Best WordPress Hosting
 

Greenhushing – az új negatív fenntarthatósági trend

A greenwashing (zöldremosás) a modernkori szótárunk részévé vált. De máris egy új kifejezés, a „greenhushing” (zöld elhallgatás) született arra az esetre, amikor egy vállalat túlságosan hallgat az eredményeiről, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy inkább nem mutatja be még azokat a lépéseket sem, amit a környezetvédelem érdekében megtett, nehogy baj legyen belőle.

A greenwashing kifejezés arra utal, hogy a vállalkozások eltúlozzák a fenntarthatóság iránti elkötelezettségüket. Az alaptalan zöld állítások a nyilvánosság figyelmét és néha felháborodását is kiváltják, nem is beszélve a perekről, amelyeket például az USÁ-ban egyes vállalatok ellen indítottak (pl. a Dasani, a Kroger és a Whole Foods).

A rossz hírnév és a jogi problémák veszélyével szembesülve egyes vállalatok inkább úgy döntenek, hogy egyáltalán nem kommunikálják klímacéljaikat, így azok nem kerülnek nyilvánosságra, ami azért nem pozitív lépés, mert így sem az ügyfeleik, sem más vállalatok nem követik az esetleg jó példákat. A gyakorlat jelzésére új kifejezés született: a greenhushing.

Évi 1 milliárd új telefon, percenként több millió gigabyte új adat – meddig bírjuk?

Évi 1 milliárd telefont gyártanak, az információs technológia a globális széndioxid-kibocsátás 2-3 százalékáért felel. Percenként több millió gigabyte adatot állítunk elő, ennek nagy része másolat vagy digitális szemét. Fenntartható ez? Vagy elsüllyedünk az elektronikai és a digitális szemétben? Litkai Gergely vendége Papp László programozó matematikus, a Gartner magyarországi képviselője.

A Zöld Válasz Litkai Gergely és a Válasz Online együttműködésében valósul meg. Részletek itt. Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

A műsorban hivatkozott oldalak:

Budapesten konferenciáztak a filmszakma nemzetközi nagyágyúi

Az eseményen többek közt szóba került az is, hogy milyen lesz a filmgyártás jövője a mesterséges intelligencia korában.  

Hiába utálják sokan, a repoharas biznisz egyre több profitot termel

Szintet lépett a repoharas árazásban a Sziget Fesztivál: idén a tavalyi 600 forintról 800 forintra emelték a poharak árát. Mindezt úgy, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által kezdeményezett Etikus Repohár hálózat aláírói.

Ez azért érdekes, mert egy legfeljebb 200 forintos terméket legalább négyszer drágábban értékesítenek. Idén először legalább vissza lehetett adni a poharat – igaz, csak 400 forintot adtak érte. A többletköltséget azzal próbálják a fogyasztók torkán lenyomni, hogy erre szükség van a zöld átállás, a fenntarthatóság miatt, de ez nem igaz.

A repohárral akkor is csökkentik költségeiket a fesztiválok, koncerthelyszínek, vendéglátóhelyek az eldobható műanyag poharakkal szemben, ha visszaadják a letéti díjat. Az eldobható poharakat nettó*a cikkben az árakat nettóban adjuk meg, ami a vállalatok költségeit tükrözi 15-20 forintért lehet megvenni, a darabszámtól és minőségtől függően. A lebomlónak mondott PLA félliteres poharak árai 25 forint körül alakulnak. Ehhez képest egyáltalán nem drága a repohár: nagyjából száz forintért lehet Európában megvenni, itt is kiszereléstől függő eltérésekkel. Kisebb felhasználóknak sem adják drágábban a díszített poharakat 200 forintnál.

Öko-államok, zöld kapitalizmus, folyamatos kármentés vagy mikroközösségi szétesés?

Az EU (és benne Magyarország) törvényben kötelezte el magát amellett, hogy 2050-re klímasemleges lesz. De hogyan lehet elérni a kitűzött célt? A klímasemleges és fenntartható Európai Unió forgatókönyvei.

A Joint Research Centre munkatársai négy lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel válaszként: ezek az

öko-államok,

A fenntartható kamu – Körkörösné, aranyvirág,/ Ide a legjobbik borát…

Itt a smonca, hol a smonca. Politikusok mutatják be. Ma még nem tiltott játék. Most itt hesszelünk azért neki. Mesügék nem vagyunk. Reméljük mindezt a robotok nem szúrják ki és nem kapunk felszólítást, mint minap, hogy törlik az FB-lapot, mert a közösségi elveket sértettünk.

Teljesen zavarban vagyunk, mert abban a hitben írtunk, hogy éppen ezt a célt szolgáljuk.  Viszont most már úgy tűnik nem az a bolsevik álláspont, amit felé vezetjük a nyájas és szemlélődő olvasót és ezt a ’robotok’ is kiszúrták. Milyen intelligensek, már az érdekek belátására és érvényesítésére is képesek.

*

Alonso is ezzel a benzinnel ment – a hamburgi üzemanyag-központban jártunk

Az üzemanyaggyártás bio irányt vesz, miközben a magyar piacon még mindig több mint ötszörannyi 95-ös benzin fogy, mint prémium. A magyar Tesco-parkolókat pedig hamarosan ellepik a Shell elektromosautó-töltő állomásai.

Kevés helyen sürögnek-forognak egyszerre piros kabátos és fehér köpenyes emberek. Utoljára a Hungaroringen a paddockban láttam hasonlót, mint ezen a héten Hamburgban, a Shell technológiai központjában. A hamburgi a cég globális kutatási-fejlesztési központja, amibe tavaly 7,5 millió dollárt (2,7 milliárd forintot) fektettek. Az üzemanyag-fejlesztés folyamatán Luis Alayon és Rüdiger Heine mérnökök vezettek végig.

A Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint egyre többen választják a prémium üzemanyagokat. 2023. januártól szeptemberig harmadával több prémium üzemanyag fogyott Magyarországon (182,1 millió liter), mint az előző év azonos időszakában (138,9 millió liter). A 95-ös benzin fogyasztása viszont jócskán visszaesett ebben az időszakban (1,168 milliárd liter) tavalyhoz képest (971 millió liter).

Az E.ON napelemparkot épít a Bosch hatvani gyára mellett

A hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. és az E.ON szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy az E.ON Hungária vállalatcsoport saját költségén létesít és üzemeltet a Bosch telephelyével közvetlenül szomszédosan egy napelemparkot, amelyből helyileg megtermelt zöld árammal látja el a Bosch hatvani gyárát. A cél az, hogy a Bosch növelje a megújuló energia részarányát az energiafelhasználásában, és csökkentse a közcélú hálózatról történő vételezés mértékét.

A húsz évre szóló Power Purchase Agreement/PPA szerződés aláírására 2023 augusztusára került sor. A megállapodás értelmében a 4,76 MWp-es napelemes kiserőmű évente mintegy 5 500 000 kWh zöld árammal fogja ellátni a Bosch hatvani telephelyét.

A projekttel járó műszaki kockázatokat és a létesítéshez szükséges földterület megszerzésének feladatát, költségeit, a teljes tervezés, engedélyeztetés, kivitelezés, illetve az üzemeltetés és karbantartás feladatát az E.ON vállalta magára a szerződés teljes futamidejére integrált energetikai szolgáltatásuk részeként.

Természet nélkül nincs élet, de üzlet sem. Átadták a 2023-as a Fenntartható jövőért díjakat

A biodiverzitás csökkenése nagyobb és közelebbi veszélyt jelent, mint a klímaváltozás, itt még fontosabb az azonnali cselekvés. Nincs olyan vállalat, amely ne függene a természettől és ne lenne hatással rá. A vállalatvezetőknek kiemelt felelősségük és lehetőségük van, hogy pozitív változásokat érjenek el ezen a területen is. Erről szólt a BCSDH október 12-én tartott üzleti rendezvénye, melyen a Fenntartható jövőért díjak átadásával 4 kategóriában ismerték el a fenntarthatóság területén kiemelkedő vezetőket, vezető nőket és üzleti megoldásokat.

Természet nélkül nincs élet, de üzlet sem, hiszen a globális GDP közel fele közvetlenül függ a természettől, illetve annak szolgáltatásaitól. Hogyan vált a biodiverzitás az egyik leggyorsabban fejlődő ESG témává? Mi a szerepe a természetnek a nettó zéró célok teljesülésében? Mit tegyenek a vállalatok ezen a területen?

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti összejövetelén került sor annak a három pontos ajánlásnak a bemutatására, amely az üzleti világnak segít lépéseket tenni a biodiverzitás területén. A magyar GDP mintegy 40%-át megtermelő 138 tagvállalatot tömörítő szervezet idén hetedik alkalommal adta át a Fenntartható jövőért díjat Változásvezető, Vezető nő, Üzleti megoldás és Vállalati transzformáció kategóriában.

Fenntarthatósági témanap

Kis közösségek, nagy kihívások, új szerepek és lehetőségek ma. Hogyan hasznosították újra a hulladékot korábban a paraszti gazdaságokban, milyen példát nyújthatnak napjaink társadalmában? Mit tehetünk mi, mit tesznek a múzeumok egy fenntarthatóbb jövő érdekében?

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt FENNTARTHATÓSÁGI TÉMANAPUNKRA!

Helyszín: Magyar Természettudományi Múzeum, 1083, Ludovika tér 2-6.

Kié a felelősség? Balogh Levente tévedése

Bűnöző, aki szemetel? De mi van a gyártói felelősséggel? És a költségek? Azt ki fizeti? Tanulság a fenntarthatósági vállalások (ESG) kapcsán.

A szerző befektetési és ESG szakértő. Korábbi írásai itt érhetők el.

Balogh Levente egyike a nem túl sok, valóban tiszteletre méltó hazai gazdag embernek. A Szentkirályi tulajdonosa saját maga építette fel a legismertebb hazai ásványvízmárkát,.

Martha Stewart jéghegyből nyert jeget tett a koktéljába, szétszedték a kommentelők

Népharag zúdult Martha Stweartra, aki csupán utazásáról akart megosztani pár képet, a kommentelők azonban a szemére vetették, hogy képmutató.

Az életmódguru éppen Izlandról tartott Grönlandra egy hajó fedélzetén, amikor koktélidő lett, az italhoz a jeget pedig az egyik közeli jéghegyből nyerték ki. A leírás szerint ekkor a Grönland keleti részén található fjordoknál hajóztak éppen, itt sikerült egy jókora jégdarabot szerezni a frissítőhőz. Stewart mindezt gondosan dokumentálta: van kép a hatalmas jégtömbről, az italról és arról is, ahogy egy nagyobb társasággal pezsgőzik a fjordok mellett.

A kommentelőknek több se kellett, azonnal az életmódkönyveiről is ismert szerző szemére vetették, hogy meglehetősen képmutató dolog egy hajón szürcsölgetni a jéghegy-koktélt, miközben a klímaválság miatt egyre olvad a Föld jégtakarója. „Bírlak, de hallottál már arról, hogy eltűnőben vannak a jéghegyek?” – írta az egyik kommentelő, míg egy másik tanáccsal látta el Stewartot: „Ha esetleg nem találnál épp friss jéghegyet a koktélodhoz, nyugodtan vehetsz jeget a boltban is.”

Nem fenntartható a nyugdíjrendszerünk, mondja az olasz gazdasági miniszter

Semmilyen nyugdíjrendszer nem fenntartható Olaszország jelenlegi demográfiai helyzetében – hangoztatta az MTI tudósítása szerint Giancarlo Giorgetti, a jobboldali olasz kormány gazdasági minisztere a Meeting Rimini találkozón hétfőn.

Giorgetti kifejtette, az ország gazdasági jövője nem kizárólag a sokat szorgalmazott környezetvédelemi fenntarthatóságtól függ, hanem legalább ugyanakkora mértékben attól is, hogy sikerül-e folytonosságot biztosítani a generációk között.

A születések rohamos csökkenése alapvető problémát jelent, és nem létezik semmilyen nyugdíjreform vagy társadalombiztosítási intézkedés, amely közép- vagy hosszú távon megvalósítható lehet a jelenlegi demográfiai adatokkal – hangoztatta Giorgetti, a Liga politikusa.

Mi az a greenhushing és miért olyan népszerű a cégek körében?

A greenwashing – amely során a vállalatok reklámok és nyilvános üzenetek segítségével klímatudatosabbnak és fenntarthatóbbnak tüntetik fel magukat, mint amilyenek valójában – már 30 éve meghatározza a környezetvédelem körül zajló diskurzust. A megváltozó trendek és az új kritikus vélemények újabb lépésre késztették a cégeket, akik arra jutottak, hogy jobban megéri inkább kizárni a nyilvánosságot és nem kommunikálni a fenntarthatóság felé tett vállalásaikat. Ezt nevezzük greenhushingnak. A fogalmat Jerry Stifelman márkastratéga és Sami Grover író alkotta meg 2008-ban egy ma már nem elérhető blogbejegyzésben.

Greenwashing vs. greenhushing

Miért döntenek úgy a cégek, hogy nem tüntetik fel a környezettudatosságot tárgyaló terveiket? A greenwashing intézményével, noha sikerült egyes vállalatoknak magukról azt a pozitív képet festeni, hogy ők tesznek a fenntartható jövőért, az ehhez tartozó kommunikáció megteremtette az ellenőrzés és a kritika felületét is. Ezt jól mutatja, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt tizenöt évben elterjedtté vált a liberális oldalon, hogy beperelik azokat a cégeket, amelyek nem teljesítik azokat a klímavédelmi pontokat, amelyeket korábban vállaltak.

Új, zöld adókat vetett ki a kormány – ki fizet, mi alapján és mikortól?

A szén-dioxid kibocsátásban érintett társaságokat terhelő két új fizetési kötelezettség került bevezetésre a kormány júliusi rendelete alapján.

Amennyiben egy társaság a rendelet hatálya alá tartozik, a szén-dioxid kvóta adó és a tranzakciós díj elnevezésű fizetési kötelezettsége lesz a továbbiakban – a Deloitte szakértői összeszedték, pontosan kiket érint az új adó és díj.

A jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 320/2023. (VII. 17.) kormányrendelettel

A városi közösségek még ellenszélben is képesek támogatni az ökológiai fordulatot

Az önszerveződő városi közösségek eredményesen szállhatnak szembe a túlfogyasztásra épülő piaci-fogyasztói kultúrával. Olyan életmódgyakorlatokat tudnak elterjeszteni, amelyek ökológiailag tudatosabbak, és a tudás átadásán, a mértékletességen, a megosztáson alapulnak – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatása.

Sok esetben pazarlóan és környezetpusztítóan, a fenntarthatósági szempontokat mellőzve működnek a jelenlegi gazdasági-társadalmi rendszerek. A nem fenntartható berendezkedést gyakran gazdaságpolitikai intézkedések is támogatják, ezzel kényszerpályákat jelölve ki. Ezek az útfüggőségek jelentősen korlátozzák az ökológiai-társadalmi szempontokat érvényesíteni törekvő fogyasztók lehetőségeit. A fenntarthatósággal törődő városi közösségek tehát nincsenek könnyű helyzetben, a Corvinus kutatói pedig felmérték, mennyire nehéz a feladatuk.

A kutatás keretében 21 interjú készült 2020-21-ben városi közösségek tagjaival, akik a mobilitás, a közösségi kertek, az energia, az élelmiszer, az állatjólét, a lakhatás, a divat és a hulladékcsökkentés területén járultak hozzá az ökológiailag tudatosabb viselkedési minták terjesztésében Budapesten. Az eredményeket összefoglaló tanulmány az Environmental Policy and Governance folyóiratban jelent meg idén június 29-én. A cikk egyik fő tanulsága, hogy az önszerveződő közösségi összefogások még a kedvezőtlen körülmények ellenére is képesek pozitív hatást elérni, részt vállalni az ökológiai fordulat közelebb hozásában.

Két független vidéki hírportál is uniós támogatáshoz jutott egy médiapályázaton

A Debreciner és a Nyugat Média is több mint 7 millió forintos segítséget kapott a munkája folytatásához.

Elkezdi leszorítani online lapjainak karbonkibocsátását a Blikk kiadója

Az online adatforgalomból származó ökológiai terhelés nagyságát először a Blikk digitális változatánál kezdi el monitorozni és csökkenteni a Ringier Hungary.

Karnyújtásnyira Budapesttől, de mintha Provence-ban járnánk – nyolc év munkája a Daalarna újabb nagy dobása

Benes Anitának, a Daalarna alapító-tulajdonosának nyolc évvel ezelőtt jutott eszébe, hogy férjével együtt létrehozna egy új „otthont” a márka számára. A héten megnyitott a Daalarna Garden, amely egy 130–150 fő befogadására alkalmas rendezvényhelyszín lett. Karnyújtásnyira van Budapesttől, érzetre viszont olyan, mintha Provence-ban járnánk.

A Daalarna márkát nem kell bemutatni azoknak sem, akik nem kerestek (még) menyasszonyi ruhát. Az elmúlt húsz év alatt Benes Anita márkája egyet jelent a legkülönlegesebb menyasszonyi ruhákkal. Ismert emberek – Borbély Alexandra, Axente Vanessa – is Daalarna ruhában mondták ki az igent. Benes Anita szerepelt a Forbes Life 2022-es téli címlapján is, ahol elmesélte a márka húszéves történetét. Most rendezvényhelyszínt nyitottak Szentendrén – körbe is jártuk, fotóztuk, vizsgáltuk a helyet.

„Állok egy plázában diplomásan, és kalapálni tanítom az embereket?” – így született a Mittersisters, ami Tomán Szabina figyelmét is felkeltette

Az a termék a leginkább fenntartható, ami el sem készül, de ha már megszületik valami, használjuk egy életen át – vallja Mitter Anna Róza, a bőrtáskakészítő workshopokat sikerre vivő Mittersisters alapítója. Nemrég a Cápák közöttben Tomán Szabinával jutottak egyezségre, amin azóta is folyamatosan finomítanak.

„Hat napja nem voltam itt, nagyon hiányzott már, megcsinálhatom neked gyorsan a nyomatot?” – Mitter Anna Róza már indul is, hogy az aprócska betűkből kirakja a nevemet. Felkapja a készülő válltáskám sárga zsebrészét, hogy szakavatott mozdulatokkal elkészítse rajta a dombornyomást, majd fóliával színt is ad a betűknek. Közben a táska mágneses csatját állítom össze és rögzítem, lépésről lépésre követve az előttem lévő tableten beszélő „másik” Róza instrukcióit.

Az utcára néző, napfényben fürdő Dob utcai üzlethelyiségben a Mittersisters új DIY Bar szolgáltatását próbálom ki, amivel a vállalkozás képessé vált függetlenedni az alapítója személyétől. Így Rózának nem kell minden egyes workshopon és minden táska vagy kiegészítő készítésénél jelen lennie.