A múlt héten először került napirendre az Európai Unióban az orosz földgáz, konkrétan az LNG (cseppfolyósított földgáz) kereskedelmére vonatkozó szankció. A javaslat alapján az EU-tagállamok továbbra is vehetnének orosz LNG-t, de nem értékesíthetnék tovább.
Míg az orosz vezetékes gáztól a 2021-es 40 százalékról 2023-ra százalékra csökkentette függőségét az EU, az LNG importja nőtt az elmúlt években, írja az Euronews.
Az Európai Parlamentben tartottak bemutatót április elején az OMV Petrom és a Romgaz cégek képviselői arról, hogy a romániai Neptun Deep földgázkitermelési projekt az Európai Unió és Délkelet-Európa energiabiztonsági helyzetét is jelentősen javíthatja. A konzorciumban dolgozó, Románia fekete-tengeri vizein közösen gázkitermelésre készülő vállalatok vezetői, Razvan Popescu, a Romgaz vezérigazgatója és Alexandru Maximescu, az OMV Petrom alelnöke a korábban Magyarországon szakmai körökben elterjedt hírekkel szemben arról számoltak be, hogy a Neptun Deep évi kitermelése nem négy-, hanem nyolcmilliárd köbméter lesz évente – írja az Invest Energy nevű román weboldal.
A Capital című román lap áprilisi cikke mindehhez hozzáteszi–, hogy a Neptun Deep gázmező üzembe helyezése jelentősen csökkentheti az orosz gázimporttól való függőséget.
A nyolcmilliárdos kitermelés tehát kétszeres mennyiséget jelent a korábbi várakozásokhoz képest, így talán a korábban reméltnél is többet kaphat majd Magyarország a Fekete-tenger mélyéről felszínre hozott energiahordozóból (a nyolcmilliárd köbméterre vonatkozó adat majdnem akkora mennyiség, mint Magyarország egész éves gázfogyasztása).
Erre figyelmeztetnek a szektor vezető szakemberei az ukrajnai háború kitörése után több mint két évvel. Azt látják, hogy az uniós vezetés az orosz gáz bojkottja miatt túlságosan is az amerikai cseppfolyós gázra építi középtávú terveit.
Az amerikai import kézenfekvő megoldásnak tűnt, amikor elkerülhetetlenné vált az orosz gázbehozatal drasztikus csökkentése Európában az ukrajnai orosz invázió megindulása után. A kényszer egybeesett új, a korábbiaknál elszántabb klímacélok kitűzésével, úgyhogy az európai stratégák abban gondolkodnak, hogy rövidtávú amerikai szerződésekkel át lehet hidalni a váltást: először is az orosz gáz kiiktatását, ezzel párhuzamosan pedig a megújuló energiaforrásokra történő átállást.
Csakhogy itt nem évekről, hanem legalább egy-két évtizedről van szó, úgyhogy egyáltalán nem mindegy, milyen konstrukcióban gondolkodik az uniós energiapolitika. Ami most látszik, az az, hogy
Miénk a legdrágább orosz gáz. Az Eurostatnál nyilvántartott hét, Oroszországból vezetéken vásárló uniós tagállam közül tavaly decemberben is mi fizettünk a legtöbbet a fűtőanyagért.
EU-szerte tavaly decemberben is Magyarország vásárolta a legdrágábban a vezetékes orosz gázt – számítottuk ki az Eurostat most frissített adatsorából. Eszerint, míg Magyarországra (nálunk bevett mértékegységekre átszámítva) köbméterenként 172 forintért érkezett a fűtőanyag, addig Szlovákiától 166, a csehektől 160, Bulgáriától 150, a litvánoktól pedig nem több mint 71 forintot kért Moszkva a fűtőanyagért. Bár 2022 nyarán Putyin, mondvacsinált indokokkal, elzárta az Ukrajna lerohanása ellen leginkább berzenkedő uniós tagok gázcsapját, többen – így például Magyarország – ma is kapnak orosz vezetékes gázt. (Igaz, néhányuk, például Ausztria, nem szolgáltat gázforgalmi adatot az EU statisztikai hivatalának.) Az Eurostat jelenleg hét ilyet tart nyilván. Rajtuk kívül, némi meglepetésre, hét EU-tagállamba, az oroszoktól, hajókon, cseppfolyósított formában szállított, LNG-nek nevezett földgáz is érkezik. (Görögországba mindkét típus eljut.)
Mindezek közül decemberben kimagaslóan a legtöbb, 835 millió köbméter, Magyarországra jutott el. A második legnagyobb, visszagázosítás után 465 millió köbméternek megfelelő mennyiséget, LNG-ként, a spanyolok vették az oroszoktól. Az összesített sorrend harmadik helyezettje Szlovákia: északi szomszédunk vezetéken 295 millió köbméter orosz gázt vett. Utána következnek a belgák 263 millió köbméternek megfelelő LNG-vel, illetve az olaszok 225 millió köbméter vezetékessel. A Bulgáriába érkező, jelképes, 20 millió köbméter annak tükrében kissé fura, hogy a balkáni állam ellátását 2022-ben Moszkva elvileg teljesen beszüntette. Bár a csehek ennyire nem vívták ki Putyin haragját, decemberben mégis csak 13 millió köbméterre tartottak igényt. A közép-európai állam tehát sikeresen váltott új beszállítókra. Mindezek fényében nyilvánvaló, hogy a hozzánk érkező mennyiség jelentősen meghaladta az évszaknak megfelelő igényeinket. Magyarországra decemberben több orosz gáz érkezett, mint az Eurostatnál nyilvántartott, az onnan csövön ellátott többi tagállamba összesen.
Politikai megállapodás született a katari cseppfolyósított földgáz (LNG) magyarországi vásárlásáról, amelynek alapján a felek hosszú távú szerződést fognak kötni a 2026 utáni időszakra, ezáltal is tovább erősítve hazánk energiabiztonságát – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Dohában. Az MTI tudósítása szerint a tárcavezető katari kollégájával, illetve az energiaügyi és a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat.
A miniszter kijelentette, Magyarország azért tudta fenntartani energiabiztonságát még a legnehezebb időszakokban is, mert mi nem ideológiai vagy politikai alapon közelítünk az energiahordozók vásárlásához, hanem gyakorlati, fizikai alapon, józan ésszel.Szijjártó szerint újabb és újabb energiaforrások bevonására van szükség hazánkban, azonban ennek célja nem a már meglévő szállítók kiváltása.Elmondta, Katar 2026-tól jelentősen bővíteni fogja LNG-kivitelét, a korábbi politikai megegyezés alapján pedig megindultak a vállalatközi tárgyalások a magyarországi szállításról, ami fontos fejlemény hazánk hosszú távú energiabiztonságához. A két fél hosszú távú szerződésben érdekelt leginkább, és ezért a nap folyamán politikai megállapodást kötöttek arról, hogy hosszú távú gázvásárlási szerződést fognak aláírni a 2026-ot követő időszakra vonatkozóan, valamint az érintett vállalatok felgyorsítják az egyeztetéseket.
A lehetséges tranzitútvonalakat taglalva több opciót vázolt – a törökországi, a görögországi vagy a lengyelországi LNG-terminálok bevonását. A délkelet-európai irányhoz azonban a miniszter szerint előbb a jelenleg zajló kapacitásbővítő beruházások mielőbbi végrehajtására lenne szükség.
Elindult első útjára a világ legnagyobb luxusóceánjárója, az Icon of the Seas. A hajó a floridai Miami kikötőjéből futott ki, és a Karib-tenger szigetei között tesz egyhetes körutazást – írja a BBC.
A finnországi Turkuban épült, a Bahamákon bejegyzett, 365 méter hosszú, húszemeletes hajó egyszerre 7600 utast szállíthat. Hét úszómedencéjéhez hat vízicsúszda tartozik, fedélzetein több mint negyven étterem és bár kapott helyet. A felépítése nagyjából 1,8 milliárd dollárba (közel 641 milliárd forintba) került.
Az Icon of the Seast LNG, vagyis cseppfolyósított földgáz hajtja, ami tisztábban ég a hagyományos fosszilis üzemanyagoknál, ugyanakkor nagy mennyiségű metánt szivárogtathat a légkörbe, a metán pedig üvegházhatású gázként huszonötször erősebb a szén-dioxidnál.
A világ legnagyobb tengerjáró hajója 365 méter hosszú és mintegy 7600 utas befogadására alkalmas. Az LNG-vel működő húszemeletes monstrum gigantikus üzemanyagfogyasztása és metánkibocsátása miatt aggódnak a környezetvédők.
Kifutott a világ legnagyobb óceánjárója, az Icon of the Seas nevű hajó Miami kikötőjéből tegnap. A húszemeletes hajó gigantikus üzemanyagfogyasztása hatalmas környezetszennyezés a természet- és klímavédők szerint. Az aktivisták szlogenje: az a legjobb szállodahajó, amelyik meg sem épül.
A Miamiból indult hajó mellett eltörpültek a kikötő épületei, és a város magasházai sem látszottak túl magasnak a háttérben a hajóhoz képest. A világ óceánjain évente már több száz szállodahajó cirkál, az általuk okozott légszennyezést a szárazföldi közlekedéssel és iparágakkal vetik össze ma már a szakemberek. A hajózási szakma vitatja az olyan hasonlatokat, miszerint egy milliárd autó okoz annyi éghajlati felmelegedést fokozó kibocsátást egy évben, mint a szállodahajók a tengereken.
Kína egyik legnagyobb autóipari cége a BYD komolyan gondolja a globális terjeszkedést. Legújabb szállító eszközük az Explorer 1 nevű hatalmas tengerjáró, ami a napokban sikeresen teljesítette hétnapos tengeri tesztútját Kínában.
A helyi gyártású szállítóhajót idén év elején kezdték építeni és különlegessége amellett, hogy 7 ezer autót szállíthat, hogy kettős üzemanyag hajtású. A hagyományos nehéz fűtőolaj mellett, cseppfolyósított földgázzal (LNG) is működik, ami jelentős előrelépést a tisztább tengeri közlekedés felé.
A hajó hossza 199,9 méter, szélessége 38 méter, a merülése 9 méter, a sebessége 18,5 csomó (34,3 km/h).
A lap az iránt érdeklődött a téma kormányzati felelősénél, hogy a bolgár adóemelés, valamint az orosz gáz továbbításának 2024-es, végleges megszüntetésére irányuló ukrán jelzések nyomán a magyar kormány a tárgyalásokon túllépve leszerződik-e a Török Áramlattól független, akár horvát vagy osztrák irányú gázbeszerzésre, például Katarral, Norvégiával vagy az Egyesült Államokkal.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint e beszerzések lehetőségét „Brüsszel”, illetve néhány uniós tagállam akadályozza. A „Katarból, Azerbajdzsánból vagy Törökországból” származó behozatal növelése ugyanis „a dél-európai csővezetékrendszer” bővítését igényelné – fogalmazott. Az ebbéli, magyar, bolgár, török, román és szerb támogatási kérelmet ugyanakkor az EU pénzhiányra hivatkozva elutasította – közölte Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter válaszában kerülte a nyugati, illetve északi irányú többlet-gázvásárlás lehetőségeinek boncolgatását. (Pedig miután Vlagyimir Putyin az Ukrajna elleni orosz támadás miatt tiltakozó európai államok – így például Bulgária – gázcsapját tavaly mondvacsinált okokból elzárta, az érintett országok az így keletkezett hiányt rekordidő alatt, az észak-afrikai mellett főképp egyesült államokbeli, katari és norvég beszerzésekkel váltották ki. Mi több, Magyarországon kívül ma már azok a tagállamok is váltanak, amelyek elvben még kapnak orosz energiahordozót.)
Először érkezhet észak felől is földgáz Magyarországra azáltal, hogy a lengyelországi Gdanskban új LNG-terminál épül, erről politikai megállapodás született a felek között – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Karpaczban.
A tárcavezető arról számolt be az Anna Moskwa lengyel energiaügyi miniszterrel folytatott tárgyalását követően, hogy az energetikai együttműködés fejlesztéséhez jó alapot ad, hogy a Mol be tudott lépni a lengyelországi piacra, illetve az Orlen is megjelent Magyarországon.
Aláhúzta, hogy az üzemanyag-kereskedelem mellett a földgázvásárlásra is szeretnék kiterjeszteni ezen együttműködést, és a diverzifikáció szempontjából új lehetőség nyílik északról, hiszen a lengyelországi Gdanskban olyan újabb terminál épül a cseppfolyósított földgáz fogadására, amely immár nem a belső fogyasztást, hanem az exportot fogja kiszolgálni 4-4,5 milliárd köbméteres éves kapacitással.
A vártnál sokkal kisebb az orosz deficit, de közben a moszkvai gázfegyver is besült. Eddig mindkét fél kisebb veszteséggel jött ki a szankciós háborúból – von mérleget podcastunkban Deák András. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa szerint orosz oldalról a következő mérföldkő a Nemzeti Jóléti Alapnak nevezett, irdatlan méretű tartalék kimerülése lehet. A háborút valószínűleg nem állítja meg, de Moszkva teljes gazdasági váltásra kényszerül. Lesz-e elég gáz télen? Kiválthatók-e az orosz molekulák azeri és türkmén forrásokból? Műsorvezető: Borbás Barna, Magyari Péter.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. Ez az adás Youtube-csatornánkon is elérhető!
Részletek a műsorból:
(A szerzők a Cambridge Econometrics budapesti irodájának munkatársai. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Mint minden háborúnak, így az orosz-ukrán konfliktusnak is megvannak a nyertesei és vesztesei a harctérhez közel és távol. A Cambridge Econometrics elemzői – közösen a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóival – nemrégiben azt vizsgálták meg, hogyan hat a másfél éve zajló háború a világgazdaságra és az energetikai rendszerekre 2030-ig.
Kik lehetnek a vesztesek és a nyertesek gazdasági és energetikai téren? Az elemzések alapján rövidtávon a háború nyertesei a gázexportáló országok, ezen belül is a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítására képes termelők lettek a gázárak 2022-es drasztikus emelkedése miatt, illetve a szén iránti globális kereslet is új rekordokat döntött a háború első évében.
Katar segítségével venné vissza a magánkézben lévő Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret Orbán Viktor – a magyar kormányfő erről Katarban beszélt ezen a héten.
Katar az utóbbi időben kiemelt figyelmet kapott a kormánytól, cserébe kiemelt figyelmet is adott a magyaroknak – a nemrég megválasztott miniszterelnök öt perccel a kinevezése után már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert fogadta.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszaszerzése már évek óta téma, 2021-ben 4,4 milliárd eurós vételárról volt már szó, ugyanakkor a Bloomberg emlékezetett arra, hogy a 2022-es választások előtti rekord költekezés, a gazdasági válság együtt alaposan megtépázták az államkasszát, ráadásul még így is belevágtak olyan projekt támogatásába, mint a Vodafone felvásárlása, így muszáj külső befektetőhöz fordulnia a kormánynak, ha a repteret is akarja.