Best WordPress Hosting
 

Miért kapcsolta le Izrael az al-Dzsazírát?

Korábbi ígéretének megfelelően az izraeli kormány május 5-én felfüggesztette a katari al-Dzsazíra csatorna sugárzását. A döntés alapja az az április elején hozott új törvény, amely lehetővé teszi, hogy a miniszterelnök és a kommunikációs miniszter 45 napra letiltson külföldi médiumokat. A lépésnek megfelelően nemcsak a csatorna sugárzását függesztették fel, de a rendőrség bezárta az al-Dzsazíra jeruzsálemi irodáját, és elkobozta az ott talált berendezéseket is.

Izrael történetében ez volt az első eset, hogy a kormány bezárjon egy, az országban működő tévécsatornát.

Ugyan korábban is korlátozta több külföldi adás elérését – például a libanoni Hezbollahhoz kötődő médiumokét –, ezek nem tartottak fel irodát az országban. A döntést külföldön és Izraelben is sokan bírálták, köztük újságíró-szervezetek. Az egyik legnagyobb kormánykritikus izraeli újság, a Háárec is szerkesztőségi cikkben állt ki a katari állomás mellett.

Novák Katalin a botrány közben Katarba utazott, és megnézte a vízilabdameccset

Novák Katalin köztársasági elnök a kegyelmi botrány közepette Katarba utazott hivatalos látogatásra.

Az utazást a Sándor palota közleményben jelentette be. Azt írták, hogy az államfőt katonai tiszteletadás mellett fogadja majd Tamím bin Hamad ál-Száni katari emír, aki tavaly augusztusban  Budapesten hívta meg viszont-látogatásra Novákot.

A katari The Penisula híradása szerint Novákot és a kísérő küldöttséget a Hamad Nemzetközi Repülőtéren Fahd bin Faisal Al Thani sejk államminiszter fogadta Korom Ferenc katari nagykövet társaságában.

A Budapest Airport 80 százalékát kifizetné az állam, Nagy Márton már félre is tette rá a pénzt

848,8 millió euró, azaz mintegy 328,5 milliárd forint érkezett a kormány „nagybevásárló” cége, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. számlájára, amivel az állam megszerezheti a Budapest Airport Zrt. részvényeit. Pontosabban a repülőtér-üzemeltető anyavállalatának, az Airport Holding Tanácsadó Kft. 80 százalékának megvásárlásáról van szó – derül ki a Corvinust felügyelő nemzetgazdasági tárca alapítói határozatából, amelyet közvetlenül karácsony előtt írt alá Nagy Márton miniszter.

A változást január 19-én be is jegyzete a cégbíróság, bár abból, hogy mindössze 1000 forinttal, 18 007 704 000 forintra módosult a Corvinus alaptőkéje, nem látszik, hogy ez a lépés a valaha volt legnagyobb és – ahogy Nagy Márton emlegeti – legösszetettebb állami bevásárlási akciójához tartozik. Úgynevezett ázsiós tőkeemelést hajtottak végre, ami azt jelenti, hogy egy darab, névértéken mindössze 1000 forintos részvényt jegyez le az állam a Corvinusban, ez jelenik meg az alaptőkében, ám ennél sokkal több pénzt, 848,8 millió eurót bocsátanak a zrt. rendelkezésére. A névérték (1000 forint) és a kibocsátási érték (848,8 millió euró) különbözete megy a tőketartalékba, így gyarapítja a Corvinus saját vagyonát.

Az Orbán-kormány jó ideje vissza akarja vásárolni a repülőteret, amelyet 2005-ben rekordáron, 464,5 milliárd forintért privatizált 75 évre a Gyurcsány-kormány. A legutóbbi próbálkozás alkalmával, 2021-ben 4,44 milliárd eurós ajánlatig jutottak, de végül a költségvetés állapota miatt nem ütötték nyélbe az üzletet. Nem tettek le azonban a reptérszerzésről, a kormányfő tavaly Nagy Mártont bízta meg a tárgyalásokkal, és úgy fest,

Szijjártó Péter új gázbeszerzési lehetőséget lengetett be

Politikai megállapodás született a katari cseppfolyósított földgáz (LNG) magyarországi vásárlásáról, amelynek alapján a felek hosszú távú szerződést fognak kötni a 2026 utáni időszakra, ezáltal is tovább erősítve hazánk energiabiztonságát – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Dohában. Az MTI tudósítása szerint a tárcavezető katari kollégájával, illetve az energiaügyi és a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat.

A miniszter kijelentette, Magyarország azért tudta fenntartani energiabiztonságát még a legnehezebb időszakokban is, mert mi nem ideológiai vagy politikai alapon közelítünk az energiahordozók vásárlásához, hanem gyakorlati, fizikai alapon, józan ésszel.Szijjártó szerint újabb és újabb energiaforrások bevonására van szükség hazánkban, azonban ennek célja nem a már meglévő szállítók kiváltása.Elmondta, Katar 2026-tól jelentősen bővíteni fogja LNG-kivitelét, a korábbi politikai megegyezés alapján pedig megindultak a vállalatközi tárgyalások a magyarországi szállításról, ami fontos fejlemény hazánk hosszú távú energiabiztonságához. A két fél hosszú távú szerződésben érdekelt leginkább, és ezért a nap folyamán politikai megállapodást kötöttek arról, hogy hosszú távú gázvásárlási szerződést fognak aláírni a 2026-ot követő időszakra vonatkozóan, valamint az érintett vállalatok felgyorsítják az egyeztetéseket.

A lehetséges tranzitútvonalakat taglalva több opciót vázolt – a törökországi, a görögországi vagy a lengyelországi LNG-terminálok bevonását. A délkelet-európai irányhoz azonban a miniszter szerint előbb a jelenleg zajló kapacitásbővítő beruházások mielőbbi végrehajtására lenne szükség.

A magyar állam és a Vinci mellett egy harmadik tulajdonosnak is helyet csináltak a Budapest Airportban

Némi meglepetést okozott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozata, miszerint a Budapest Airport megvásárlása – bár közel áll a véglegesítéshez – várhatóan nem zárul le az idén. A Bloomberg hírügynökségnek ezt azzal magyarázta, hogy nagyon nehéz tárgyalássorozatról van szó, a vevőnek egyszerre 3 tulajdonossal és 10 hitelezővel is meg kell állapodnia, ráadásul a kormány „piaci alapú árat akar kiharcolni.”

Abban nincs változás, hogy a francia Vincivel közösen vásárolná be a magyar állam a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-be, a hírügynökségnek azonban arról beszélt, hogy a katari állami beruházási alapot próbálják meggyőzni: csatlakozzon a vásárló konzorciumhoz. A magyar állam 51 százalékot szerezne, a katari alap pedig ezután pénzügyi vagy stratégiai befektetőként csatlakozhatna a projekthez. Azt is közölte, hogyha összejön az üzlet, akkor az állam azt tervezi, épít egy harmadik terminált, és bővíti a kapacitásokat az utasforgalom és a teherszállítás tekintetében is.

Nagy Márton néhány napja még feltételes módban beszélt, nem tudni, azóta „elhálták-e már az üzletet” a katariakkal. Az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságát mindenesetre csupán két befektetőt érintő fúzióról értesítették. Brüsszelbe november 20-án arról érkezett beadvány, hogy a magyar állam tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a francia Vinci Airports tervez közös irányítást szerezni az Airport Holding Tanácsadó Kft. felett. Magyarul: az Orbán Viktor miniszterelnök által annyira vágyott ferihegyi repülőteret egy francia szakmai befektetővel közösen vásárolja meg a magyar állam.

Nagy Márton: A kormány Katart is bevonná a Budapest Airport megvásárlásába

Magyarország azon dolgozik, hogy a Katari Befektetési Hatóságot is bevonják abba a konzorciumba, amelyet a kormány a Budapest Airport Zrt. megvásárlására alakít ki. Ezzel pedig egy harmadik terminál építése is megvalósulhat – erről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszélt a Bloombergnek, amit az Index szemlézett.

A miniszter közötle, a repülőtér megvásárlásáról szóló üzlet közel áll a véglegesítéshez, de az aláírás a jövő évre csúszhat, mert a vevőknek egyszerre kell megállapodniuk az árról a három jelenlegi tulajdonossal, valamint 10 adóstárssal. Mint mondta, a kormány arra törekszik, hogy „versenyképes, piaci alapú árban” állapodjanak meg.

Magyarország a francia Vinci SA infrastrukturális csoporttal szövetkezik az üzlet első lépésében, ezután a katari befektető is csatlakozhat akár pénzügyi, akár stratégiai befektetőként – mondta a tárcavezető.

Ki mit nyer az Izrael és a Hamász közötti megállapodással?

Egyelőre még nem hozták nyilvánosságra az Izrael és a Hamász között Katar segítségével megkötött alku részleteit – hivatalosan valószínűleg nem is fogják  –, de izraeli, palesztin és más forrásokból már ismerhetjük annak fő elemeit. A kirajzolódó kép alapján érthető, hogy miért húzódott el ennyire a kompromisszum megkötése: a megállapodás bonyolult, számos kitételt tartalmazhat, és nem a két fél közötti bizalomról árulkodik. Az egyes pontok nem egyszerre lépnek életbe, hanem egymást követően, így biztosítva, hogy egyik fél se érezze azt, hogy a másik át tudná verni.

A nyilvánosságra kerülő információk alapján a megállapodás fő eleme, hogy a Hamász összesen 50 túszt enged el (30 gyermeket és 20 nőt), cserébe pedig négynapos tűzszünetet és körülbelül 150 Izraelben fogvatartott palesztin elengedését kapja. Utóbbiak pontos számát egyelőre nem tudjuk, de valószínűleg ők is nők és fiatalkorúak lesznek, akik Ciszjordániába és Kelet-Jeruzsálembe térhetnek haza.

Ezeken a közvetlen pontokon túl a Hamász elvileg hozzáférést kell, hogy biztosítson a Vöröskeresztnek a továbbra is fogvatartott túszokhoz, Izrael pedig vállalta, hogy több humanitárius segélyt és üzemanyagot enged be Gázába. Sokatmondó, hogy a Hamász azt is vállalta, hogy magához veszi azokat a túszokat, akik jelenleg nem az ő felügyelete alatt vannak – körülbelül 30 túsz lehet az Iszlám Dzsihád nevű szervezetnél, tíz főről viszont a Hamász sem tudja, hol lehetnek.

Hogy lett Katar az izraeli túszkérdés egyik főszereplője?

A gázai háborúról folyamatosan érkező hírek mellett a nemzetközi közbeszédben gyakran háttérbe szorul a Hamász által fogva tartott túszok kérdése. Ennek ellenére a konfliktus egyik legfontosabb kérdéséről van szó. A jelenlegi válság október hetedikén a palesztin fegyveres szervezet terrorista akcióját követően robbant ki, amely során a csoport körülbelül 240 embert rabolt el és tart azóta is fogva Gázában. A Hamász akciójában részt vevők nem válogattak, mindenkit elvittek, akit tudtak – a fogvatartottak között van

kilenc hónapos gyermek

és 85 éves nő is.

Az Orbán-kormány vendégei: keletről. Gáz.

(Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A 2023-as Szent István-i ünnepséggel időben egybeesett a budapesti rendezésű atlétikai világbajnokság megnyitója, amelynek alkalmából a kormányfő külföldi vendégeket fogadott. A hazai közéletben érthetően komoly hullámokat vert a felsőszintű vezetőkkel képviselt országok listája: Azerbajdzsán, Katar, Szerbia, Tatárország, Törökország, Türkmenisztán, Üzbegisztán. 

Európából a szerb elnökön kívül nem jött hivatalban lévő politikus. Akik pedig eljöttek, azoknak az országai földrajzilag, kulturálisan, politikai rendszert tekintve távol állnak a görög-zsidó-keresztény kultúrkörtől, azaz Európától. Attól, amelyhez a magyarok István stratégiai döntése nyomán csatlakoztak, és amelyhez a mai Magyarországot kultúrája, szövetségesi kapcsolatai, társadalmi-gazdasági rendszere és nem utolsósorban üzleti viszonyai szorosan hozzákötik. Van tehát ok arra, hogy az elemzők a megjelenők, és különösen a meg nem jelenők névsora alapján a magyar kormány politikai, esetleg gazdasági orientációjának jelentős tartalmi változását latolgassák.   

Az EU is diktátorok segítségével váltja ki az orosz gázt, csak nem csinál belőle tűzijátékot

Az autoriter vezetők és korrupt politikusok augusztus 20-i seregszemléje Budapesten nemcsak a magyar kormány elmúlt évekbeli fordulatát jelzi igen látványosan, hanem azt is egyértelművé teszi, hogy az energiapolitikában is jelentős fordulat zajlik. Az orosz gáz helyett a kormány alternatív forrásokat keres, és ebben a legkeményebb diktatúrákra is számít. Nincs ezzel azonban egyedül Európában. A skrupulusok nélküli diverzifikálás ugyanakkor azzal járhat, hogy néhány év múlva egy másik országnak leszünk kitéve majdnem annyira, mint idáig Moszkvának voltunk.

Az atlétikai vébé és a nemzeti ünnep apropóján meghívott állami vezetők listája alapján úgy tűnhet, az Orbán-kormánynak regnáló nyugati szövetségesek híján már csak a keleti orientáció maradt. A szerb Vučić mellett a török Erdoğan, a katari emír, valamint az azeri, az üzbég, a türkmén és a kirgiz vezető jött Budapestre. Közép-Európából csak bukott politikusok: a szlovén Jansa, a cseh Babis és az osztrák Kurz tette tiszteletét a Karmelitában.

A hétvégi diplomáciai turnus azonban nemcsak a magyar külpolitika pályája miatt figyelemre méltó. A tárgyalások öt féllel is legalább részben közös energiaprojektekről szóltak, illetve gázvásárlásról kötöttek politikai megállapodást.

A kormányzati magángép-használat jól leköveti a közvagyon fosztogatását

Az utóbbi években a magyar politikai és gazdasági elit, valamint a politikai elit hirtelen meggazdagodott családtajgainak körében is feltűnően megnőtt a magánrepülőgép-használat népszerűsége. 

Ez nem ismeretlen dolog a világban, sőt Magyarországnál jóval szegényebb országokra is jellemző, hogy a magánrepülőzés és a luxusfogyasztás más feltűnő formái nagy népszerűségnek örvendenek a politikai elit és kapcsolt részeik körében. A londoni King’s College kutatói szerint ezen repülőutak követése és elemzése a kleptokrata, azaz az államkasszát magáncélokra használó rezsimek működésébe is mélyebb betekintést adhat, és a közös minták feltárása mentén a közvagyonnal való visszaélés különböző formáira is indirekt bizonyítékot szolgáltathat. 

Mamadou Sacko, Pierre-Louis Vézina és Inês Conde egy közelmúltbeli összefoglalójában például az egyes fejlődő országok vezetésének magánrepülő-használatát vetette össze az adott országok egyes gazdasági jellemzőivel, és arra jutott, hogy a kőolajban és földgázban gazdag, de kevés belső fékkel és egyensúllyal találkozó rezsimek vezetői feltűnően sokat járnak nagy nemzetközi pénzügyi központokba.

Letartóztatása óta először vett részt EP-ülésen a korrupcióval vádolt Eva Kaili

Először vett részt az Európai Parlament ülésén Eva Kaili görög szocialista EP-képviselő azután, hogy korrupciós vádak miatt tavaly decemberben letartóztatták – írja a Politico.

A politikus – aki az Európai Parlament alelnöke volt – három társával együtt került őrizetbe tavaly december 9-én. A belga hatóságok korrupció vádjával indított nyomozás részeként tartóztatták le őket, a belga rendőrség közlése szerint közel 1,5 millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban házkutatások során. Őrizetbe vették Kaili élettársa, az olasz Francesco Giorgi is, aki egy belga szocialista EP-képviselő, Maria Arena asszisztenseként dolgozott. Giorgi vallomásában beismerte, hogy tagja volt egy olyan lobbiszervezetnek, amelyet Marokkó és Katar is arra használt, hogy beavatkozzon az Európai Parlament döntéseibe.

Élettársa után Kaili is részleges beismerést tett. Eva Kaili idén áprilisban került házi őrizetbe.

Orbánék új barátja élőben mutatja meg, hogy kell nagyban Monopoly-t játszani

Katar segítségével venné vissza a magánkézben lévő Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret Orbán Viktor – a magyar kormányfő erről Katarban beszélt ezen a héten.

Katar az utóbbi időben kiemelt figyelmet kapott a kormánytól, cserébe kiemelt figyelmet is adott a magyaroknak  – a nemrég megválasztott miniszterelnök öt perccel a kinevezése után már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert fogadta.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszaszerzése már évek óta téma, 2021-ben 4,4 milliárd eurós vételárról volt már szó, ugyanakkor a Bloomberg emlékezetett arra, hogy a 2022-es választások előtti rekord költekezés, a gazdasági válság együtt alaposan megtépázták az államkasszát, ráadásul még így is belevágtak olyan projekt támogatásába, mint a Vodafone felvásárlása, így muszáj külső befektetőhöz fordulnia a kormánynak, ha a repteret is akarja.