Best WordPress Hosting
 

A reméltnél több gázt termelhet ki Románia, Magyarország is többet szerezhet az energiahordozóból

Az Európai Parlamentben tartottak bemutatót április elején az OMV Petrom és a Romgaz cégek képviselői arról, hogy a romániai Neptun Deep földgázkitermelési projekt az Európai Unió és Délkelet-Európa energiabiztonsági helyzetét is jelentősen javíthatja. A konzorciumban dolgozó, Románia fekete-tengeri vizein közösen gázkitermelésre készülő vállalatok vezetői, Razvan Popescu, a Romgaz vezérigazgatója és Alexandru Maximescu, az OMV Petrom alelnöke a korábban Magyarországon szakmai körökben elterjedt hírekkel szemben arról számoltak be, hogy a Neptun Deep évi kitermelése nem négy-, hanem nyolcmilliárd köbméter lesz évente – írja az Invest Energy nevű román weboldal.

A Capital című román lap áprilisi cikke mindehhez hozzáteszi–, hogy a Neptun Deep gázmező üzembe helyezése jelentősen csökkentheti az orosz gázimporttól való függőséget.

A nyolcmilliárdos kitermelés tehát kétszeres mennyiséget jelent a korábbi várakozásokhoz képest, így talán a korábban reméltnél is többet kaphat majd Magyarország a Fekete-tenger mélyéről felszínre hozott energiahordozóból (a nyolcmilliárd köbméterre vonatkozó adat majdnem akkora mennyiség, mint Magyarország egész éves gázfogyasztása).

Tömegével hullanak a Fekete-tenger oroszországi partjainál a delfinek

137 cetfélét, köztük rengeteg delfint sodort partra a víz a Fekete-tenger oroszországi partjainál – írja a Delfa állatmentő-szolgálat közleménye alapján ma a Moscow Times.  Csak az elmúlt egy hét alatt 101 döglött delfint számoltak össze az állatmentők, egyedül március 31-én 26 halálesetet regisztráltak.

Az állatok nagy részén annak jelei látszódnak, hogy halászhálókba akadtak bele, mély karcolásokat találtak rajtuk, többeknek hiányzott az uszonya, felszakadt a hasa. Számos delfint úgy sodort partra a víz, hogy láthatóan a sziklák közé kifeszített kötelekbe gabalyodtak bele.

Az állatmentők szerint a megnövekedett halálesetek összefügghetnek azzal, hogy a hatóságok megduplázták a 2024-es lepényhalra vonatkozó halászati kvótát a dél-oroszországi régiókban. A lepényhal-hálók a legveszélyesebbek a cetfélékre az állatmentők szerint.

Tényleg nagyon súlyos veszteség érte az orosz hadsereget

Az utóbbi hetekben több, mélyen a hátországban végrehajtott akcióval is rombolták az orosz fegyveres erők képességeit az ukránok, a leglátványosabb talán az volt, amikor egy repülőtéren minimum két Il-76-es nehéz szállító repülőgépet megsemmisítettek ukrán drónok, további hármat pedig megrongáltak.

Miközben ez is fájó veszteség volt az orosz légierőnek, közvetlenül nem befolyásolta a háború menetét, hiszen jó ideje nem reális, hogy az ukrán vonalak mögött hajtsanak végre ezekkel a gépekkel akciót az orosz deszantosok. (A háború legelején viszont a rekonstruált orosz tervek alapján ez lett volna a cél a Kijev közelében lévő hosztomeli repülőtéren, ám a deszantosokkal telepakolt Il-76-osokat végül az oroszok nem merték odareptetni a vártnál erősebb ukrán ellenállás miatt.)

Szerdára virradó éjszaka viszont olyan akciót hajtottak végre az ukránok, amely közvetlenül is befolyásolhatja a háború alakulását. Az ukrán légierő gépei brit Storm Shadow cirkálórakétákkal mértek csapást a szevasztopoli kikötő szárazdokkjára, ahol éppen javítás alatt állt a Minszk nevű, teljes terheléssel négyezer tonnás vízkiszorítású partra szállító hajó, valamint a lemerülve háromezer tonnás Rosztov-na-Donu tengeralattjáró. Az orosz védelmi minisztérium szerdán csak azt ismerte el, hogy mindkettő megrongálódott, de rögtön hozzátette, hogy ki fogják őket javítani, és visszatérhetnek a szolgálatba.

Lassú, felőrlő harccá alakult az ukrán ellentámadás, ami inkább Oroszországnak kedvez

Másfél éve dúl az orosz-ukrán háború, melynek régóta várt, új fejezete nyár elején vette kezdetét. Bő két és fél hónappal ezelőtt indult el az ukrán ellentámadás: a tavaszról nyárra tolódott művelet terveit a szűk ukrán vezetésen kívül senki sem ismeri – beleértve a szövetségeseiket, ami a hírek szerint feszültség forrása is –, így csak sejteni lehet, hogy a lassú felőrlő harcok mennyiben fedik az eredeti várakozásokat. Ha volt is olyan elképzelés az ukrán oldalon, hogy gyors áttörést érjenek el, az mára kijelenthető, hogy nem sikerült. Ennek az elsődleges oka, hogy az orosz haderő sok száz kilométer hosszan épített ki védelmi állásokat, melyek komplexitása meglephette az ellentámadókat. A második világháború óta ilyen mélységű és komplexitású kiépített védelmet senkinek sem kellett feltörnie. Sőt, frontális áttöréssel jellemzően nem is szoktak próbálkozni, inkább megkerülik a védvonalakat. Dél-Ukrajnában azonban a megkerülésre nincs lehetőség,

Ukrajnát pedig szorítja az idő.

Még a raszputyica, vagyis az Ukrajnát sártengerré változtató esős idő beköszönte előtt kell sikereket elérniük. Erre nagyjából október közepéig van idejük, utána viszont hosszú időre ellehetetlenülnek a gyors mozgásra, gépesített hadviselésre alapozó támadó műveletek. Mivel az orosz haderő támadó potenciálja is jelentősen meggyengült a téli offenzív műveletek során, a frontvonalak hosszú időre befagyhatnak, ha a következő hetekben az ukránoknak nem sikerült arrébb tolni őket.

Nagy István: Létérdekünk az ukrán gabonaimport-tilalom meghosszabbítása

A frontországok agrárminisztereivel közösen kértük Brüsszelben az importtilalom év végéig történő meghosszabbítását – írta kedden a Facebook-oldalán Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető szerint kulcskérdés az úgynevezett szolidaritási folyosók működésének javítása és eredeti céljának helyreállítása is. Megemlítette: a probléma továbbra is az, hogy a szárazföldi szállítás költségei nagyon magasak.

Erre hatékony megoldás lehet, ha az EU a szállítási távolságot figyelembe vevő, progresszív pénzügyi támogatást nyújtana a szállítási költségekhez. Ezzel elérhető, hogy az ukrán gabonát szárazföldi úton is megérje elszállítani az európai kikötőkbe, és onnan tovább oda, ahol tényleg szükség van rá.