Best WordPress Hosting
 

A Mi Hazánk is jobban szerepelt magához képest a cigányság körében, mint a Tisza

A legutóbbi országgyűlési választásokon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, szinte teljesen romák által lakott Gadnán az összes szavazatot a Fidesz kapta, ahogy a mostani európai parlamenti választáson is. Az eset nem egyedi, továbbra is nagyon erős kapcsolat van a települések cigány lakosságaránya és a Fidesz szavazataránya között.

Sőt, egyre erősebb: 2018-ban még csak 0,29-es korrelációt*Ez egy mínusz 1 és plusz 1 közötti szám, amely két adatsor értékeinek kapcsolatát mutatja: minél közelebb esik a két véglethez, a mínusz vagy plusz 1-es számhoz, annál erősebb pozitív vagy negatív irányú kapcsolatot jelez. A 0 körüli (illetve plusz/mínusz 0,2 tartományon belüli) érték elhanyagolható kapcsolatot mutat: ez egy vízszintes vonalnak felel meg az ábrán, a plusz/mínusz 1-es érték a függőleges vonal lenne. Míg 1-nél teljesen együtt mozog a két adat, a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik adatsor növekedésével a másik csökken. lehetett mérni, 2022-ben ez 0,47-re nőtt, az idei választáson 0,48 lett az értéke. Az alábbi ábrán a Fideszre leadott EP-szavazatok arányát és a cigány lakosság arányát mutatjuk meg települési szinten.

Az is feltűnő lehet, hogy leginkább a kisebb lakosságú, cigányok által lakott településeken erős ez az összefüggés. Ha a roma lakosság aránya mellett a településméretet is magyarázó változóként használjuk, akkor az ezeket figyelembe vevő regressziós összefüggés magyarázó ereje 0,54-re növekszik. Magyarán ha csak a cigányok arányát és a méretét tudjuk egy településről, akkor már elég jó eséllyel meg lehet mondani, mekkora arányú szavazatra számíthat a Fidesz.

Megmutatjuk, honnan szerezte vidéki szavazóit Magyar Péter pártja

A Fidesztől egyelőre nem tudott elcsábítani sok szavazót, a régi ellenzéki csoportosulásokat azonban minimum lefelezte Magyar Péter feltűnése az ország Budapesten és megyei jogú városokon kívüli részén. Ezeken a településeken a Tisza EP-listája közel 770 ezer szavazatot kapott, miközben a többi ellenzéki párt 700 ezret bukott a megyei listás voksaihoz képest. Volt olyan párt, amely szavazói több mint háromnegyedét vesztette el.

Megyei vs. EP-lista

Azóta találgatják szakértők és a közvélemény, hogy honnan érkezhetnek Magyar Péter szavazói, amióta március közepén először mérték tíz százalék fölé – és nagyjából az összes többi ellenzéki párt elé – a támogatottságát. Mivel az ezt követő hetekben a közvélemény-kutatások egyre jobb eredményeket jósoltak az ekkor már a Tisza párttal kampányoló politikusnak, elég egyértelműnek tűnt, hogy folyamatosan szívja el a szavazókat más pártoktól. Azt azonban a választásokig nem lehetett tudni, hogy pontosan mely politikai szereplők veszítenek ezzel a legtöbbet.

Hatalmasat bukott Vitézyn a Fidesz, Karácsony üthette ki a Momentumot

Nagyon komoly különbségek voltak Budapesten az egyes pártok fővárosi és európai parlamenti listákon szerzett szavazatszámában. Az LMP és az MSZP-DK-Párbeszéd fővárosi listájára például sokkal több voks érkezett, mint amennyi szavazatot ezek a pártok az EP-választásokon kaptak, míg a Fidesz, a Tisza és a Momentum esetében fordított volt a helyzet. A szavazóköri eredmények elemzésével meg lehet állapítani, hogy jellemzően honnan hova szavaztak át a választók.

Az Európai Parlament nem a fővárosi közgyűlés

Már vasárnap este, az előzetes eredmények alapján látni lehetett: egyáltalán nem volt törvényszerű, hogy a választók ugyanarra a pártra vagy pártszövetségre adták a voksukat a különböző választásokon. A főbb fejlemények, mint a Fidesz visszaesése, az ellenzék összeomlása vagy a Tisza berobbanása mindenhol láthatóak voltak, de a változások mértéke eltért például a fővárosi lista és az európai parlamenti választások esetében. Hogy csak egy példát említsünk: az MSZP-DK-Párbeszéd szövetség a budapesti közgyűlés összetételét meghatározó szavazatok 16,6 százalékát kapta, ami nemcsak az országos, de a fővárosi EP-választási eredményüknél is sokkal magasabb (előbbinél 8,6, utóbbinál 4,3 százalékponttal).

A Tiszánál kevésbé áradt a Tisza

A választás országos eredményei szempontjából sok jelentősége ugyan nincs, de érdekesség gyanánt megnéztük, hogyan teljesített a Tisza párt azokon a településeken, amelyek nevében szerepel a Tisza szó.

Összességében az országos átlagnál látványosan gyengébb eredményeket ért el az 58 Tisza előtagú településen Magyar Péter pártja. Míg a teljes listán közel 30 százalékot szerzett, ezekben a városokban és községekben csak a voksok negyedét kapta.

Az eredményeket elsősorban a kisebb községek húzták le. Ezek közül több is az ország legszegényebb települései közé tartozik, és ahogy reggeli cikkünkben is írtuk, az ilyen helyeken tarolt a Fidesz, esetenként (mint például Tiszabőn vagy Tiszaburán) 90 százalék feletti szavazatarányt elérve.

A legszegényebb településeken tarolt a Fidesz, 65 helyen nyert a Tisza

Több tucat olyan település volt, ahol a néhány hónapja még szinte ismeretlen Tisza párt európai parlamenti listája több szavazatot kapott, mint a Fidesz-KDNP-é. A kormánypártok ismét letarolták az ország legszegényebb falvait, az eddigi ellenzék pedig sehol nem jutott 20 százalék fölé. Megnéztük, hol teljesítettek a legjobban és hol a legrosszabbul a különböző pártok és pártszövetségek.

100 százalék Fidesz

Az előző néhány választáson már teljesen egyértelmű trend volt, hogy az ország szegényebb régióiban tarolnak a kormánypártok. Két évvel ezelőtt az ilyen térségekben két olyan falu is akadt, ahol minden választásra jogosult a Fidesz-KDNP listájára szavazott, a 20 legszegényebb településen pedig átlagosan 87,6 százalékot kapott a kormányzó erő.

A Fidesznek kedveznek a részvételi adatok, de a Tiszának is van mibe kapaszkodnia

Azokban a járásokban, ahol a Fidesz jobban teljesített 2022-ben, kisebb mértékben csökkent vagy egyenesen nőtt a részvétel a mostani választáson 15 óráig. Hasonló a helyzet ott is, ahol 2018-ról 2022-re nagyot bukott az ellenzék, ám itt gyengébb az összefüggés.

Mi történt? Egyes járásokban nem csak a korábbi önkormányzati és EP választásokra jellemző szintnél magasabb a részvétel a mostani szavazáson, de még a 2022-es parlamenti adatokat is felülmúlja. Ezekben a járásokban pedig jellemzően kifejezetten jó eredményt értek el két éve a kormánypártok.

Számokban: a 2022-eshez képest a Cigándi, az Encsi, a Szikszói, az Edelényi, és a Sellyei járásokban nőtt a részvétel. Ezek közül legutóbb a Fidesz mindenhol 66 százalék feletti eredményt ért el.  A Cigándi járásban, ahol 6 százalékponttal ugrott meg a szavazók aránya két éve a 70 százalékot közelítette a kormánypártok támogatottsága.

Kettészakadt az ország: nézd meg, hol mennyien szavaztak

Kettészakadt az ország, és a főváros is a választásokon való részvételi hajlandóság alapján. A Duna-Tisza közében, és az ország leginkább keleti régiójában kifejezetten kevesen, míg Budapest környékén és a Dunántúl nagy részén jóval nagyobb arányban szavaztak az erre jogosultak.

Jellemzően azokban a járásokban mentek el többen szavazni, ahol amúgy is magasabb szokott lenni a részvétel. A változás mértékben azonban jelentős eltérések vannak. Budakeszin például 13 órakor 43 százalékponttal maradt el a részvétel a 2022-es véglegestől, míg ugyanez a cigándi járásban csak 20 százalék volt.

A fővárosban a belső kerületekben kisebb az érdeklődés, de ez most már hagyományosan így van. A nyolcadik kerületben országos szinten is a legalacsonyabbak között volt a részvétel. Összességében azonban a fővárosban már az országos átlagnál nagyobb arányban szavaztak a választók. Ez 11 órakor még nem így volt.

Egyelőre nem látszik, hogy kinek sikerült jobban a mozgósítás

Két évvel ezelőtt az országgyűlési választásokon a nap elején inkább az ellenzéki települések tűntek aktívabbnak, napközben azonban megfordult a helyzet. Most sem települési, sem járási szinten nem látszik semmilyen minta.

Mi történt? Egyelőre úgy tűnik, meglett az eredménye annak, hogy több politikai erő is kifejezetten aktívan próbálta mozgósítani szavazótáborát az elmúlt hetekben. Reggel kilenc óráig kifejezetten magas volt a részvétel: a jogosultak 9,98 százaléka járult az urnákhoz.

A közel 10 százalékos részvétel a korábbi önkormányzati és európai parlamenti választásokhoz viszonyítva is kiugróan magas, sőt még egy országgyűlési választáson sem lenne alacsony: 2014-ben és 2010-ben is kisebb részvétellel indultak a választások.

Eltérően értékelték az MTVA-s választási vitát a pártok listavezetői

Magyar Péter idézőjeleket használva számolt be a történtekről, Dobrev Klára már az ATV-s vitára gyúr, Donáth Anna pedig válaszokat várna a kegyelmi ügyről az MTVA-s választási vitaműsor egyik műsorvezetőjétől, aki Novák Katalin kommunikációs igazgatója volt. Deutsch Tamás, a Fidesz politikusa pedig jelezte, egyetért a Fidesszel.

Magyar Péter elmondta, miért nem megy el a Partizán vitájára

A Tisza Párt politikusa arról is beszélt, hogy mely pártok részvételét tartaná indokoltnak a köztévé EP-vitáján. Dobrev Klára, a DK politikusa kritikus posztban reagált Magyar Péter bejegyzésére.

Magyar Péter és a Mi Hazánk is feltételekhez köti, hogy részt vesz-e a köztévé vitáján

Míg Dobrev Klára (a DK-MSZP-Párbeszéd EP-listájának vezetője), Deutsch Tamás (a Fidesz listavezetője) és Donáth Anna (a Momentum listavezetője) azt üzente, hogy mindenképpen elmegy a közmédia nemrég bejelentett, mégiscsak megrendezendő vitájára, Magyar Péter (Tisza Párt) és Toroczkai László (Mi Hazánk) trükközéstől tart. Márki-Zay Péter (a Mindenki Magyarországa Néppárt listavezetője) is közleményt adott ki a tárgykörben.

Mégis lesz választási vita a köztévén?

Az MTVA „megkezdte egy nyilvános vita megszervezését az EP-választáshoz kapcsolódóan” – írja a DK-nak küldött levelében Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója.

Magyar Péter ultimátumot adott az MTVA-nak

A Tisza Párt politikusa 10 napos ultimátumot adott a köztévének: ha nem biztosítanak adásidőt az európai parlamenti választások listavezetőinek televíziós vitájához, demonstrációt szervez a Kunigunda útjára.

A magyarokat nagyon elkezdte érdekelni az EP-választás

Megjelent az európai parlamenti választások előtti utolsó Eurobarometer felmérés, közölte az Európai Parlament. A felmérés főbb megállapításai az alábbiak:

Tíz európai közül több mint nyolc (81 százalék) úgy véli, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt még fontosabb a szavazás

Tízből hat polgár (60 százalék) érdeklődik a közelgő, június 6-9-i európai választások iránt, 11 százalékponttal többen, mint ugyanebben az időszakban az előző, 2019. májusi szavazás előtt

Választási osztogatásra készül a kormány az ellenzék szerint

Gyorsított a drágulás, fékezett a forgalom. 2023-ban majdnem 16 százalékkal kevesebbet tankoltak Magyarországon, mint 2022-ben. Visszafogták költéseiket az autósok, miután lényegesen nagyobb lett az infláció, mint amennyivel a kormány tervezett. Például emiatt csökkentek az adóbevételek.

A kutak és a boltok kieső forgalma tavaly százmilliárdokkal rövidítette meg az államkasszát. Részben ennek hatására nagyjából 6 százalékra hízott a költségvetés GDP arányos hiánya. Pedig eredetileg 3 és fél százalékkal tervezett a kormány – olvasható az rtl.hu-n.

2024-re 2,9 százalékos deficitet fogadott el az Országgyűlés tavaly nyáron. Most csütörtökön Varga Mihály pénzügyminiszter viszont arról beszélt az Inforádióban, hogy ő idén is elengedné a hiánycélt. Azt mondta, különben gyengébben teljesíthet a gazdaság.

A horvát elnököt egyáltalán nem érdekli az európai parlamenti választás

Az európai parlamenti választások nem fontosak Horvátországnak, csak a hazaiak

– jelentette ki pénteken Splitben újságíróknak nyilatkozva Zoran Milanovic horvát elnök, aztán pedig szemére vetette Andrej Plenkovic kormányfőnek, hogy nem közli nyilvánosan azon tervét, miszerint az Európai Tanács elnöki székére pályázik.

„Ebben az évben egy fontos választás lesz, a horvát parlamenti. Az európai parlamenti választások nem fontosak Horvátországnak, de egyetlen más országnak sem az Európai Unióban (EU), mégis lesznek”, mondta Milanovic, megjegyezve, hogy az Európai Parlament véleménye szerint egy féldemokratikus testület, aminek nincs valódi parlamenti hatalma, de legalább megteremti a demokrácia látszatát az EU-ban. Az elnök hozzátette: Plenkovic számára azért fontosak az európai választások, mert szemet vetett Charles Michel helyére, amely körül nagy játszmák zajlanak.

Kunhalmi Ágnes: amit én az elmúlt napokban, hetekben láttam az ellenzéki oldalon, az olyan szinten kiábrándító

Mindenki, aki nem egymást akarja legyőzni, hanem Orbán Viktort, az szavazzon ránk. Ezt se mondtam még soha

– többek között ez is elhangzott abban a kedd reggel megjelent interjúban, amit Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke adott a 444-nek.

A politikus megjegyezte, az MSZP az elmúlt tizenhárom évben soha nem kérte a választókat, hogy rájuk szavazzanak, szerinte az MSZP egy, az árat sokszorosan megfizető párt, ami azt az árat is megfizette, amit el sem követett. Ez alatt azokat a rendszerváltással együtt járó társadalmi változásokat, és az ezekből fakadó negatívumokat érti, amelyek miatt sokan az MSZP-t tették felelőssé, de mint kifejtette, a 2010 óta eltelt idő is a számvetésről szólt.

Az Európai Bizottság szerint az X-re átnevezett Twitteren terjednek leginkább az álhírek

A brüsszeli testület alelnöke Moszkvát nevezte meg az Európai Unió felhasználói ellen irányuló félrevezető online tartalmak egyik fő forrásának.