Best WordPress Hosting
 

A Trónok harca alkotói megint megcsinálták, ennek ellenére a A 3-test probléma rétegsorozat lesz

Rosamund Pike A 3-test probléma megjelenésének napján arról posztolt, hogy épp hét évvel előtt sétált be a Netflix Los Angeles-i irodájába azzal, hogy a kortárs sci-fi egyik legfontosabb képviselője, Liu Ce-hszin trilógiájáról tárgyaljon. A színésznőt ne keressük a képernyőn, producerként viszont oroszlánrészt vállalt abban, hogy A 3-test probléma megvalósult. 2020-ban emelték a tétet: bejelentették, hogy nem mások fejlesztik sorozattá a monumentális történetet, mint a 300 millió dollárért a Netflixhez szegődő D. B. Weiss és David Benioff. Az alkotópáros több mint egy évtizeddel ezelőtt már bebizonyította azt a tényt, hogy profik a megfilmesíthetetlennek tűnő, több ezer oldalas, gigantikus sztorik képernyőre adaptálásában. A Trónok harca showrunnerei George R. R. Martin regényciklusából alkották meg a világ egyik legnépszerűbb sorozatát, és míg az első néhány évaddal a mennybe mentek, addig az utolsókkal inkább a pokolba. Bár mentségükre legyen szólva, hogy az utolsó évadokban már túlhaladtak a szerző által azóta sem befejezett történeten, a végeredmény nemhogy nem nyerte el a rajongók tetszését, hanem egyenesen a közutálat tárgyát képezte, hogyan zárták le a Hét Királyság történetét. Westerosszal olyannyira leszámoltak képletesen és szó szerint is, hogy a két éve bemutatott spinoffhoz (Sárkányok háza) már nem is tértek vissza, és a Trónok harca 2019-es befejezése óta sem hozakodtak elő nagy dobással.

A 3-test probléma lehet tehát a nagy visszatérés, és bár abszolút érthető, miért „a Trónok harca alkotóitól”-felirattal reklámozzák a sorozatot, ez legalább annyira válhat az előnyére, mint a hátrányára. Bizakodásra ad okot, hogy egy tapasztalt, az ilyen jellegű, lehetetlen küldetésnek tűnő adaptációk terén már bizonyított alkotópáros vette a kezébe a történetet, akik képesek egy kisebb hadseregnyi szereplőt jól és kiegyensúlyozottan elhelyezni egy olyan, évszázadokon átívelő történetben, amely finoman szólva is rettentően szövevényes. Hátránya, hogy akaratlanul is valami hasonló, könnyen darálható szórakozást vár a néző, ám A 3-test probléma távolról sem a Netflix válasza a Trónok harcára, hanem egy olyan sorozat, amelyben szexből és sárkányokból (egyelőre) egy darab sincs, Fermi-paradoxonból és kvantumelméletből viszont annál több, és valljuk be, a fizika nem feltétlenül tartozik a legcsábítóbb hívószavak közé, ha épp sorozatot keresünk estére.

Pedig A 3-test probléma még akkor is megéri az agymunkát, ha épp távol áll tőlünk az ilyen jellegű érdeklődés. Ce-hszin trilógiája (A háromtest-probléma, A sötét erdő, A halál vége) nem véletlenül ért el azonnal kultstátuszt a sci-firajongók körében (még magyar rajongói klubja is van): a kínai szerző korszakalkotónak nevezett trilógiájában hihetetlenül komplex és fantáziadús világot alkotott meg, amelyet az első kötethez fülszöveget író George R. R. Martin úgy jellemzett, mint „a hard sci-fi egyedi mixe: összeesküvés-elmélet és kozmológia, természettudomány és villámgyors akció.” És bár reklámszövegnek ez sem feltétlenül csillagos ötös, és előrevetíti, hogy a hype ellenére valószínűleg rétegsorozat lesz, mindenképpen érdemes adni neki egy esélyt, az alapanyag kvalitásain túl ugyanis a megvalósítás is elsőrangú.

Colin Farrell feladja a leckét Pingvinként Batmannek

Előzetes érkezett az HBO Max – májustól már csak Max – idei nagy dobásához, a Pingvinhez. A sorozatban Colin Farrell alakítja Batman ellenlábasát, és az előzetes alapján sokkal inkább a fenyegető gengsztervonalat képviseli, mintsem azt, amelyet Danny De Vito képviselt az 1992-es Batman visszatérben. Az előzetesben a bűnöző Rex Calabreséről beszél, egykori maffiavezérről, aki nem mellesleg a Macskanő édesapja volt.

Az executive producerei közt van az a Matt Reeves is, aki 2022-ből Robert Pattinsonból csinált Batmant, ezt a vonalat követi majd a Pingvin is. A sorozatnak még nincs konkrét premierdátuma, idén őszre ígérik.

Farrell mellett feltűnik benne Cristin Milioti, Rhenzy Feliz, Michael Kelly, Shohreh Aghdashloo, Deirdre O’Connell, Clancy Brown és Michael Zegen is.

Szeptembertől forog a Peaky Blinders-film a friss Oscar-díjas Cillian Murphy-vel

Bár sosem volt titok, hogy a Peaky Blinders hat évad után egy egészestés filmben kapja meg a lezárást, a főszerepet játszó Cillian Murphy volt a terv gyenge pontja, pontosabban az, hogy az Oppenheimerért Oscarral díjazott színész zsúfolt naptárába mikor és hogyan fog beférni a projekt, ha egyáltalán belefér.

A találgatásoknak most a sorozat készítője, Steven Knight vetett véget, aki hivatalosan is bejelentette: nemhogy Murphy főszereplésével van tervben a film, hanem szeptembertől már forog is a birminghami Digbeth-ben. Mindez nem olyan meglepő annak fényében, hogy tavaly májusban a színész a folytatás kapcsán azt nyilatkozta, mindenképp szeretne újra a birminghami gengszterfőnök, Tommy Shelby bőrébe bújni, ám a folytatást „jól kell csinálni.”

A Peaky Blinders első évada 2013-ban jelent meg, és hamar kultstátuszba került. A sorozat hat évadon át követte a Shelby gengsztercsaládot, 2022-ben ért véget, ám Knight már ekkor is nyíltan beszélt egy mindent lezáró egészestés filmről.

Cannes-ban lesz a Furiosa világpremierje

A májusi cannes-i filmfesztiválon tartják a Furiosa: Történet a Mad Maxből című akciófilm világpremierjét – jelentették be a szervezők, kilenc évvel azután, hogy a posztapokaliptikus sorozat negyedik részét, a Mad Max – A harag útja című alkotást a világ egyik legjelentősebb filmes találkozóján mutatták be.

George Miller rendező alkotását május 15-én versenyen kívül mutatják be a cannes-i fesztiválpalotában Anya Taylor-Joy, Chris Hemsworth és Tom Burke színészek részvételével. A 2015-ben bemutatott Mad Max – A harag útja előzményfilmje május 23-én kerül a magyar mozikba. Taylor-Joy, aki nagy sikert aratott A vezércsel című Netflix-sorozat főszereplőjeként, a filmben a fiatal Furiosát alakítja, akit A harag útjában Charlize Theron játszott.

Az előzményfilmnek az ötlete már több mint tíz éve ott motoszkált a fejemben. Nagyon örülök, hogy  visszatérhetek a cannes-i fesztiválra Anya, Chris és Tom társaságában, hogy bemutassuk a filmet. Nincs is jobb hely a Croisette-nél, hogy a világ minden tájáról érkező közönséggel együtt felfedezzük ezt a filmet

Sydney Sweeney bemutatja, hogy nemcsak kínos, veszélyes is apácaként teherbe esni

A Szeplőtlen forgatókönyve legalább tíz éve kallódott Hollywoodban, ráadásul Sydney Sweeney már a kezdeti bukdácsolásokkor is ott volt a projekt közelében. Egy interjúban elmondta, tíz éve – tizenhat évesen – még teljesen ismeretlen színésznőként jelentkezett a filmbe, amelynek saját bevallása szerint még merőben más volt a sztorija. Azóta azonban már túl vagyunk az Eufória első két évadán és A Fehér Lótuszon, amelyeknek köszönhetően nem igazán van most nála nagyobb név a fiatal feltörekvő színésznők közt, így majdnem egy évtizeddel később már volt akkora neve és tőkéje a szakmában, hogy A Fehér Lótuszon is dolgozó producerrel, David Bernaddal felélesszék a Szeplőtlent. Sweeney számára tehát igazi szerelemprojektről van szó, amelyben nemcsak főszereplőként, de producerként is részt vett, ugyanebben az interjúban kifejtette, hogy az általa alakított nővér karakterét hozzá alakították.

A szerepválasztás ráadásul kifejezetten izgalmas egy olyan színésznőtől, akit egyre egyértelműbben próbálnak az ügyeletes szőkebombanő karakterébe nyomni – a Saturday Night Live-beli debütálásakor sem voltak képesek az írók olyan szövegeket adni a szájába, amelyben nem a melleiről vagy külsejéről viccelődik (erről itt írtunk bővebben). Az azonban, hogy kis híján kukázott projekteket karol fel egy számára ismeretlen műfajban, amelyben olyan karaktert játszik, amely nem is állhatna távolabb az eddigi szerepeitől, dicséretes színészi ambíciókról árulkodik. Arról, amit már eddig is látni lehetett: bár Sweeney nem utasítja vissza azokat a felkéréseket, amelyben fontosabb a külseje, mint a színészi kvalitásai, ő láthatóan inkább az utóbbira alapozza a karrierjét.

A Szeplőtlen története Cecilia nővér köré épül: a fiatal apáca nagy reményekkel és patyolattiszta lélekkel érkezik egy olaszországi zárdába, múltjáról sem derülnek ki mocskos titkok, sőt, valójában bántóan keveset tudunk meg róla ahhoz, hogy hihető karakternek lássuk, azt az információt leszámítva, hogy gyerekkorában kis híján meghalt. Az azonban lerí róla, hogy hitében sziklaszilárd, leghőbb vágya, hogy Istent szolgálja. Rossz helyre érkezett, csak ő ezt ekkor még nem tudja, a néző azonban az ígéretes kezdőjelenet miatt igen: korábban egy apáca megpróbál ugyaninnen megszökni, ám végül a föld alatt végzi élve elásva (a rövid cameóban Simona Tabasco látható, akit ugyancsak A Fehér Lótuszból ismerhetnek a nézők). Cecilia számára fokozatosan lesz egyre világosabb, hogy furcsa és sötét dolgok színhelye a zárda, pláne akkor, amikor kiderül, hogy bárminemű racionális magyarázat nélkül, szűzen teherbe esik. Bárhol máshol orvosok tucatjai vetnék rá magukat, hogy kiderítsék ennek okát, egy katolikus zárdában viszont egyértelmű magyarázattal áll elő a vezetőség: szeplőtlen fogantatás történt, és küszöbön a megváltó második eljövetele. Cecilia azonban kevésbé érzi áldottnak az állapotát, főleg, hogy egyre furcsább dolgok történnek körülötte. Jönnek, amiket a műfaj középszerű követelményrendszere diktál: olcsó jumpscare-ek, bolond apácák, indokolatlan maszkos emberek.

Indul az HBO Maxot váltó Max, júniusban ismét összecsapnak Westeros házai

Május 21-én indul a Warner Bros. Discovery továbbfejlesztett streaming-szolgáltatása, ami az HBO Max tartalomkínálatát, a Discovery szórakoztató, nem fikciós műsorait, valamint az Eurosport prémium szolgáltatását egyesíti – írta meg közleményében a Warner.

Innentől kezdve simán csak Max lesz a streamingszolgáltató neve.

JB Perrette, a Warner Bros. Discovery globális streamingért és játékokért felelős elnök-vezérigazgatója a Series Mania tévéfesztiválon jelentette be a Max indulását, ahol elmondta:

A Barbie után most a Simsből csinálna filmet Margot Robbie

Az elmúlt évek sikeres videójáték-adaptációi (mint például a The Last of Us vagy az Arcane) láthatóan arra sarkallták a filmkészítőket, hogy a nehezebben feldolgozható, de nagyon népszerű játékokkal is megpróbáljanak kezdeni valamit. Ennek tudható be, hogy 2025-re tervben van egy Minecraft-film Jason Momoával, és valószínűleg emiatt döntött úgy Margot Robbie és LuckyChap Entertainment nevű produkciós cége, hogy érdemes lehet képernyőre (esetleg mozivászonra) vinni a Sims nevű videójátékot.

A Sims egy „életszimulációs” videojáték-sorozat, ami annyit jelent, hogy a játékosok virtuális embereket hozhatnak létre benne, akikkel viszonylag hétköznapi életet éldegélhetnek egy kertvárosi közegben. A figurákat, vagyis Simeket etetni, itatni, fürdetni kell, de lehet építeni a kapcsolataikat, karrierjüket és szépen berendezni az otthonaikat. Az alapötlet végtelenül egyszerű, ennek ellenére a játék borzasztó népszerű lett az utóbbi évtizedekben: a 2000-es első megjelenése óta rengeteg új rész és kiegészítő jelent meg belőle és masszív rajongótábora is van.

A játéknak nincs meghatározott története, arra ösztönzi a játékosokat, hogy maguk alakítsák a karakterek történetszálait – hogy hagyományos családalapításba kezd az ember, vagy bizarr szituációkba kényszeríti, esetleg különböző módokon kinyírja a Simjeit, az rá van bízva.

Tabudöntögető talkshow-t indít a VIASAT3 D. Tóth Krisztával

Ki vele! címmel közös talkshow-t indít áprilistól a WMN és a VIASAT3.

„Minden adásban egy-egy téma áll majd a középpontban, amelyet a műsorvezetőkkel, a meghívott vendégekkel és D. Tóth Krisztával járunk körbe. A beszélgetéseket a WMN két újságírója, Csepelyi Adrienn és Krajnyik Cintia moderálják majd, akik személyes történetekkel is kapcsolódnak a témákhoz. A műsort emellett D. Tóth Kriszta videóriportja, a Breakout Room is színesíti, ami egy privát interjú egy, a témához kapcsolódó, különleges vendéggel. A Ki vele! tehát egy izgalmas utazásra invitál, ahol bepillantást nyerhetünk a szerkesztőség életébe” – ígérik a közleményben.

Hogyan éljük meg az öregedést, hol van a helye az egyre nagyobb számú idős embernek a társadalomban és mi a longevity, azaz a hosszú, minőségi élet titka? Miért kezeljük tabuként a nők vérét? Van-e még jelentősége a hűségnek, milyen szerepet tölt be a modern ember életében a monogám házasság – egyáltalán, mindenki meg akarja őrizni a monogámiát? A spiritualitás csak humbug? Tele kell szülni ezt a mai világot? Hogyan bánunk a nőkkel és a gyerekekkel?

Meghalt M. Emmet Walsh, a Szárnyas fejvadász és a Tőrbe ejtve színésze

M. Emmet Walsh, aki leginkább elképesztően termékeny karakterszínészként volt ismert olyan filmekből, mint a Szárnyas fejvadász, a Tőrbe ejtve, vagy a Coen testvérek filmjei, kedden hunyt el egy vermonti kórházban – írja a New York Times a színész menedzserének közleménye alapján.

A neves filmkritikus, Roger Ebert egyszer így fogalmazott Walsh filmjeiről:

Ha egy filmben mellékszereplőként játszik Harry Dean Srtanton vagy M. Emmett Walsh, az végső soron biztosan nem lehet rossz film.

Magyar vágót is jelöltek a „brit Oscar-díjra”

A Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) filmes díját már februárban kiosztották, ott Mihalek Zsuzsa, a Szegény párák berendezője el is hozta a díjat. De minden évben tartanak díjátadó gálát a legjobb televíziós alkotásoknak is, ezek jelöltjeit hirdették ki most. Tálas Zsófia magyar vágót az Apple+ sorozatának, az Utolsó befutók (Slow Horses) harmadik évadjának záró epizódjáért jelölték. A 2022-ben induló, Gary Oldman főszereplésével futó kémsorozat összesen hat jelölést kapott, megjelenése idején mi is igen dicsérő kritikát írtunk róla.

Tálas Zsófia itthon elsősorban a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek című Reisz Gábor-filmek vágójaként ismert, utóbbiért a Magyar Filmhéten és a Magyar Filmkritikusok Díján is elnyerte a legjobb vágás díját 2019-ben. Tanulmányait az angliai National Film and Television School és a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem vágó szakán végezte, emellett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen filmtörténeti diplomát is szerzett.

A filmes munkák mellett számos magyar alkotó videóklipjén is dolgozott, ő vágta többek között Beton.Hofi és Solére közös dala, a Nem ijeszt meg és a Margaret Island Meddig maradunk még című zeneszámának klipjét is.

Honnan lehet ismerős az erőszakos, félművelt senki, aki szélsebesen emelkedik a csúcsra?

Az első világháború után a függetlenségét több mint száz év után visszanyerő Lengyelország ugyan egészen más lendülettel vágott neki az 1920-as éveknek, mint a területe és lakossága jelentős részét elveszítő Magyarország, de számos hasonlóság is jellemezte a két ország társadalmát és politikai rendszerét. Eleve mindkét ország autoriter, keresztény-konzervatív rendszerként írható le, de mindkettő elmaradott agrárország is volt, mely még cipelte a feudális rendszerek örökségét, ráadásul mindkettőben virágzott a rendszerszintű korrupció. A Horthy-korszak „úri világáról” leginkább az olyan klasszikus regényekből lehet tudomásunk, mint a Rokonok, és természetesen megvoltak Móricz Zsigmond és a kor visszásságairól beszámoló többi írónk lengyel megfelelői is.

A megvert író bosszúja

A háború előtti Lengyelországot egy szatirikus regény, Tadeusz Dolęga-Mostowicz Kariera Nikodema Dyzmy (Nikodem Dyzma karrierje) című, 1932-ben megjelent műve ábrázolta talán a legnagyobb sikerrel. A könyv már a megjelenésekor rendkívül népszerű lett, és ez a szerzője számára lehetővé tette, hogy kényelmesen megéljen az írásból. Több, későbbi regénye is sikeres lett, de máig a Nikodem Dyzma karrierjét tekintik főművének. Dolęga-Mostowicz újságíróként kezdte a pályáját, ám Józef Piłsudski marsall 1926-os katonai puccsát követően az új rendszer egyik legfőbb kritikusa lett, és ezt a diktatúrában nem nézték jó szemmel. 1927-ben botokkal felfegyverzett, civil ruhás rendőrök hurcolták el és verték félholtra, ami szerepet játszott abban, hogy Dolęga-Mostowicz felhagyott a hírlapírással. Pár évvel később azonban a rendszert metsző gúnnyal ábrázoló főművét olvasva egyértelmű lett, ki nevet utoljára.

A gyikosság, ami majdnem visszalökte Amerikát a polgárháborúba

Abraham Lincoln meggyilkolása az amerikai történelem egyik legismertebb eseménye, és ugyan nem lett belőle emblematikus rejtély, mint egy évszázaddal később a Kennedy-merényletből – hiszen itt egyértelmű volt az elkövető személye –, teljesen érthető, miért akarnak a merényletről és következményeiről hétrészes sorozatot készíteni százhatvan évvel később.

Amit általában tudni szokás erről, az az, hogy Lincolnt egy színházi páholyban lőtte agyon a merénylő, egy John Wilkes Booth nevű színész. Ahhoz viszont már jobban otthon kell lenni az amerikai történelemben, hogy tisztában legyünk vele, milyen érzékeny időszakban történt a merénylet, és milyen veszélyeket hozott magával. Ezek ismeretében pedig már az is érthető, mi foghatta meg a készítőket a Booth utáni hajszában.

A sorozat James L. Swanson történész Manhunt: The 12-Day Chase for Lincoln’s Killer című sikerkönyve alapján készült, és a showrunner Monica Beletsky első saját sorozata, ő korábban csak egy-két epizódot írt a Fargóban és A hátrahagyottakban. Az egyik főszereplője természetesen Booth (őt Anthony Boyle játssza, aki egy másik friss Apple TV+ sorozatban, A levegő uraiban is látható), a másik pedig az üldözését vezető hadügyminiszter, Edward Stanton, aki Lincoln bizalmasa és jó barátja is volt egyben. Őt az a Tobias Menzies alakítja, akit korábban A koronában és az Outlanderben ismerhettek meg a nézők (nem beszélve a Trónok harcáról), de míg eddig általában nem feltétlenül pozitív szerepekben láthattuk, itt most ő a sorozat lelke, akinek nemcsak el kell kapnia az elnök gyilkosát, de arra is vigyáznia kell, nehogy újra fellobbanjon a polgárháború szikrája.

„Nincs több energiám” – megerősítette visszavonulását a Holt költők társasága és a Truman Show rendezője

Peter Weirt hatszor jelölték Oscar-díjra pályafutása során, de végül egyszer sem kapta meg, csak 2022-ben vehette át életműve elismeréseként a tiszteletbeli Oscart. Az életmű-díj megérdemeltségével nehéz lenne vitatkozni, hiszen Weir nemcsak az ausztrál újhullám egyik fontos alakja, de Hollywoodba átigazolva is olyan népszerű filmeket rendezett, mint a Holt költők társasága, a Truman Show, a Kapitány és katona. Csaknem másfél évtizede azonban nem jelentkezett új filmmel, legutóbbi rendezése – az Imdb filmes adatbázis alapján – a 2010-ben bemutatott Út a szabadságba volt Ed Harrisszel, Colin Farrellel, Saorsie Ronannel és Mark Stronggal. Most úgy tűnik, ez marad az utolsó filmje is, hiszen a 79 éves rendező egy pódiumbeszélgetésen megerősítette visszavonulását.

Miért álltam le a rendezéssel? Egésze egyszerűen azért, mert nincs több energiám

– mondta a párizsi Festival de la Cinémathèque színpadán Weir, aki arról is beszélt, hogy az azóta eltelt időben felmerültek közös filmötletek Jim Carreyvel és Robin Williamsszel is, de ezekből végül nem lett semmi.

Akár már a héten bejelenthetik, ki lesz az új James Bond

Hosszú évek óta megy a találgatás, hogy ki lesz a Nincs idő meghalnival visszavonult Daniel Craig utódja James Bond szerepében. A tucatnyi név között felbukkant Aaron Taylor-Johnson is, akit többek között a Ha/Verből, a Bosszúállók: Ultron korából vagy A gyilkos járatból ismerhetnek a nézők. A Sun iparági forrásokra hivatkozva írta a napokban, hogy a Bond-filmeket gyártó Eon Productions hivatalos ajánlatot tett a 33 éves színésznek, aki akár már a napokban aláírhatja a szerződést, ezt követően pedig jöhet a nagy bejelentés. A brit bulvárlap úgy tudja, hogy már dolgoznak a forgatókönyvön, és a tervek szerint idén meg is kezdenék a forgatást.

Hízelgőnek és csodálatosnak találom, hogy az emberek engem látnak ebben a szerepben. Nagy bóknak veszem

– mondta Taylor-Johnson nemrég, mikor arról kérdezték, lenne-e 007-es.

A TV2 házasodós realityjében egyelőre a családtagok jóval szórakoztatóbbak, mint az oltár előtt egymásra csodálkozó párok

A válasz, legnagyobb meglepetésünkre, a tudomány.

A Házasság első látásra eredetileg egy dán reality volt, amit aztán az egész világon nagy sikerrel kezdtek átvenni – az amerikai verzió a tizennyolcadik évadnál tart, a brit a nyolcadiknál, az ausztrálok pedig már tizenegyedszerre futnak neki a történetnek, de számos spin-off is készült ezek mellé. Magyarországon is volt már egy próbálkozás, 2017-ben az RTL készített belőle egy évadot ugyanezzel a címmel.

A koncepció a címből is kitalálható: adott néhány elkeseredett szingli, akiket szakértők összepárosítanak, hogy aztán az oltár előtt találkozva eldönthessék, bevállalják-e az esküvőt. Mármint tényleg, ezen a ponton ott a két család, lovashintó, anyakönyvvezető, tanúk, és minden, ami kell.

Több iskolában is kötelező volt megnézni a Most vagy sohát

A 444 már a múlt héten beszámolt róla, hogy tudnak olyan esetekről, hogy egyes iskolákban a gyerekeknek kötelező megnézni a Most vagy soha! című történelmi kalandfilmet. A lap hétfőn meg is nevezett néhány ilyen iskolát, ahol információik szerint a diákoknak előírták a film megnézését.

A cikk szerint az alábbi iskolákban kellett megnézniük a filmet (melynek történelmi hitelessége finoman szólva is vitatott) a diákoknak, az esetek többségében az 1500-2500 forintos jegyeket a diákok illetve szüleik fizették:

Szegedi SZC Kőrösy József Közgazdasági Technikum (itt a film közbeni evésért osztályfőnöki intő járt)

75 ezernél is többen váltottak jegyet a Most vagy soha! vetítéseire az első hétvégén

A Petőfi Sándorról és a márciusi ifjakról szóló történelmi kalandfilm a nyitóhétvégén 75 551 nézőt vonzott a magyarországi mozikba, több mint 162 millió forint bevételt generálva – közölték a film producerei és a Forum Hungary az MTI-vel hétfőn. Ezzel a Most vagy soha! 1990 óta minden idők legnagyobb magyar filmes bevételét érte el a bemutatás első hétvégéjén – írták a közleményben. A film első hétvégi nézőszámát tekintve a Covid utáni időszak legsikeresebb magyar filmje, tették hozzá. A Most vagy soha! 2024 eddigi második legnagyobb bevételét könyvelte el, csak a Dűne 2 előzte meg az első hétvége jegyértékesítése alapján – közölték.

Ezzel összefüggésben a 444 a múlt héten arról cikkezett, hogy bizonyos iskolákban kötelező volt a diákoknak megnézniük az új magyar filmet. Az újság szerint egy budapesti alapítványi technikum diákjaitól úgy tudják: igazolatlan hiányzás járt volna nekik, ha nem mennek el a filmre, a jegyárat viszont a szülőknek kellett fizetniük. A lap információi szerint más iskolákban is hasonló volt a helyzet.

Minden alkotótársam nevében hálásan köszönöm a közönség érdeklődését és példátlan szeretetét! A Most vagy soha! az a film, amit szinte mindenki szeret, aki már látta. Szeretnénk, ha mindenki a saját szemének hinne! Tisztelet Petőfi Sándornak, Szendrey Júliának és a Márciusi Ifjaknak!

Operation Sámán: akciófilm készülhet a magyar katonák kabuli mentőakciójáról

2021 augusztusában a Magyar Honvédség 540 embert, köztük 180 gyereket mentett ki Afganisztánból, miközben épp zajlott a NATO-erők kaotikus kivonulása, melynek nyomán a tálibok villámgyorsan visszavették az irányítást a húsz évre megszállt közel-keleti ország fölött. Az Operation Sámán névre keresztelt hadműveletről akkor a Honvédség ki is adott egy pár perces imázsvideót, amelyben heroikus zenére mutatták be zanzásított verzióban, miként zajlott a mentés.

Most azonban úgy tűnik, játékfilm is megörökítheti az akciót, legalábbis erre utal, hogy a Nemzeti Filmintézet (NFI) két ízben is támogatást ítélt meg egy Operation Sámán munkacímen készülő filmnek: eddig összesen 7,5 millió forintot adtak csak a forgatókönyv fejlesztésére. A pályázatot a Szupermodern Stúdió Kft. nyújtotta be, a vezető producere pedig az a Lajos Tamás, aki nemcsak az erőszakkal átalakított SZFE kuratóriumi tagja, de a jelenlegi filmtámogatási rendszer egyik legtöbb támogatást elnyerő producere (hogy csak párat említsünk: ő jegyezte a Post Mortemet, a Semmelweist és a rekordösszegből készült Hosszú Katinka-dokumentumfilmet is), egyben a Vajna utáni éra legbefolyásosabbnak tartott háttéralakja is (Herendi Gábor például pár éve azt nyilatkozta, hogy tudomása szerint Lajos Tamás tiltotta le a Filmintézetnél, annak ellenére, hogy hivatalos titulusa nincs az intézményben a producernek.)

Az NFI honlapjáról egyelőre nem derül ki, hogy az Operation Sámán esetében játékfilmről vagy dokumentumfilmről lenne szó, de szakmai körökből úgy értesültünk, hogy az utóbbi a helyzet. A téma alapján tehát adja magát a következtetés, hogy a cél egy látványos háborús akciófilm lehet, a magyar válasz A Sólyom végveszélybenre. Lajos Tamástól szerettünk volna megtudni többet a produkcióról, de írásban feltett kérdéseinkre nem válaszolt, telefonon pedig csak annyit mondott, hogy korai fejlesztési szakaszban járó filmes projektekről nem nyilatkozik. Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot is, akiktől arra voltunk kíváncsiak, közreműködnek-e az Operation Sámán forgatásában, ahogy azt teszik például az épp forgatott, S.E.R.E.G. című katonai tévésorozattal, amelynek a 2022-es ElkXrtukat is jegyző Kálomista Gábor és Helmeczy Dorottya a producere, és amelyet TV2-n fogják bemutatni.

Meghalt David Seidler, aki Oscart kapott A király beszéde forgatókönyvéért

86 éves korában elhunyt David Seidler, akit leginkább A király beszéde című Oscar-díjas film írójaként ismerhetünk. A londoni születésű forgatókönyvíró, aki maga is dadogott, a filmvászonra vitte VI. György király beszédhibájának leküzdéséről szóló igaz történetet.

A 2010-es film főszereplője Colin Firth volt, aki a király megformálásáért a legjobb színésznek járó Bafta- és Oscar-díjat is elnyerte. Seidler állt a film színpadi adaptációja mögött is, amelyet 2012-ben mutattak be a West Enden. A 2011-es Oscar-díját „a világ összes dadogósának” ajánlotta – és akkor megköszönte a királynőnek, hogy „nem küldött a Tower tömlöcébe az F betűs szó használata miatt”.

Az 1937-ben született Seidler a második világháború és a londoni villámháború idején költözött az Egyesült Államokba, ahol korai szórakoztatóipari munkái közé tartozott a japán szörnyfilmek szinkronfordításainak írása, a televíziózásba pedig az 1960-as évekbeli Adventures of the Seaspray című sorozattal tört be.

A londoni magyaroknak is bemutatták a Petőfi-filmet

Az alkotók és a főszereplők jelenlétében mutatták be vasárnap este Londonban az 1848. március 15-éről és hőséről, Petőfi Sándorról szóló, Most vagy soha! című történelmi kalandfilmet. A meghívott közönség előtt tartott díszbemutató helyszíne a Piccadilly Circus közelében lévő, premiermozijairól híres Leicester Square-en, a Vue filmszínházban volt. A rendezvényen részt vett Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete.

Lóth Balázs rendező a Nemzeti Filmintézet támogatásával, több mint 6 milliárd forintos költségvetésből készült, 135 perces alkotás bemutatóján elmondta: Petőfi Sándor Magyarországon a szabadság jelképe, akit minden magyar ismer, mégsem készült eddig olyan film, amely kifejezetten az ő életéről szól. A rendező jelentős kihívásnak nevezte az alkotás elkészítését. Elmondta: a film öt évig készült, és a forgatás elkezdését hatalmas kiterjedésű kutatómunka előzte meg.

Rákay Philip, a film forgatókönyvírója és kreatív producere a londoni vetítés után az MTI-nek elmondta: a bemutatóra brit filmes szakemberek is hivatalosak voltak, hiszen óriási az érdeklődés Magyarország iránt, ahol remek forgatási helyszínek, stúdiók vannak, igen jó szakmai körülmények alakultak ki az elmúlt tíz évben, kiválóak a magyar színészek, a magyar filmes szakértők pedig világszínvonalúak. Hangsúlyozta: mindezt jelzi az is, hogy nagyon gyakran járnak nemcsak brit, de amerikai és indiai filmesek is Magyarországra forgatni.