Best WordPress Hosting
 

Nemzeti egységkormány nemzeti egység nélkül: merre tovább Dél-Afrika?

Múlt pénteki hír, hogy a Jacob Zuma 2018-as leköszönése óta regnáló Cyril Ramaphosát újraválasztották a Dél-Afrikai Köztársaság elnökévé. Az országban az államfőt a törvényhozás választja, így Ramaphosának parlamenti többségre is szüksége volt. És pont ez teszi jelentőssé a hírt. Hiszen

az apartheid utáni Dél-Afrika történetében először fordult elő, hogy Nelson Mandela pártja, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) egyedül képtelen volt többségbe kerülni.

A pártnak így maga mellé kellett vennie az ország fehér lakosságát is képviselő jobbközép, liberális Demokratikus Szövetséget (DA), illetve a zuluk alakulatát, az Inkatha Szabadságpártot (IFP), valamint két kisebb formációt.

Így lett egy magyar gróf Madagaszkár királya

Benyovszky Móric 18. századi magyar világutazó 238 éve, 1786. május 23-án hunyt el. A kalandos életű gróf számos országban megfordult, Madagaszkárban pedig az őslakosok állítólag királyukká választották – derül ki a Múlt-kor cikkéből.

Bejárta a világot

Emlékiratai szerint 1741. szeptember 20-án, de egyes történészek szerint csak 5 évvel később, 1746-ban született. Már tizenévesen katonáskodni kezdett, Mária Terézia 1758-ban száműzte az országból, miután fegyverrel próbálta visszaszerezni vagyonát, amelyből rokonai kiforgatták.

Kompország a Mekong folyón: vietnámi hintapolitika Amerika és Kína között

Hogyha az Amerikai Egyesült Államok és Vietnám kapcsolatára gondolunk, valószínűleg a vietnámi háború jut az eszünkbe: a ’70-es években az észak-vietnámi kommunisták és a Vietkong (Nemzeti Front Dél-Vietnám Felszabadításáért) erői legyőzték a világ legerősebb hadseregét. Igaz, ehhez hathatós szovjet és kínai segítséget kaptak. A dolgok azóta igencsak összekavarodtak. Az USA és Vietnám kapcsolatát első ránézésre ugyanis már-már a szövetségesi viszony jellemzi. A közös rivális, amely miatt a két állam egymásra van utalva, Kína, de Hanoi azért a régi baráttól sem tud szabadulni, és nem is teljesen akar.

A francia gyarmatosítástól Rambóig

Vietnám a második világháború kitörése és a vietnámi háború vége között gyakorlatilag nem tapasztalt egyetlen teljes békés évet sem. Az  1800-as évek vége óta francia gyarmati uralom alatt álló országot 1941-ben Japán szállta meg. Tokió 1945-ben a függetlenség kikiáltására vette rá az ország franciabarát uralkodóját, Bao Dait. A világháború idején az országot később vezető kommunista Ho Si Minh baloldali gerillamozgalmat szervezett Viet Minh (Liga Vietnám Függetlenségéért) néven. Ők szemben álltak a franciákkal, a japánokkal és a monarchiával is.

Gyarmatosítás, politikacsinálás – áldás vagy átok a hungarikum magyar akác?

Él a Földön egy Észak-Amerika keleti tájegységein őshonos fafaj, amely a világ országai közül Magyarországon játssza a legnagyobb szerepet. Indián gyógynövényként ismert amerikai gyarmatáruként került hozzánk a „magyar akác”

A fehér akácnak – tudományos nevén Robinia pseudoacaciának – az Egyesült Államok keleti területein és Magyarországon kívül jelenleg Olaszország északnyugati és Horvátország északi részén, Szerbia, Románia és Bulgária határvidékén, valamint Franciaország keleti, délnyugati és középső területein van több százezer hektáros állománya.

Mivel a fafaj egyszerre invazív és hasznos, megítélése mindenütt ellentmondásos. Magyarországi szerepe mindazonáltal nemcsak a területi adatok miatt kivételes, hanem azért is, mert épp itt vesz részt leginkább a városi és vidéki tájak, társadalmak, sőt a politika formálásában. A fehér akác története kitűnő példa Magyarország és a gyarmatosítás közötti kapcsolatra, így fényt vet a gyarmatosítás mibenlétére és szélesebb összefüggéseire is. Pest és Buda mint vizsgálati terep ráadásul közelebb visz ahhoz, hogy megértsük a faj lehetséges szerepeit, s ezzel kilépjünk az akác irtása és feltétel nélküli védelme között folyó, kilátástalan vita csapdájából.

A gázai konfliktus a nyugati egyetemek társadalmát is egymásnak ugrasztotta

A Hamász Izrael elleni, 1400 emberéletet követelő terrortámadása és az izraeli hadsereg katonai megtorlása, amely a Hamász által ellenőrzött egészségügyi hatóságok állítása szerint több mint tízezer halálos áldozatot követelt, a nyugati világban is komoly belpolitikai hullámokat vert. 

A nagy nyugati országok politikai vezetése támogatásáról biztosította Izraelt és elítélte a Hamászt, és ugyan az izraeli hadsereg válaszlépéseivel szemben megjelentek nyilvános bírálatok is kormányzati szereplők részéről, a külpolitikai válasz hasonló volt, mint a korábbi évtizedek közel-keleti konfliktusainak esetében.

Ugyanakkor a palesztin–izraeli konfliktus kiújulása a fejlett világban számos palesztin-párti tüntetést eredményezett, a közösségi médiában, a sajtóban és egyetemi campusokon a korábbiaknál komolyabb belpolitikai és elvi megosztottságot hozott felszínre. 

Mindenről a Nyugat tehet – a szélsőbal Izrael-ellenessége és orosz-szimpátiája egy tőről fakad

Míg a Szentföldön élesben zajlik a háború, a nyugati világban kiélezett kultúrharc indult a Hamász október 7-i terrorja és az arra adott izraeli válasz nyomán. A nyugati baloldal egy része élesebben ítélte el az ellencsapást, mint az azt kiváltó mészárlást, sőt – főleg a tengerentúlon – egyenesen ünnepelte a terrort. A magyar kormánymédia most az antiszemitizmus vádjával támadja a komplett nyugati baloldalt, miközben a Nyugat-ellenes antiimperializmus Oroszország kapcsán épp arra a „békepárti” oldalra tereli az Izrael-ellenes szélsőbalt, ahol a hazai kormány is áll.

Ez az állat lehetett az ember legjobb barátja

Az ember és a kutya barátsága évezredekre nyúlik vissza, az ausztráliai kontinensen azonban régóta húzódik már a vita arról, hogy a dingók valóban vadon élő fajok, vagy csupán elvadult házikutyák-e. A friss bizonyítékok most utóbbira utalnak, mivel az ősi közösségek emberekhez illő temetéseket tartottak az állatoknak – írja az IFLScience.

A PLOS One folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Curracurrang régészeti lelőhelyen található ősi sziklaházaknál talált állatcsontok vizsgálatakor most dingócsontvázakra figyeltek fel. A radiokarbonos kormeghatározás kimutatta, hogy a legidősebb példányok 2000 és 2300 év közöttiek voltak, míg a legújabbak egészen Ausztrália gyarmati korszakának végéig nyúlnak vissza.

Dr. Loukas Koungoulos szerint a temetkezésekről feljegyzések, azok folyamatai és módszerei szinte azonosak voltak az ezen a területen végzett emberi rítusokkal.

Birodalmakat döntöttek meg ezek a kórokozók

Valószínűleg a letelepült életmóddal kialakuló földművelés volt a történelem legfontosabb fordulópontja. Az ember kétmillió éven át vadászó-gyűjtögető lény volt, aztán mintegy 12 ezer évvel ezelőtt, amikor az utolsó jégkorszak után melegebb és stabilabb klíma alakult ki, a világ különböző részein élő közösségek gabonatermesztésbe és állatok háziasításába kezdtek. A gazdálkodásra való áttérés következményei ma is vita tárgyát képezik. Sok tudós ezt tekinti az első döntő lépésnek a fejlődés útján, mások viszont rámutatnak, hogy a mezőgazdaság a népesség többségét fizikailag kimerítő és szellemileg leépítő gürcölésre ítélte.

A gazdálkodás fertőző betegségeket átalakító hatása viszont nagyon is egyértelmű. Az ember ekkor élt először szoros közelségben az állatállománnyal, ami elősegítette a zoonotikus – állatról emberre terjedő – betegségek megjelenését. A neolitikus települések zsúfolt és egészségtelen életkörülményei is megkönnyítették a kórokozók terjedését – emberről emberre vagy fertőzött víz által. Később az egymástól távoli helyek közötti kereskedelmi kapcsolatok járultak hozzá a járványok terjedéséhez. Nem meglepő, hogy a leghírhedtebb fertőző betegségek közül sok – így a pestis, a tuberkulózis, a gyermekbénulás, a himlő és a kanyaró – a letelepült életmóddal járó mezőgazdaság nyomán jelent meg.

A fertőző betegségek döntő szerepet játszottak az ókori nagy birodalmak felemelkedésében és bukásában. A Kr. e. V. században Thuküdidész görög történetíró kifejtette, hogy az athéni járvány (valószínűleg tífusz vagy himlő) döntő fordulópont volt a peloponnészoszi háborúban, mivel Athént legyengítette, Spártát viszont elkerülte.

Még mindig indulatos viták tárgya Európa világuralmának egyik legnépszerűbb magyarázata

A modern történelem egyik legtöbbet vizslatott kérdése, hogy miért pont Európa volt képes és hajlandó leigázni a világ többi részét.

A műfaj egyik klasszikusa Jared Diamond magyar fordításban Háborúk, járványok, technikák – a társadalmak fátumai címmel megjelent (eredetiben Guns, Germs, and Steel, azaz szó szerint Puskák, baktériumok és acél) könyve, bestseller, az 1998-as Pulitzer-díj nyertese, számos top tízes lista szereplője. Ebben a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i földrajzprofesszora mezőgazdasági és földrajzi adottságokkal magyarázza a társadalmak eltérő fejlődését, illetve azon keresztül az európai gyarmatosítás alapját és napjaink egyenlőtlenségeinek okát.

Diamondnak azonban más nagy történelmi narratívákhoz, például Yuval Noah Harari, Steven Pinker vagy akár Francis Fukuyama nagy világmagyarázataihoz hasonlóan népes akadémiai ellentábora van, és az eredetileg 1997-ben megjelent mű máig heves viták tárgya történészek, antropológusok, politológusok és gazdaságtörténészek körében.

Tanzániában elűzi lakóhelyükről a maszájokat a turizmus és az arab bérvadászat

1968-ban a Beatles gúnyosan énekelt „Bungalow Billről”, az emberről, aki imádta a meditációt és az indiai tigrisvadászatot. Örökösei most az Egyesült Arab Emírségekből érkeznek, és Kelet-Afrika völgyeiben és legelőin nagyvadakra vadásznak. A helyi törzsek kárára, akiket kitelepítésre kényszerítenek a hatóságok, míg ezeket a dúsgazdag ragadozókat a tenyerükön hordozzák.

Abel és közeli ismerősei hagyományos piros shukába öltözve, kezükben pásztorbottal üdvözölnek bennünket a bomájukban, azaz egy maszáj törpefalucskában, amely kerek kunyhókból és egy karámból áll, amelyet tüskés fákkal és csalánnal kerítenek körül: így tudják megvédeni jószágaikat az oroszlánoktól. Bár manapság az oroszlánok elsősorban a szavannán élő növényevő állatokat támadják meg. A Tanzánia északi részén fekvő Loliondo maszájok manapság pedig inkább a hatóságoktól félnek, mint a ragadozóktól: „Ne fényképezzék az arcunkat” – könyörög vendéglátónk, „se semmi mást, ami felismerhetővé tenné ezt a helyet”. Abel óvatos: ő és mintegy húsz másik maszáj nemrég öt hónapot töltött az arushai börtönben. „Hetvenen voltunk összezsúfolva rabok egy huszonöt főre tervezett cellában. Tekintélyes emberek, helyi törzsfőnökök, iskolázottak vagy olyanok, akik kapcsolatban állnak valamilyen nyugati egyesülettel”, olyannal, amely az őslakos népek jogait védi, mint például a Survival International (Egyesült Királyság) vagy az Oakland Institute (USA). „Mindent megtesznek, nehogy össze tudjunk szerveződni az OBC ellen” – következteti ki.

Az OBC, azaz az Otterlo Business Corporation egy emirátusi vadászatszervező társaság. Az Arusha régió 2022. június 6-án bejelentette, hogy a Loliondo területén (a Ngorongoro Vadrezervátumtól északra és a Serengeti Vadrezervátumtól keletre) kitelepíteni tervezi a lakosságot egy 1500 négyzetkilométeres területről, amelyet ezentúl kizárólag az OBC vállalat használhat. Majd több száz rendőr pár nap alatt több mint 400 fehér jelzőtáblát állított fel a szavannán, kijelölvén így a tiltott terület határait. „Behívott minket a loliondói körzeti megbízott, és azt mondta nekünk: „Ez a kizárás elnöki rendelet, engedelmeskedni kell, a részleteket majd később megbeszéljük – mondja Abel. Természetesen tiltakoztunk. Nemcsak a „részleteket” akartuk megtudni, hanem a leendő státuszunkat is ebben az országban, hogy vajon teljes jogú állampolgárok maradunk-e még. Egyre dühösebbek lettünk, a dolgok elfajultak, és aznap este már a rendőrségen aludtunk…”. Eközben a kijelölt terület körül a maszájok mobiltelefonon tartották a kapcsolatot a bomák között, és szembeszálltak a rendőrséggel.