen először történt meg, hogy a világ leglátogatottabb múzeuma bérbe adta a brandjét Franciaországon, sőt, egyből Európán kívülre.

A példátlan együttműködést egy 2007-es államközi megállapodás tette lehetővé, és a franciák persze alaposan megkérték az árát a nagyvonalú gesztusnak: a gazdag Öböl-menti arab ország 400 millió eurót – átszámolva több mint 150 milliárd forintot – fizetett csak azért, hogy harminc évig használhassa a jól csengő Louvre nevet (ezt azóta meghosszabbították tíz évvel, így 2047-ig biztos Louvre Abu Dhabinak hívják majd). A teljes üzlet pedig összességében jócskán meghaladta az egymilliárd eurót, és a névhasználaton túl kiterjedt a műkincskölcsönzésekre, valamint a teljes körű szakmai támogatásra is. Utóbbiakból ráadásul már nemcsak a Louvre veszi ki a részét, de mellette tizenkét további francia kulturális intézmény, köztük olyan nemzetközi rangúak is, mint a Musée d’Orsay, a Pompidou Központ vagy épp a Rodin Múzeum. Nem csoda, hogy az úttörő közel-keleti projektet nagy várakozások előzték meg, ahogy az sem, hogy bőven kapott kritikát, valamint a botrányok sem kerülték el:

Meghalt Kévés György építész, aki határokat feszegető munkáival örökre megváltoztatta Budapest arcát

Röviddel nyolcvankilencedik születésnapja előtt elhunyt Kévés György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Ybl-díjas és Kossuth-díjas magyar építész, a MÉSZ tagja – tette közzé Facebook-oldalán a Magyar Építőművészek Szövetsége.

A XX. század második felének egyik legfontosabb építőművésze a Kádár-kor határait feszegető munkáival, az állami tervezőirodáktól függetlenedni tudó maszek építészek egyik első képviselőjeként hosszú évtizedeken át ontotta magából a kitűnő házakat: a Kádár-kor legérdekesebb nyaralójának tartott mátyáshegyi csigaházat (1972), az esztergomi Tökházat (a Labor Műszeripari Művek vállalati kultúrterme, étterme és konyhája, Tokár Györggyel, 1969-1971), valamint a Meredek utcai teraszházakat (1966-1968).

Kévés György 1935. március 20-án született Ősiben. Iskoláit háborús menekültként előbb Székesfehérváron, majd Budapesten, Kassán, Jászón, Tökön, Zsámbékon majd Sopronban végezte. Egyetemi tanulmányait 1956-ig Sopronban, majd (a forradalmat követő, családjával együtt való disszidálásból három nap után visszatérve) dr. Kiss Tibor műegyetemi professzor segítségével, a Budapesti Műszaki Egyetem építész karán folytatta.

Elkészült a párizsi Notre-Dame új födémszerkezete

Helyére került a párizsi Notre-Dame-székesegyház hajójának födémszerkezete, amely a huszártoronnyal együtt lett a 2019 áprilisi tűzvész martaléka – jelentette be a helyreállítással megbízott vállalat egy fényképpel, amelyen az ácsok és fafaragók láthatók az újjáépített gerendázaton.

A fénykép, amelyet azóta internetezők ezrei lájkoltak, körbejárta a közösségi portálokat, amióta a vállalat péntek este közzétette Rebâtir Notre-Dame de Paris, azaz A Notre-Dame újjáépítése című Facebook- és Instagram-oldalán.



Szálloda lesz a visszaépülő Pénzügyminisztérium tervezőjének pesti bérpalotájából

A fővárosban szinte egymást érik egymást az értékes, helyi vagy műemléki védettséggel rendelkező, de rossz állapotú épületek, amelyek gyors megmenekülésére sokszor csak két esély látszik: irodaházzá vagy szállodává alakítják őket.

Az esetek egy részében a lakók kivásárlásával, máskor pedig az évek óta az ingatlanpiacon lévő komplett bérpaloták megvásárlásával befektetőkhöz kerülő házak az átalakulások következtében sokszor elveszítik a külső egységüket, így kis mértékben átalakulhat a homlokzatuk, vagy épp újabb szinteket emelnek rájuk, drasztikusan átírva a járókelők számára látható képet. Kivételek persze itt is akadnak: ehhez a nem túl népes sorhoz csatlakozhat a belváros szívében, a Szabadság tértől mindössze néhány lépésnyire álló

Kálmán Imre utca 17., ami rövidesen 84 szobás szállodaként válhat újra a belváros szerves részévé.

Veszélybe került a Balaton modern építészetének védtelen értéke

A legnagyobb magyarországi ingatlanos oldalon tűnt fel nemrég az ötvenes–hatvanas évek fordulóján kialakult, úgynevezett balatoni modern egyik fontos darabja, a badacsonytomaji egykori SZOT-étterem, amely idővel Szőlőskert néven vált a környék fontos viszonyítási pontjává.

A magyar helyesírás szabályaival reménytelen háborút vívó, 394 millió forintos árcímkével megjelent, egy törött laptopképernyő fotójával fűszerezett hirdetés szerint a 9650 négyzetméteres ingatlanon lévő, ezer négyzetméternyi, többé-kevésbé összeérő beépítés fantasztikus panorámával rendelkezik, vásárlója pedig éttermet, konyhaüzemet, szociális és kiszolgáló helyiséget, személyzeti és vendéglakásokat, vizesblokkot és borozót is kap a pénzéért.

A leírás hozzáteszi:

Hidegkonyhai cég építette fel a kilencvenes évek legmeglepőbb budapesti épületszörnyeit, majd egy műemlékbe tört a bicskájuk

Az elmúlt években a magyar interneten rendszeresen felbukkantak olyan budapesti épületek, amikre sokan a legfurcsább vagy legcsúnyább jelzőt akasztották. Két évvel ezelőtt mi is készítettünk egy válogatást a legszörnyűbb darabokból, a sorból azonban fájó módon kimaradtak azok a vegytiszta kilencvenes éveket sugárzó csodák, amikkel egy céges rendezvények nélkülözhetetlen részét adó vállalkozó szórta meg a zuglói utcákat.

Az Aszpik Kft. rögtön a rendszerváltás után, 1990 végén alakult, hogy a következő harminc évben a Fogarasi úti hidegkonyhai üzem utódjaként szünet nélkül szendvicsekkel és salátákkal láthassa el az országot. A tulajdonosok néhány év után igyekeztek egyre több lábon állni, így 1993-tól kezve a szállodaiparba, két évvel később pedig az irodaházak világába tettek közel tucatnyi furcsa kitérőt. Ezt a kétezres években egy nyelviskolával, majd a következő évtizedben egy klímatechnikai ággal toldották meg.

A profilokat a koronavírus-járvány első éve sorra tüntette el, így mára már csak az ingatlanok maradtak, amik a többinél jóval mélyebb nyomot hagytak a városrész történetében. Ezek legjobbjait vesszük most sorra, hiszen tökéletes látleletét adják a rendszerváltás utáni időszak hirtelen túlépítéseinek és agymenéseinek, mikor mindenki úgy érezte, hogy itt az idő a megtakarításait, illetve céges profitját népmesei kacsalábon forgó palotákra költeni.

Emelettel fejelnék meg a Városligeti fasor egy kedves villáját, zárójelbe téve a védett értéket

A Városligeti fasor az elmúlt években hirtelen nagy átalakuláson megy át, hiszen ide tervezik a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új otthonát, a Dózsa György úti torkolatánál, a Pokol helyén az RTL új székháza készül, egy évtizedes foghíjon pedig rövidesen társasházak nőhetnek ki a földből.

A sor ezzel nem áll meg, hiszen január 29-én egy érdekes projekt nyomai tűntek fel az építési hatósági engedélyezési rendszerben: a 35/A. szám alatti Ádám-villa bővítésének tervei, aminek publikus látványtervét nézve egyértelművé válik, hogy

tulajdonosa a magasföldszintes, helyi védettségű épületet emelettel, valamint beépített, magasabb dőlésszögű tetővel fejelné meg, teljesen megváltoztatva annak tömegarányát, illetve homlokzatait, véglegesen szétrúgva a védett arcot.

Egy lépéssel közelebb kerülhet az eredeti arcához a magyar modern építészet mellőzött csillaga

A pesti belváros tele van szem előtt lévő, sokak számára mégis ismeretlen építészeti csodákkal: nem kivétel ez alól a jó részén szinte élhetetlen városi autópályává vált Rákóczi út sem, ahol ma szerencsétlen esetben akár három felüljáróval is találkozhatnánk.

A másfél kilométeren át egymást követő épületeket a legtöbben egyáltalán nem ismerik, hiszen a dübörgő forgalom zajában az embernek nincs igazán kedve ahhoz, hogy a szükségesnél akár csak egy pillanattal is többet sétáljon a járdákon. Ez nyilvánvalóan hiba, hiszen a zárva tartó üzlethelyiségekkel tarkított házak sorában lapul például a modern magyar építészet egyik első oszlopa, a Budapest-Erzsébetvárosi Bank központjaként, illetve bérházaként született 18. számú lakóház, ami elegáns vonalaival és díszeivel ma is vonzza a szemet:

Varga Jennifer / 24.hu

Felújítják a forradalom nyomait viselő házat, ahol a legnagyobb magyar hajókatasztrófa egyik főszereplője is élt

Budapest utcáinak arca folyamatosan változik, ez azonban nem mindig csak teljes bontást, illetve új épület emelését jelenti: az elmúlt két évtizedben egyre gyakoribbá váltak ugyanis azok a beruházások, amiknél egy évszázados ház tetőtere cserél gazdát, majd annak új tulajdonosa a ház részleges vagy teljes felújítását – ez jelenthet akár liftcserét, hőszigetelést, vagy az elektromos hálózat cseréjét is –  bevállalva lakásokat alakíthat ki a tetőszinten, sőt, akár új emeleteket is emelhet a már meglévőkre.

Ezt a receptet követné most a budai oldalon a II. Keleti Károly utca 14. számú háza is, ami jelenleg két emelettel, az 1956-os események nyomait is magán viselő homlokzatával nézi az előtte elvonulókat:

Adrián Zoltán / 24.hu

Józsefváros nem ellenzi a tervezett új Pázmány-kampusz környezetében várható nagy változásokat

A Palotanegyed szívébe, a Múzeumkert mögött állt egykori Magyar Rádió-tömbbe tervezett új Pázmány-kampusz ügye hosszú hónapok óta osztja már két táborra a helyieket, illetve az építészszakmát. A témában írt korábbi cikkeinkben részletesen mutattuk be a projektben várhatóan eltűnő épületeket, azok történetét, várható utódaikat, illetve azt a tényt, hogy az építtető Építési és Közlekedési Miniszterium, illetve a terület tulajdonosává vált Magyar Katolikus Püspöki Konferencia állításuk ellenére az elmúlt években sem Józsefváros önkormányzatával, sem a kerület lakóival nem kezdtek konstruktív párbeszédbe.

A projekttel kapcsolatban rendelkezésre álló információk jó része épp ezért nem az állam vagy az egyház kommunikációjának köszönhetően, hanem egy novemberi, szerkesztőségünk egy tagjának részvételével zajló hatósági bejáráson elhangzottaknak, valamint a decemberben szerkesztőségünkhöz eljutó bontási engedélyezési tervcsomagnak köszönhetően került napvilágra. Ezt a sort folytatta egy, nemrég a 24.hu-hoz eljutó információköteg is, aminek középpontjában a december 11-i, semmiféle lényegi változást nem hozó közmeghallgatáson Lánszki Regő építészeti államtitkár által prezentálni tervezett előadás állt.

Az ennek részleteit összefogó írásunk szerint az építtető minisztérium

Negyven év után vált porrá Tokaj organikus áruházépülete

Két hónapnyi munkát követően, január 26-án véget ért a Tokaj Áruház bontása, aminek a helyét a jövőben egy új multifunkciós épület veszi majd át – adta hírül a Magyar Építők.

A hosszú ideje kihasználatlanul álló, egyemeletes, beépített tetőtérrel rendelkező épület negyven éven át a város főterének sarkán mutatta meg, hogy megfelelő tervezői érzékenység esetén milyen jól egymás mellé helyezhetők a történeti épületek, illetve modern társaik, hiszen

az organikus építészet fontos alakjának számító, 2001-ben Ybl-díjjal elismert Sáros László György (1947-) harmincas évei derekán, a SZÖVOSZ (Szövetkezeti Tervező Vállalat) munkatársaként

Ez a világ leghosszabb hídja

A kínai Tanjang-Kunsan vasúti híd a világ leghosszabb hídja – írja az IFLScience. A Peking-Sanghaj nagysebességű vasútvonal részét képező struktúra Sanghaj és Nanking között található.

A lenyűgöző építmény 164,8 kilométer hosszan húzódik, és rizsföldeken, tavakon, folyókon, sőt városokon is áthalad.

A Jangce-folyóval párhuzamosan futó híd átlagos magassága 100 méter, de mivel úgy tervezték, hogy a hajók áthaladhassanak alatta, egyes részein a 150 métert is eléri.

Karinthy skizofrén fia, Benedek Elek szabadkőműves unokája, és ÁVO-vezető is élt a budai oldal székelykapu mögé rejtett fatornyos villájában

A budai és a pesti oldal különböző méretű, sokszor minden nap tömegek által látott villái tele vannak titkokkal: korábban meséltünk már évtizedeken át a falban rejtőző Nagy-Magyarország-térképről, bemutattuk Bartók Béla kevesek által ismert egykori otthonát, elbicikliztünk a Süllyedő kastélyhoz, Ismeretlen Budapest sorozatunk eddigi epizódjaiban pedig a város szinte minden kerületébe eljutottunk, hogy feltárjuk a falak mögött lapuló történeteket.

A Sas-hegy lejtőin húzódó Vas Gereben utca barátságos székelykapuját, illetve növényzettel benőtt kerítését nézve talán úgy érezhetjük, hogy a mögötte lévő fatornyos ház mindig is a béke szigete volt, ez azonban távolról sincs így, hiszen a szobáiban az elmúlt száz évben

a modern pszichológiai történetének fontos alakja, Karinthy Frigyes csodagyerekként indult, de röviddel ismertté válása után a mentális zavarai foglyává vált fia, illetve az ÁVO egy vezetője is otthonra talált.

Homár alakú a világ legmeglepőbb nyilvános vécéje

A világ legkülönbözőbb részén feltűnő építészeti csodák közt böngészve szinte percről percre beleakadhatunk egy igazán meglepő darabba: kevés azonban annyira meglepő, mint az új-zélandi Wellington kikötőjében álló két, vasbetonból és acélból született két furcsa nyilvános vécé, ami a tervezők szerint egy-egy homárt mintáznak.

Az tíz évvel ezelőtt egy internetes szavazáson a világ harmadik legjobb mellékhelyiségének választott darabokat a környéken sétálgatók korábban többek közt rovarnak, rákfaroknak, hangyásznak, illetve földimalacnak hitték, az építészeti terveket jegyző Bret Thurston azonban mindezekkel ellentétben a közeli helyek étlapjainak állandó pontját jelentő homárokból inspirálódott.

Wikimedia Commons