Best WordPress Hosting
 

Mitől lett ilyen drága a Budapest Airport, amit bármi áron meg akar venni a kormány?

Tavaly ősszel szivárogott ki, hogy 4 milliárd eurós visszavásárlási akció készül a ferihegyi repülőtér megszerzése érdekében, később az is kiderült, hogy ezúttal nem a „mindenevő” Mol és Jellinek Dániel ingatlanguru lenne az állam üzlettársa, hanem külföldi befektetők.

A magyar állam első lépésben 80 százalékos tulajdonrészt vásárol a reptérben, 20 százalék pedig a francia Vinci Airports cégé lesz, majd a tranzakció lezárása után az állami tulajdon 51 százalékra csökkenhet, mert a kormány eladna a részéből egy katari befektetőnek.

A 24.hu a 80 százalékos részesedésből és a Budapest Airport közel 1,5 milliárd eurós hitelállományából azt becsülte, hogy 774 milliárd forint körül lehet a magyar állam által fizetendő vételár.

Reptérvásárlás: Nagy Márton óvatosabban fogalmazott Orbán Viktornál

Orbán Viktor tegnap a parlamentben egy azonnali kérdésre válaszolva azt mondta, hogy reményeik szerint a Ferihegyi reptér „napokon belül visszakerül többségi állami tulajdonba”.

Nagy Márton ennél óvatosabban fogalmazott az atv.hu-nak, a nemzetgazdasági miniszter szerint a folyamat még akár egy hónapig is eltarthat. A 24.hu által korábban megírt részvényszerzési arányt megerősítette a miniszter:

80-20 százalék a vásárlás a magyar és a francia részről

Elszálltak a repülőjegyárak – mutatjuk, mitől drágultak drasztikusan a légi utazások

2019 óta jellemzően 40–60 százalékkal drágultak az átlagos retúr repülőjegyárak a Budapestről induló járatok esetében, de 2022 és 2023 között egyetlen év alatt is 10 ezer forintos emelkedés történt egy-egy úti cél esetében – ez derül ki a repjegy.hu által lapunknak megküldött adatokból.

A drágulás mértéke Európán belül ugyan ingadozó, viszont általánosnak tekinthető. Londonba és vissza 2019-ben például még átlagosan 43 ezer forintért lehetett utazni, ez tavaly már több mint 60 ezer forintba került. Ugyanebben az időszakban egy amszterdami út 78 ezerről 111 ezerre, egy barcelonai 51 ezerről 81 ezerre, egy athéni pedig 47 ezerről 74 ezerre drágult. A tengerentúli városoknál még durvábbak a számok: Miamit 2019-ben oda-vissza még 205 ezer forintból meg lehetett járni, tavaly már átlagosan 301 ezer forintot kellett fizetni az útért, de Bangkok esetében 188 ezerről 360 ezerre lőtt ki az utazás ára – azaz majdnem megduplázódott.

Nem volt ugyanakkor egyenletes az árnövekedés, hiszen a statisztikákból látható, hogy 2021-ben a legtöbb európai desztináció esetében az átlagárak kedvezőbbek voltak, mint a pandémiát megelőző évben, 2023-ban azonban már nem találni olyan úti célt, amelynél az árak csökkentek volna a bázisévhez képest.

A Budapest Airport 80 százalékát kifizetné az állam, Nagy Márton már félre is tette rá a pénzt

848,8 millió euró, azaz mintegy 328,5 milliárd forint érkezett a kormány „nagybevásárló” cége, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. számlájára, amivel az állam megszerezheti a Budapest Airport Zrt. részvényeit. Pontosabban a repülőtér-üzemeltető anyavállalatának, az Airport Holding Tanácsadó Kft. 80 százalékának megvásárlásáról van szó – derül ki a Corvinust felügyelő nemzetgazdasági tárca alapítói határozatából, amelyet közvetlenül karácsony előtt írt alá Nagy Márton miniszter.

A változást január 19-én be is jegyzete a cégbíróság, bár abból, hogy mindössze 1000 forinttal, 18 007 704 000 forintra módosult a Corvinus alaptőkéje, nem látszik, hogy ez a lépés a valaha volt legnagyobb és – ahogy Nagy Márton emlegeti – legösszetettebb állami bevásárlási akciójához tartozik. Úgynevezett ázsiós tőkeemelést hajtottak végre, ami azt jelenti, hogy egy darab, névértéken mindössze 1000 forintos részvényt jegyez le az állam a Corvinusban, ez jelenik meg az alaptőkében, ám ennél sokkal több pénzt, 848,8 millió eurót bocsátanak a zrt. rendelkezésére. A névérték (1000 forint) és a kibocsátási érték (848,8 millió euró) különbözete megy a tőketartalékba, így gyarapítja a Corvinus saját vagyonát.

Az Orbán-kormány jó ideje vissza akarja vásárolni a repülőteret, amelyet 2005-ben rekordáron, 464,5 milliárd forintért privatizált 75 évre a Gyurcsány-kormány. A legutóbbi próbálkozás alkalmával, 2021-ben 4,44 milliárd eurós ajánlatig jutottak, de végül a költségvetés állapota miatt nem ütötték nyélbe az üzletet. Nem tettek le azonban a reptérszerzésről, a kormányfő tavaly Nagy Mártont bízta meg a tárgyalásokkal, és úgy fest,

A magyar állam és a Vinci mellett egy harmadik tulajdonosnak is helyet csináltak a Budapest Airportban

Némi meglepetést okozott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozata, miszerint a Budapest Airport megvásárlása – bár közel áll a véglegesítéshez – várhatóan nem zárul le az idén. A Bloomberg hírügynökségnek ezt azzal magyarázta, hogy nagyon nehéz tárgyalássorozatról van szó, a vevőnek egyszerre 3 tulajdonossal és 10 hitelezővel is meg kell állapodnia, ráadásul a kormány „piaci alapú árat akar kiharcolni.”

Abban nincs változás, hogy a francia Vincivel közösen vásárolná be a magyar állam a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-be, a hírügynökségnek azonban arról beszélt, hogy a katari állami beruházási alapot próbálják meggyőzni: csatlakozzon a vásárló konzorciumhoz. A magyar állam 51 százalékot szerezne, a katari alap pedig ezután pénzügyi vagy stratégiai befektetőként csatlakozhatna a projekthez. Azt is közölte, hogyha összejön az üzlet, akkor az állam azt tervezi, épít egy harmadik terminált, és bővíti a kapacitásokat az utasforgalom és a teherszállítás tekintetében is.

Nagy Márton néhány napja még feltételes módban beszélt, nem tudni, azóta „elhálták-e már az üzletet” a katariakkal. Az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságát mindenesetre csupán két befektetőt érintő fúzióról értesítették. Brüsszelbe november 20-án arról érkezett beadvány, hogy a magyar állam tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a francia Vinci Airports tervez közös irányítást szerezni az Airport Holding Tanácsadó Kft. felett. Magyarul: az Orbán Viktor miniszterelnök által annyira vágyott ferihegyi repülőteret egy francia szakmai befektetővel közösen vásárolja meg a magyar állam.

Ferihegy készül a folyadékkorlátozás eltörlésére

Belátható időn belül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is eltörölhetik a folyadékkorlátozást – ez derül ki a Budapest Airport lapunknak megküldött tájékoztatásából.

A 24.hu azt követően kereste meg kérdéseivel a ferihegyi reptér üzemeltetőjét, hogy a közelmúltban a teljesség igénye nélkül a Milánó-Linatei repülőtér, a Róma-Fiumicino nemzetközi repülőtér és a London-City repülőtér is bejelentette: feloldják a fedélzetre felvitt csomagokban lévő folyadékra vonatkozó korlátozásokat, és 2023 végén, 2024 elején hasonló lépést tervez a Madrid-Barajasi repülőtér is.

Mint ismert, a világ legtöbb légikikötőjében az utasok maximálisan 100 ml-es tartályban tarthatnak folyadékot vagy gélt, ezeket pedig egy átlátszó, visszazárható műanyag tasakban kell elhelyezni, aminek a kapacitása nem haladhatja meg az 1 litert. Ez sok esetben kellemetlenséget okoz az utasoknak, mert az átvilágításnál kidobatják velük a csomagban felejtett, megengedettnél nagyobb mennyiségű folyadékot, ráadásul ez lassítja a becsekkolás folyamatát is.

Ittas sofőr ütközött egy kismamát szállító mentőautóval a gyorsforgalmin, öt főt vittek kórházba – videó

Öt sérültje van annak a balesetnek, ami ma reggel történt Budapesten, a repülőtéri gyorsforgalmi úton. Az OMSZ a közösségi oldalán azt közölte, hogy ittas volt annak a kocsinak a sofőrje, ami először egy személyautónak, majd egy kismamát szállító mentőautónak ütközött.

Mihádák Zoltán / MTI

Azt írték, hogy a mentőautó sofőrje mindent elkövetett, de azt az ütközést lehetetlen volt elkerülnie. A balesetben öten sérültek meg, köztük három mentős és a szállított asszony is. Helyszíni ellátást követően, mindenkit stabil állapotban szállítottak kórházba a mentők.