Best WordPress Hosting
 

Már áprilisban meghaladtuk az egész évre tervezett hiánycélt

Április végéig 2597,5 milliárd forint a költségvetés hiánya – derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből. Az eredeti terv az volt, hogy az egész évre 2514,8 milliárd forint hiányunk lesz, vagyis ezt már most túlléptük 3,2 százalékkal és csak áprilisban 259,2 milliárd forinttal nőtt a hiány – hívta fel a figyelmet a hvg.hu.

Az április végéig a kamatkiadásokra fordított kifizetések 1507,8 milliárd forintot tettek ki, 632,4 milliárd forinttal többet az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. A kamatkiadások év eleji megugrása a lakossági kötvények kamatfizetésében történt változások miatt tapasztalható, tekintve, hogy a Prémium Magyar Állampapír sorozat kamatfizetési időpontja az első negyedévre került – írta a Pénzügyminisztérium.

„A kormány elkötelezett a hiány és az adósság csökkentése mellett, ezért folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetés alakulását, ennek érdekében döntéseket is hozott: a kormány a 4,5 százalékos kitűzött hiánycél elérése érdekében 675 milliárd forintnyi állami beruházást ütemezett át, miközben több ezermilliárd forintnyi fejlesztést még idén megvalósít” – írt a Pénzügyminisztérium gyorstájékoztatójában.

Április végére összehozta a kormány az eredetileg tervezett hiányt

Nem hiába emelte meg múlt hónapban a hiánycélokat a kormány, brutálisan kiköltekeztek az év első negyedévében.

Mi történik? Április végéig az államháztartás központi alrendszere 2 597,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, közölte csütörtökön költségvetési gyorsjelentésében a Pénzügyminisztérium. Ezen belül a központi költségvetés 2 590,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 96,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 103,3 milliárd forintos hiányt ért el.

Mit jelent ez? Azt, hogy április végére átlépte az államháztartási deficit a teljes idei évre eredetileg előirányzott 2514,8 milliárdos hiánycélt, ami persze önmagában nem meglepő, hiszen már márciusban 92 százalék fölött járt a kormány. Emiatt persze már április elején hivatalosan átírta a kormány az előirányzatot, így az új cél nagyjából 4000 milliárdos mínusz.

Zsiday Viktor: Sokan el fogják adni az állampapírjaikat

A további kamatcsökkentésekkel járó forintgyengülés, a 10 százalék feletti béremelések mind ez ellen hatnak. Messzebbre nézve az állampapírpiacra lesz döntő hatással az infláció: Zsiday Viktor szerint az inflációkövető állampapírban megtakarítók közül sokan vissza fogják váltani ezeket a befektetéseiket azt követően, hogy 2025 után mérsékeltebb kamatbevételt ígérnek a gazdasági trendek. Erre reagálnia kell az Államadósság Kezelő Központnak, a szakember azt is kifejtette a műsorban, hogy miként.

Az sem áll össze neki, hogyan lehet magyar külpolitikát építeni Donald Trump visszatérésére, egyúttal a kínai tőke vonzására, mert a volt amerikai elnök újbóli nyeregbe kerülésével megint kemény Kína-ellenes intézkedések jöhetnek az Egyesült Államokban. Az sem világos, mi az irány az Orbán-kormány uniós politikájában, mert a nyereség oldalon semmi nem jelentkezik a dacosság hozadékaként, a veszteség oldalán viszont ott van évi több száz milliárd forint, amit a bizalom meggyengülése miatt kell kifizetnie Magyarországnak a többiekétől magasabb kamatok, kockázati prémiumok formájában.

Akikkel beszélek, befektetőkkel, körükben elég nagy a szkepszis, hogy mikor mennyi uniós pénz érkezhet Magyarországra

Varga Mihály már meg is vétózott költségvetési módosítókat

Varga Mihály pénzügyminiszter vezetésével megtartotta alakuló ülését a Költségvetési Munkacsoport. A kormány honlapján azt írták, az új kormányzati döntéshozó fórum 54 előterjesztést vizsgált. 48-at jóváhagyott, a többit vétóval vagy ellenvéleménnyel látta el. A munkacsoportot a kormány a költségvetési fegyelem erősítése érdekében hozta létre, a testület ezt szem előtt tartva vizsgálta a kabinetek (stratégiai, gazdasági, védelmi, nemzetpolitikai) előterjesztéseit.

A Magyar Közlönyben megjelent korábbi döntés szerint a munkacsoport ülésén az előterjesztő miniszter mellett Varga Mihály melllett a tagok: Gulyás Gergely, Rogán Antal és Orbán Balázs vehetett részt. A pénzügyi tárca tudatta: a gazdaság visszatért a növekedési pályára, a következő időszakban tartósan magas ütemben, az uniós átlag felett növekedhet.

A minisztérium szerint a kormány jövőre 2,9%-os GDP-arányos hiánycélt akar, amit 2026-ra 2% alá csökkentene, mérsékelné az államadósságot: az jövőre a GDP 66,7%-án alakulhat, míg 2026-ra a maastrichti 60%-os kritérium alá csökkentenék. Korábban a gazdasági kabinet vezetését Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vette át, ám Varga Mihály vétójogot kapott. Arról azt mondta, mindig élni fog azzal, ha azt látja, az államadósság vagy a költségvetési hiány veszélyben van.

ÁSZ-elnök: Vizsgálni fogjuk a lombkoronasétányok körüli pénzelosztást

Arról is beszélt a műsorban, hogy a Költségvetési Tanács nemrég elkészült elemzése alapján nem meglepő, hogy a kormány 5,2 százalékra emelte az idei hiánycélt.

Még ehhez is feszes gazdálkodásra van szükség

– mondja Windisch László, aki szerint a jövő évi 2,9 százalékos hiánycél teljesítéséhez is nagyon szigorú, takarékos, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás szükséges. A hiányszám módosítása miatt egyébként sem az ÁSZ, sem a Költségvetési Tanács véleményét nem kérte a kormány, a költségvetési törvény módosítása ugyanis nincs napirenden.

Varga Mihály: A visszaeső fogyasztás miatt kieső adóbevételek is hozzájárultak a hiánycél emeléséhez

Az alacsonyabb fogyasztás miatt kieső adóbevételek is szerepet játszanak a költségvetési hiánycél emelésében – ismerte be Varga Mihály pénzügyminiszter kedden az Index.hu kérdésre. Kedd reggel – mint arról korábban beszámoltunk – a Pénzügyminisztérium közleményben tudatta, hogy a 2023-as hiánycélt 5,2 százalékra módosították. A hiánycél 2023-ban GDP-arányosan eredetileg 3,9 százalék lett volna.

Elmaradott bevételeink vannak, melyek kisebbik része az alacsonyabb fogyasztásból, az emiatt kieső adóbevételekből, a nagyobbik azokból a tételekből áll, amelyeket az Európai Uniónak kellene átutalnia Magyarországnak

– fogalmazott a pénzügyminiszter.

Varga Mihály szigorú költségvetési gazdálkodást vár el a minisztériumoktól

A kormány a magasabb hiánycél ellenére sem nyúl bele a költségvetési folyamatokba – mondta a Világgazdaságnak Varga Mihály pénzügyminiszter a Joint Venture Szövetség által szervezett eseményen. Kedd reggel a Pénzügyminisztérium közölte, hogy a várakozásoknál rosszabbul alakuló áfabevételek miatt megemeli a hiánycélt, így a költségvetési törvényben rögzített 3,9 százalék helyett 5,2 százalékra növeli annak mértékét.

A kormány célja, hogy a hiánycsökkentés, az adósságcsökkentés és a gazdasági növekedés közötti egyensúlyi pontot találja meg.

Az, hogy a kabinet nem nyúl bele a költségvetési folyamatokba, még nem jelenti, hogy ne lenne egy szigorú költségvetési gazdálkodás

Elszállt a költségvetés, a Pénzügyminisztérium megemelte a hiánycélt

Kedd reggel közleménnyel jelentkezett a Pénzügyminisztérium, melyben bejelentette, hogy a 2023-as hiánycélt 5,2 százalékra módosították. A közleményben azt hangoztatja a tárca, hogy ez 1 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi deficitnél, ugyanakkor azt nem említi meg a minisztérium, hogy ez 1,3 százalékponttal magasabb az eredeti idei célnál – írta a portfolio.hu.

A porfolio.hu szerint feltehetően azért is időzítette kedd reggelre a költségvetésért felelős minisztérium a hiánycél megemelését, mert ma 8:30-tól nyilvános a kormányzati szektor második negyedéves adata, amellyel együtt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvánosságra hozza a Brüsszelnek kiküldött EDP-jelentést is. Ebből pedig már ki lehet olvasni a felülvizsgált idei költségvetési számokat. A kormány ezt akarta megelőzni a minisztériumi közlemény korai nyilvánosságra hozatalával, és ezzel saját kommunikációs köntösébe csomagolni a hiánycél emelését.

A minisztérium közleménye egyetlen szóval sem tartalmazza azt, hogy ez az 5,2 százalékos hiánycél hogyan viszonyul az eredeti idei 3,9 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz (a minisztérium tájékoztató anyaga csak annyit mond, hogy módosítják az idei hiányt, nem azt írja, hogy emelik az eredeti célt). Azt hangoztatja ugyanis, hogy a kormány idén is csökkenti a költségvetési hiányt, ami szigorú értelemben véve igaz is, hiszen 2022-ben a deficit 6,2 százalék volt.