Best WordPress Hosting
 

A későbbi magyar király nevében hódították meg Gibraltárt

A történet több mint háromszáz éves: a spanyol örökösödési háborút részben lezáró 1713-as utrechti békeszerződés 10. cikkelye a Spanyol Birodalomtól Nagy-Britanniához csatolta Gibraltárt, méghozzá „örökre”. A britek ezzel ki is szálltak az 1701–1714 között zajló európai konfliktusból, amelynek során az utolsó Habsburg-házi spanyol uralkodó, II. Károly halála után estek egymásnak a francia Bourbon-dinasztiát és a Habsburgokat támogató országok.

A spanyol trón elúszott

Egy közkeletű mítosz szerint „a Szikla” már jóval korábban, 1704-ben gazdát cserélt, méghozzá katonai erővel hódították meg a britek. Tegyük félre azt az apró tévedést, hogy a britek ekkor semmit sem hódíthattak meg, hiszen az 1707-es egyesülési törvényig Anglia és Wales, valamint Skócia királysága még nem hozta létre hivatalosan Nagy-Britanniát. Ezzel együtt a Habsburgok mögött álló szövetséges haderő, amely 1704. augusztus 4-én megtámadta és elfoglalta Gibraltárt, mintegy kétezer angol, holland, spanyol és katalán katonából állt. Hadvezérük Georg von Hessen-Darmstadt herceg, a hessen-darmstadti tartománygróf legifjabb fia volt, aki a spanyol trónra áhítozó Károly osztrák főherceg szolgálatában állt.

Mátyás a Habsburgoknak ajánlotta fel Magyarországot

„S nyögte Mátyás bús hadát / Bécsnek büszke vára” – a magyar történelmi emlékezet, derül ki a Himnusz soraiból is, egyértelműen a középkori Magyar Királyság utolsó fénykoraként tartja számon Mátyás uralkodásának idejét.

Persze nem alaptalanul: a király mind a bel-, mind a külpolitikában világos koncepció mentén, erős kézzel irányította az országot, seregei halmozták a győzelmeket, és kulturális téren is párját ritkító fejlődés zajlott ekkoriban.

Nagy tervek, gyenge alapok

Ez a háború vetett véget a lovagi csatáknak

A középkor és a kora újkor határán a francia Valois-ház uralkodói és a Habsburgok hosszú, több szakaszra bontható, az állandóan átalakuló szövetségeken keresztül a kontinens szinte összes hatalmát valamilyen mértékben megmozgató háborúkat folytattak az Itália feletti befolyásért. Az első összecsapás 1494-ben kezdődött, majd váltakozó sikerekkel, hosszabb-rövidebb szünetekkel egészen 1559-ig dúltak a harcok.

Harc a dominanciáért

A csatákat, hadjáratokat, háborúkat, szövetségeket és békéket pusztán felsorolni is hosszú lenne, a történtek hátterében viszont mindvégig alapvetően két fő tényezőt lehet felismerni.

Így semmizték ki Erdély utolsó fejedelmét

A Szent Liga harcainak köszönhetően az 1680-as évek végére Erdély is felszabadult az oszmán uralom alól, ám a helyére érkező Habsburg abszolutizmusban nem volt sok köszönet. Rendkívül magas adók, a vallásszabadság eltörlése és rekatolizáció, a Bécsből történő kormányzás komoly ellenállást szült, az erdélyi rendek csak a Thököly-szabadságharc leverése és az engedményeket tartalmazó Diploma Leopoldinum elfogadása után, 1691-ben esküdtek hűséget I. Lipót császárnak – írja a Múlt-kor.hu.

Ekkor nyílt esélye az akkor 14 éves II. Apafi Mihálynak trónja elfoglalására. Az utódlás biztosítása érdekében apja még gyerekként, 1681-ben fejedelemmé választatta, de a gyakorlatban egyetlen percig sem uralkodott, és ezt a Diploma Leopoldinum sem tette lehetővé. A dokumentum szerint ugyanis:

mint tizennégy éves ifju, a törvények szerint (melyek iránt a nemes rendek szent engedelmességgel viseltetnek) huszadik esztendeje előtt a kormányra serdültnek nem tekinthetik.

Így űzték ki a törököt Magyarországról

Háromszázhuszonöt éve, 1699. január 26-án, kötötte meg I. Lipót magyar király és II. Musztafa oszmán szultán a másfél évszázados magyarországi török uralomnak véget vető karlócai békét – derül ki az MTVA Sajtóarchívumának anyagából.

Háború indul a török ellen

A középkori magyar állam 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatában elbukott, a török napra pontosan 15 évvel később, 1541-ben pedig Budát is elfoglalta. Az ország ezután mintegy 150 évre három részre szakadt, a Habsburg és a török világbirodalom közötti ütközetek hadszínterévé vált.

Batthyány Lajos teremtette meg a szabadságharc hadseregét

A társadalmi, politikai és gazdasági reformokért vívott hosszú küzdelem 1848 tavaszán érte el a célját: március 16–17-én V. Ferdinánd elfogadta a magyar országgyűlés reformprogramját, és István nádort felhatalmazva a liberális ellenzék vezetőjét, Batthyány Lajost bízta meg kormányalakítással. Alig néhány hét alatt megszületett egy 31 cikkelyt tartalmazó törvénycsomag, az úgynevezett áprilisi törvények, amelyek megalapozták hazánk történetének legjelentősebb rendszerváltását – itt írtunk erről bővebben.

Idén volt 175 éve, hogy Batthyány Lajos megkapta a miniszterelnöki kinevezést. A 24.hu-n Dr. Melkovics Tamás történész, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének oktatója segítségével sorozatot indítottunk Batthyány életének bemutatására. A mostani folytatásban arról a szűk fél évről lesz szó,

amikor az első felelős magyar kormány egyre erősödő ellenszélben próbálta megalapozni a teljesen önálló, népképviseleten nyugvó polgári magyar állam jövőjét.

Ő űzte ki a törököt Magyarországról

Savoyai Jenő herceg, 360 éve, 1663. október 18-án született Párizsban – írja az MTI. A török elleni háborúkban a legkiválóbb császári hadvezérnek bizonyult, és ő vezette a Magyarországot az Oszmán Birodalom alól felszabadító sereget is.

Hihetetlenül sikeres hadvezér

A gyenge fizikumú, „kis apátnak” gúnyolt Jenőt XIV. Lajos francia király papnak szánta, a katonai pályafutás lehetőségét megtagadta tőle. A sértett fiatalember ezért húszévesen elhagyta szülőföldjét, és a franciák legnagyobb ellenfelének, a Habsburg-házi I. Lipót német-római császárnak, magyar királynak ajánlotta fel kardját.

A török hódoltságig vezethetnek a tömeges magyar öngyilkosság és alkoholizmus okai

Turáni átok nincs, de sürgősen kezdeni kell valamit évszázadok óta vonszolt traumáinkkal, azok ugyanis vastagon benne vannak az európai statisztikákat döntögető öngyilkossági és alkoholfogyasztási mutatóinkban – röviden így szól Németh Endre epikusan hosszú esszéjének következtetése. Populációgenetikai modelleken dolgozó matematikus vendégszerzőnk szerint Magyarországon a lényegi törésvonal nem Kelet és Nyugat, hanem Észak és Dél között húzódik, devianciáink párhuzamai pedig meglepő módon észak-amerikai indiánok között találhatók meg. Németh Endre személyes felütésű írását a lapunkban korábban megjelent Gyurgyák János-esszé („Mi a magyar?”) és a „finnugor-vita” folytatásaként közöljük.

Így halt meg az utolsó magyar nádor

Habsburg István főherceg, az utolsó ember, aki Magyarország nádori címét viselhette 206 éve, 1817. szeptember 14-én született. A férfi csupán kevesebb mint egy évig viselte a királyhelyettesi tisztséget, amely alatt az 1848-as forradalommal is meg kellett birkóznia – írja a Rubicon.

István Magyarország egyik legnépszerűbb politikusa, a legmagyarabb Habsburgnak is nevezett József nádor fiaként jött a világra. Gyermekként kiváló nevelésben részesült, öt nyelven is megtanult, és maga is ismertté vált, miután oroszlánrészt vállalt az 1838-as pesti árvíz mentési munkálataiban és az otthon nélkül maradt polgárok segélyezésében.

Édesapja 1847-es halála után Magyarország helytartója, majd nádora lett. A tisztség betöltése alatt többször is nehéz helyzetbe került, mivel Bécsben a magyarokat, Budán pedig a császári udvart képviselte. Tevékenysége ellentmondásos volt: Kossuth március 3-i felszólalása után még a liberális ellenzék sikerét akadályozta, két héttel később azonban már Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezése érdekében használta fel befolyását.

Zsoldosok alkonya: a „korai Prigozsin” példáján tanulta meg Európa, miért nem jó a privatizált hatalom

Térségünkben a harmincéves háború és egy túl nagy hatalomhoz jutott zsoldosvezér keserű tapasztalata egyenesen a modern államépítés egyik talpkövévé vált – írja a Válasz Online-nak küldött történelmi esszéjében B. Szabó János. A történész a Wagner-csoport június végi ámokfutása nyomán elemzi a 16-17. századi hadvezér, Wallenstein tevékenységét, mely hozzájárult az európai mentális struktúrák átalakulásához: hogy a hús-vér vezetőhöz való személyes hűség helyett egy elvont fogalom szervezze a társadalom életét, s értelmet nyerjenek olyan testetlen fogalmak, mint a közjó és közszolgálat.