Best WordPress Hosting
 

Harmincmilliárdért vett a kormány külföldön ingatlanokat

Az elmúlt években közel két tucat külföldi ingatlanért 30 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány – írja keddi cikkében az rtl.hu.

A portál csak azokat a vagyonelemeket vette számításba, amelyekben valamilyen hivatalos – jellemzően külképviseleti vagy kulturális – tevékenység zajlik, a diplomaták elszállásolására szolgáló ingatlanlista ugyanis titkos.

A rtl.hu listáján szereplő több mint 80 millió eurónyi összeget 23 épületre költötték. Közülük 19 darab 2017 után került az állam tulajdonába, ezek jó része a kelet-közép-európai régióban található.

Lemondott Milkovics Pál, a 168 Óra társtulajdonosa és a kiadó vezérigazgatója

A Media1 információi szerint a jövőben külföldön folytatja karrierjét Milkovics Pál, a Michaeli, Schwartz & Brit Media Zrt., a 168 Óra és az ELLE magazin kiadójának vezérigazgatója és társtulajdonosa. A cégcsoporthoz tartozik a Jazzy és a Klasszik Rádió, valamint a Neokohn, és kisebbségi tulajdonrészük van a Klubrádióban is.

A magyar kormány épp a helyi választások idején árasztotta el online reklámokkal más országok felületeit

A máskor a szuverenitás jelentőségét hangsúlyozó magyar kormány általában a neki tetsző narratívát üzente pénzért fizetett hirdetésekben, többnyire épp mikor az adott országban választásokat tartottak.

Elfogadták a szuverenitásvédelmi törvényt, lényegében bárkit vizsgálhatnak a jövőben

141 igen és 50 nem szavazattal kedd este a parlament elfogadta a szuverenitásvédelmi törvényt.

Tegnap írtuk meg, hogy a leendő Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illetheti meg, amit csak kétharmados parlamenti többséggel lehet felfüggeszteni. Mindez azt jelenti, hogy az új hatóság elnökét nem lehet felelősségre vonni bíróság vagy más hatóság előtt a tevékenységével kapcsolatban, illetve csak a parlament előzetes hozzájárulásával lehet ellene büntető- vagy szabálysértési eljárást indítani (ebben az esetben önként is lemondhat a mentelmi jogáról).

A hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a mandátuma hat évre szól majd. A havi fizetése közel 5 millió forint lenne, azt ugyanis a jegybank elnökének járó havi bér 80 százalékának megfelelő összegben határozták meg.

A magyarok 17 százaléka még nem járt külföldön, sokan ezt nem is bánják

Más régiókhoz képest az európaiak nyitottabbak a világ más tájain élők felé, a magyar válaszadók 66 százaléka is így nyilatkozott. Az Egyesült Államokban ezzel szemben mindössze 35 százalék vallja ezt a nézetet, Argentínában, Indonéziában és Izraelben pedig még ritkább az olyan ember, aki érdeklődéssel viszonyul más kultúrák képviselői felé.

A Pew Research kutatása szerint globálisan a megkárdezettek 55 százaléka úgy gondolja, hogy kevesebb figyelmet kell fordítani más országok problémáira, és helyette inkább az otthoni nehézségekkel kell foglalkoznia a politikának, míg 43 százalék úgy gondolja, hogy a hazája jövője szempontjából a legjobb, ha aktívan részt vesz a világpolitikai folyamatokban. Ahogy az a lenti ábrán is látható, a magyarok többsége számára egyértelműen a hazai ügyek élveznek prioritást.

A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy az egyes országok lakói mennyire érzik magukat közel a helyi közösségekhez, az országukhoz és a világhoz. Viszonylag hasonló mintázat mutatkozik mindhárom kérdésben: a legtöbben – legalább valamelyest – közel érzik magukat az országuk lakosaihoz (24 ország átlagában 83 százalék mondta ezt), érdekes módon valamivel kevesebben érzik magukat közel a helyi közösségekhez (78 százalék), miközben a legalacsonyabb arányban az általános értelemben vett, világban élő emberekhez érzik magukat közel a nyilatkozók (50 százalék).

Gulyás Gergely: Nem veszélyezteti a sajtót a szuverenitásvédelmi törvény

Kedden tárgyalták a parlamentben a Fidesz által múlt héten benyújtott szuverenitásvédelmi törvénycsomagot, a javaslatról részletesen beszámoltunk múlt héten mi is. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter ma nyilatkozott a hvg.hu-nak miniszteri meghallgatása után. Arra a kérdésre, hogy a törvényjavaslatnak van-e a sajtót érintő hatása, azt mondta,

nincs ilyen.

Gulyás hozzátette: a javaslat csak a pártok kampányairól, annak tiltott finanszírozásáról szól, de

Szuverenitásvédelmi Hivatalt alapít a kormány, börtön járhat annak, aki külföldi kampánytámogatást kap

Kedd este megjelentek a parlament.hu-n a szuverenitásvédelmi törvény részletei, illetve Kocsis Máté egy másik javaslatot is benyújtott a Szuverenitásvédelmi Hivatalról. Eszerint 

a választási törvényben a pártokra vonatkozó szabályokat kiterjesztenék a civil szervezetekre és jelöltekre is, így minden választáson indulónak azonos törvényeknek kellene megfelelnie.

az Alaptörvényben kiegészítenék az alkotmányos önazonosság védelmét, valamint a keresztény kultúra védelmét érintő részt a szuverenitás elismerésével;

Ezekre kell pénzügyileg készülni, amikor a gyerek egyetemre megy, például Ázsiába

A pénzügyi tudatosság és felkészültség mértéke nagyban változhat a Z generáción belül országoktól és a gazdasági körülményektől függően. Mivel a fiatal generáció nagyrészt még karrierje korai szakaszában van, de leginkább az oktatásban tevékenykedik, számos tagja még nem találkozott jelentős pénzügyi döntésekkel. Azonban bizonyos kutatások arra utalnak, hogy a Z generáció sok tagja érdeklődik a pénzügyek iránt, és tudatosan keresi a pénzügyi oktatást. Egyesek a digitális platformokon keresztül aktívan tanulnak a pénzügyekről, amit az Y generáció és a korábbi generációk kevésbé tettek. Ezzel szemben az oktatási rendszer gyakran nem nyújt elegendő pénzügyi oktatást, ami hozzájárul a tudatlansághoz.

Személyes tapasztalat: irány Ázsia

Kitti másodéves egyetemi hallgatóként elhatározta, hogy egy félévet szeretne külföldön tanulni. Az egyetemen a bölcsésztudomány karon belül koreai szakirányt választott így nem európai országot, hanem Kelet-Ázsiát, azon belül Koreát választotta úticélként. Édesanyja, Marcsi, a 24. hu-nak elmondta, hogy bár örült az elhatározásnak, tudta, hogy rengeteg előkészületre lesz szükség és az is kérdéses volt, hogy ha az itthoni egyetemi félévét külföldön tölti, azt miként számítják bele a tanulmányaiba. Mi, mennyi kreditet ér, csúszik-e a diploma megszerzésének időpontja, kell-e különbözeti vizsgát tenni és még sorolhatnánk.

Külföldre tódulnak a magyarok, vadászni kell a last minute nyaralásokat

A koronavírus-járványt követően töretlen a magyarok utazási kedve, az utazási irodák forgalma az árbevételben bizonyosan meghaladja, utasszámban pedig megközelítheti a járvány előtti szintet – mondta Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) szóvivője a Bank360.hu-nak. (A KSH adatai szerint 2019-ben a magyarok mintegy 25 millió alkalommal utaztak külföldre, ahol 75 millió napot töltöttek és közel ezer milliárd forintot költöttek el.) Nagyon erős volt a tavaly decembertől idén március végéig tartó előfoglalási időszak, majd az érdeklődés alábbhagyott júniusig, amikor is az iskolai év végén hagyományosan megélénkül a kereslet, és ez idén is így történt. Most azonban már kevés szabad hely van tengerparti nyaralóprogramokra. A hazai utazásszervezők által lekötött charter légi járatokon és a külföldi szálláshelyeken is gyorsan fogynak a szabad helyek. Az utóbbit az is eredményezi, hogy szinte egész Európában turisztikai „boom” van, sokan utaznak és sokan foglaltak – tette hozzá a szakember.

Továbbra is Görögország, Horvátország és Törökország a legnépszerűbb célországok a magyarok körében, de idén nagyon keresett Ciprus, és sokan mennek a szintén évek óta kedvelt olaszországi és spanyolországi nyaralóhelyekre. Bulgária tengerparti üdülőhelyei mellett évek óta feljövőben van Albánia. Nem csak a nyári hónapokban vágynak az utazók Egyiptomba, és a Covid-játvány után visszatért az érdeklődés Tunézia iránt is. A nyaralások hossza jellemzően – a charterjáratokhoz igazodva – 8 nap 7 éjszaka, de vannak, akik ezt meghosszabbítják még 7 éjszakával.

Az árak 15 százalékkal emelkedtek

Datadat: Nem manipuláltuk az ellenzéki előválasztást

Reagált a Datadat-csoport, azokra az állításokra, amelyek a ma, titkosítás alól feloldott 2022. évi magyarországi országgyűlési választások külföldi befolyásolása című összefoglaló jelentésben fogalmaztak meg, a dokumentumot a Nemzeti Információs Központ készített. Ebben az utóbbi, 52 oldalas dokumentumban – amelynek egyes részei továbbra sem olvashatók a kitakarások miatt – szó esik többek között az Action for Democracy-tól érkező pénzekről, illetve a támogatások felhasználásáról, például a DatAdat-csoport részéről.

Az is szerepelt a jelentésben, hogy a „rendelkezésre álló, más forrás által nem megerősített információ szerint a DatAdat-csoport bonyolította az ellenzéki miniszterelnök-jelölti választást, amely során – az MMM számára kedvezően – manipulálta az eredményeket.” Hogy ezt miképp tette, az nem derül ki a jelentésből.

A Szigetvári Viktorhoz, Ficsor Ádámhoz, Bajnai Gordonhoz és Dessewfy Tiborhoz köthető Datadat a 24.hu-hoz eljuttatott közleményében állítja: a

Megkérdeztük az RTL-t, mi lesz a kocsmai szurkolásokkal, a net nélküliekkel és a határon túliakkal, miután a BL-meccsek többsége áttelepül az RTL+ streamingplatformra

Most, hogy beigazolódott, hogy 2024 őszétől elsősorban az előfizetéses alapú RTL+ internetes platformon lesznek láthatók az UEFA Bajnokok Ligája (BL) labdarúgó meccsei az M4 Sport helyett, számos kérdés vetődik fel azzal kapcsolatban, mi lesz például azokkal, akik a határon túlról néznék a meccseket, vagy nincs stabil internetük vagy okostévéjük, illetve mit kell tenniük azoknak a nyilvános helyeknek, például puboknak, amelyek szeretnék kivetíteni a meccset. Mutatjuk az RTL Magyarország válaszait.

Azok a magyarok, akiknek telik rá, ismét a világot járják, és többet is költenek erre

Rekordot döntött az idén az első három hónapban az utasbiztosítások díjbevétele. Azok a magyarok, akik megengedhetik maguknak, ismétutaznak, és többet is költenek erre, mint korábban bármikor – derül ki a Bank360.hu összeállításából.

Az utasbiztosításokra költött pénzek egyértelműen azt mutatják, hogy véget ért a covid óta tartó válság a magyarok külföldi utazásaiban. Az első negyedév adatai alapján rekordot döntött az utasbiztosítási díjbevétel a hazai biztosítóknál, több mint 4 milliárd forintot fordítottak ilyen védelemre a magyarok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint, ami 45 százalékkal múlja felül a 2022-est, és még a 2019-es utolsó covid előtti évinél is 27,6 százalékkal magasabb. Igaz, azóta elég sokat emelkedtek az árak, de az idei utasbiztosítási bevétel növekedése nagyjából megegyezik a 2019 óta mért inflációéval. Ez jó hír a biztosítóknak, hiszen a tavalyi év a szektor számára meglehetősen rosszul sikerült, és az idei is gyengén indult. Az életbiztosításoknál csökkent a díjbevétel, a nem élet ágon pedig nagyobb mértékben nőttek a kárráfordítások, mint amilyen mértékben a díjbevétel, és az adatok alapján a lakosság a cascón és a lakásbiztosításon is spórolni kezdett, jó néhány szerződést nem újítottak meg.

Akinek van rá pénze, kiélvezi, hogy szabadon utazhat