Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: inváziós faj

Tenyérnyi méretű pókok lepik el Amerikát

Közzétette szerző

Hatalmas, idegen pókok terjednek az Egyesült Államok területén, idén nyáron New Yorkban és New Jerseyben is felbukkanhatnak – írja az ABC News. A dzsoró pókok (Trichonephila clavata) inváziós állatok, amelyek feltehetőleg 2014 környékén juthattak Japánból Amerikába, azóta pedig egyre nagyobb részét szállják meg a kontinensnek.

Nőstény példányai akár tenyérnyi méretűre is nőhetnek, és kifejezetten erős, a napfényben aranyszínűnek látszó hálót tudnak szőni, amely átmérője a 2-3 métert is elérheti.

Ez a faj kifejezetten jól tud alkalmazkodni az urbánus környezethez, így akár a nagyvárosokban is képesek terjedni. Térnyerésüket az is elősegíti, hogy – más pókokkal ellentétben – a nagy autóforgalomból származó rezgések látszólag nem gátolják őket a vadászatban, ezért főutak mellett is megélnek.

PostPin It!

Inváziós halfajok telepítését blokkolta az Állami Halőri Szolgálat

Közzétette szerző

Az idén már két esetben tiltotta meg inváziós halfajok, például ezüstkárász telepítését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állami Halőri Szolgálata (Nébih ÁHSZ) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken.

Emellett a halőri szolgálat 2024-ben már hat alkalommal indított eljárást inváziós halfajok telepítésével és kereskedelmével összefüggő szabálysértések miatt. A Nébih ÁHSZ egyik kiemelt feladata a haltelepítések szabályosságának, valamint az állománypótlásra szánt halak nyomon követhetőségének ellenőrzése. A tavaszi időszak a tógazdaságok számára a tavak benépesítésének kezdetét jelenti, hiszen a haltermelők az általuk megtermelt halak egy részét a telelőtavakból ekkor telepítik a halgazdálkodási vízterületekbe.

A hatóság legutóbb április közepén tartott ellenőrzést a Tisza Fegyvernekhez közel eső szakaszán, ahol a halgazdálkodásra jogosult az előzetes bejelentése szerint 3711 kilogramm egynyaras ponty kihelyezését tervezte. A helyszínre 3 halszállító autó érkezett, 8 tartály hallal, amelyből az állami halőrök 2 tartálynyi hal tömegét mérték le.

PostPin It!

Vegyszermentesen a tuják kártevői ellen

Közzétette szerző

Vegyszerek nélkül, csalogató hatású illatanyagokkal veszik fel a küzdelmet a HUN-REN ATK kutatói a tujákat pusztító kártevőkkel szemben – közölték a kutatási hálózat honlapján.

A borókaszú (Phloeosinus aubei) a ciprusfélék egyik legpusztítóbb hazai kártevője, amely inváziós fajként terjed Európában. Amellett, hogy megrágja a tujákat, a ciprusrák kórokozójának vektora is, így tömeges felszaporodása jelentős gazdasági kártétellel jár. A közelmúltban a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (HUN-REN ATK NÖVI) munkatársai sikeresen azonosították a kártevő aggregációs feromonjának két komponensét, a (–)-⍺-pinént és a (–)-mirtenolt. Ezek a csalogató hatású anyagok segíthetnek egy biológiai védekezési módszer kidolgozásában is. A kutatás eredményeit a rangos Journal of Applied Entomology folyóiratban közölték.

Borókaszú kártétel nőstény és hím

PostPin It!

Hiába cuki állat, veszélyes lehet a hazánkban is terjedő mosómedve

Közzétette szerző

Könyvek, rajzfilmek, filmek és animációk közvetítésével a mosómedve világszerte ismert faj, a gyűrűs farkú, álarcos bandita sokak szívébe belopta magát. A valóságban is egy kedves külsejű lény, megrögzött higiéniás kényszerével pláne sokakat levesz a lábáról. Az idill azonban csupán addig tarthat, amíg a Mosó Masák valódi őshazájukban, Észak-Amerikában végzik a dolgukat, kontinensünkön pedig legfeljebb vadasparkokban találkozunk velük.

Manapság ugyanis a mosómedvék elterjedtek az egész világban, Európa nagy részén is, egyes államokban ugrásszerűen nő a vadon élő egyedek száma, és bár pontos felmérés nem készült, de Magyarországon is egyre nagyobb területeket népesítenek be. Hiába „cuki” állat, inváziós fajként, ügyes opportunistaként

hatalmas természeti károkat okozhat, miközben emberre is veszélyes, új paraziták terjesztésére is képes.

PostPin It!

Korábban ébredtek a poloskák, de kell-e inváziótól tartani?

Közzétette szerző

Idén a szokásosnál korábban ébredtek a poloskák, derül ki a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) közleményéből, de kell-e inváziótól tartanunk?

Habár közel 900 poloskafaj él hazánkban, mostanság egyetlen fajt emleget „poloskaként” szinte mindenki Magyarországon. Ez pedig az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys), amelyet évente kétszer, ősszel és tavasszal érzékelünk nagy számban. Ezekkel a rovarokkal általában évente kétszer lehet nagy számban találkozni: szeptember-október környékén, amikor csoportosan vonulnak téli pihenőre többek között az emberi építményekbe is, illetve tavasszal, amikor az áttelelt példányok kirajzanak.

Az idei korai melegedés ezt a kirajzást előrébb hozta, azonban Kóbor Péter, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének entomológusa szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy hamarosan invázióval kell szembenéznünk. Könnyen lehet ugyanis, hogy a gyors felmelegedés miatt felélték már tartalékaikat, így a mostani hűvös időszak beköszöntével és a virágzás megrekedésével sokuk táplálék nélkül maradhat és éhen halhat.

PostPin It!

Egerek zabálják fel egy kis sziget madarait

Közzétette szerző

Egerek leptek el egy dél-afrikai szigetet, ezért azt tervezik, hogy hamarosan nagy erőkkel irtani kezdik őket. Az rágcsálók mára annyira elszaporodtak, hogy a tengeri madarakat is elkezdték felzabálni, és óriási károkat okoznak az ökoszisztémának.  – írja az AP.

A kontinensektől távol eső, lakatlan Marion-szigetre nagyjából 200 éve jutottak el az egerek teljesen véletlenül egy hajó fedélzetén. Azóta hihetetlenül elszaporodtak, ezzel pedig a kis sziget teljes élővilágát veszélyeztetik.

A természetvédők most azt tervezik, hogy helikopterekből ledobott több száz tonnányi rágcsálómérgekkel irtják ki az inváziós állatokat.

PostPin It!

Veszélyes fajok ugródeszkája lehet Budapest

Közzétette szerző

Ha a természetben összefutunk egy tetőtől talpig túrafelszerelésbe öltözött emberrel, a kezében jegyzetfüzettel, nagyítóval, növénypréssel, bizonyára érdeklődve figyeljük, vajon milyen adatgyűjtést végez. Amikor viszont ez a „jelenség” egy lakótelepen, netán a Váci utca közepén hasal egy repedést vizsgálva, vagy az omladozó házfalat pásztázza 10 centiről, az emberek többsége másként reagál. Van, aki kedvesen érdeklődik, hogy mit keres, mások útba igazítják, melyik fát kellene kivágni, ha már végre ideküldte az önkormányzat, megint mások pedig szánalomból cigivel kínálják.

A meglehetősen fura szerzet az utóbbi években csaknem napi szinten rótta Budapest utcáit, parkjait, bekéredzkedett kertekbe, társasházak udvarába, vasúti töltéseken, rozsdatemetőkben kóborolt. Ő Rigó Attila botanikus, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa, és hiánypótló munkát végez: azt vizsgálja, milyen növényfajok fordulnak elő spontán módon a fővárosunkban, illetve hogyan kerülnek be és telepednek meg idegenhonos növények a városban.

Egész Budapestet feltérképezték

PostPin It!

Agresszívan terjed a hódpatkány Magyarországon

Közzétette szerző

„Coypu” – mondták a dél-amerikai őslakosok a spanyol hódítóknak, amikor azok egy Európában ismeretlen állat neve után érdeklődtek. Az indiánokhoz hasonlóan aztán ők is hamar megkedvelték, jó ízű húsa és kiváló minőségű prémje miatt nagy becsben tartották. A neve viszont valahogy nem feküdt a nyelvükre, ezért elkezdték nutriának nevezni, ami spanyolul vidrát jelent, a név pedig rajta is ragadt az állaton.

Való igaz, hogy életmódja szorosan a vízhez köti, de egyrészt a vidrával ellentétben rágcsáló, másrészt sokkal inkább a hódhoz hasonlít. Mondhatni megszólalásig, az avatatlan szemlélő habozás nélkül „lehódozná”. Látni fogjuk, hogy azért sok patkányszerű vonás is van benne, így aztán a faj legtalálóbb elnevezését a régi magyar állattani irodalomban találjuk: hódpatkány.

Alapvetően kifejezetten cuki állatról van szó, nagy fogai miatt mintha hunyorogva szaglászna körül a világban, a parton kissé esetlenül mozog, és hát értelmi képességeivel sem igazán büszkélkedhet.

PostPin It!

Óriáspókok lephetik el az amerikai városokat

Közzétette szerző

Hatalmas pókok lephetik el amerikai városait egy új tanulmány szerint – írja a Live Science. Az úgy nevezett dzsoró pókok (Trichonephila clavata) inváziós állatok, amelyek Ázsiából érkeztek az Egyesült Államok területére, ahol azóta gyorsan szaporodnak.

A friss kutatás eredményei arra utalnak, hogy ez a faj kifejezetten jól tud alkalmazkodni az urbánus környezethez is, így könnyen lehet, hogy hamarosan a nagyvárosokban is elterjed.

A dzsoró pókok tenyérnyi méretűre is nőhetnek, napfényben aranyszínűnek látszó halójuk pedig akár az 1,8 méteres átmérőt is elérheti.

PostPin It!

Hangyák okoznak óriási káoszt Afrikában

Közzétette szerző

Egy új vizsgálat alapján apró állatok, hangyák gátolhatják közvetett módon az oroszlánokat vadászataikban – írja a The Guardian. A szakértők arra jutottak, hogy a Pheidole megacephala kelet-afrikai elterjedése olyan folyamatot indított el, amelynek következtében az oroszlánok elkezdtek kevesebb zebrát elejteni.

Todd Palmer, a Floridai Egyetem munkatárát, a csapat tagját megdöbbentették az eredmények. A jelenség hátterében egy, az őshonos hangyák és fák közötti kulcsfontosságú kapcsolat felborulása áll, aminek következtében a ragadozók vesztenek fedezékeikből.

A felfedezés a fajok közötti kölcsönhatások fontosságáról árulkodik, egyben megmutatja, hogy egyetlen apró invazív faj mekkora káoszt okozhat.

PostPin It!

Ázsiai lódarazsak gyilkolják az európai méheket

Közzétette szerző

Ázsiai lódarazsak gyilkolják az európai mézelő méheket Olaszország európai parlamenti képviselői szerint – írja a The Guardian. A politikusok arra kérik az Európai Bizottságot, hogy lépjenek fel a inváziós faj ellen, amely egyre több európai országban bukkan fel sorra pusztítva a méheket, ezzel pedig veszélybe sodorva a biodiverzitást és a méztermelést.

Az ázsiai lódarazsak (Vespa velutina) Dél-Kelet Ázsiában őshonosak, kontinensünkön először nagyjából 20 éve bukkantak fel. Azóta számos országban feltűntek már, köztük az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Hollandiában, Belgiumban és Olaszországban is, amelynek már 11 képviselője kérte a bizottságot, hogy kezdjenek harcba a rovarok ellen.

Ezek a darazsak veszedelmes ragadozók, amelyek egy nap alatt fejenként 30 méhhel is képesek végezni.

PostPin It!

Óriáskígyót marcangoló aligátort vettek videóra

Közzétette szerző

Óriási kígyót marcangoló aligátort örökítettek meg Floridában – írja a USA Today. A pitonba gabalyodott, mintegy háromméteres ragadozót Alison Joslyn kapta lencsevégre biciklizés közben.

A nő elmondta, hogy először azt hitte, a hüllő halott, mivel meg sem moccant, ám hirtelen felnyitotta a szemét és egyenesen ránézett. Alison felvételein jól látszik, amint a pórul járt kígyó feje eltűnik az aligátor hatalmas állkapcsai között.



PostPin It!

Kirándulók is segítik az inváziós növények terjedését

Közzétette szerző

A növényi magok hosszútávú terjedésének az ember az egyik leghatékonyabb vektora – írta az Ökológiai Kutatóközpont egy tanulmányra hivatkozva. A ruházat és cipő típusa is jelentősen befolyásolja a növények magjainak a terjedését.

Hatékonyságunk kulcsa abban rejlik, hogy a globális közlekedés, kereskedelem és turizmus fejlődésével a Föld távoli pontjai között is egyre könnyebben és gyorsabban közlekedünk. Az eddigi vizsgálatok alapján a ruházat segítségével terjedő növények többsége gyom- és inváziós faj, amelyek súlyos természetvédelmi problémákat okoznak, különösen az elszigetelt élőhelyeken.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport tagjai a Science of the Total Environment c. folyóiratban megjelent tanulmányukban azokat a lehetséges mechanizmusokat elemezték, amelyek befolyásolhatják a ruházattal történő magterjesztés kimenetelét.

PostPin It!

Szuperdisznók inváziójától félnek Amerikában

Közzétette szerző

Az Egyesült Államokban is megjelenhetnek a veszélyes kanadai „szuperdisznók” – írja a Business Insider. Ezek az állatok olyan hibridek, amelyek egy vaddisznó túlélési képességeivel és egy házisertés méretével bírnak, emellett nagyon szívósak és szaporák.

A szakértők szerint a szuperdisznók számítanak a világ egyik leggyorsabban terjedő inváziós fajának, mivel olyan iramban szaporodnak, hogy példányszámuk akkor is növekedne, ha évente megölnék állományuk 65 százalékát.

Ez azért óriási probléma, mert hatalmas károkat okoznak a mezőgazdaságnak, valamint az élővilágnak is, hiszen kiszorítják az őshonos állatfajokat. Az AP arról számol be, hogy a vadon élő disznók gyakran feldúlják a gazdák földjeit az élelemszerzés érdekében, ráadásul fertőző betegségeket is terjeszthetnek, mint az afrikai sertéspestis.

PostPin It!

Fagyott gyíkok potyognak az égből Floridában

Közzétette szerző

Leguánok potyognak az égből, pontosabban a fákról Floridában – írja az IFLScience. Ezek a gyíkok alapvetően kizárólag Dél-Amerika trópusi területein őshonosok, azonban a felelőtlen egzotikus állatartók miatt, akik szabadon engedték kedvenceiket, ma már Floridában is egész nagy vadon élő állományuk alakult ki.

A hidegvérű hüllők azonban nem viselik jól az ősszel lehűlő időt, ezért megdermednek, majd leesnek a faágakról. Az ilyen esetek egyáltalán nem ritkák, sőt Miamiban már úgy jelzik előre a „leguánhullást” akár az időjárást.

Bár az állatok ilyenkor halottnak tűnhetnek, általában nagyon is élnek, így érdemes óvatosan megközelíteni őket, hiszen bármikor visszanyerhetik képességüket a mozgásra, nagy karmaikkal pedig sérüléseket is okozhatnak.

PostPin It!

Elvadult kecskék veszélyeztetik az ausztrál élővilágot

Közzétette szerző

Elvadult kecskék veszélyeztetik Ausztrália állatt- és növényvilágát, ezért a kormány felvette őket az inváziós fajok listájára – írja az MTI Tanya Plibersek közlekedési és vízügyi miniszter pénteki bejelentése alapján.

A vadonban elszaporodó házikecskék megtalálhatók Ausztrália minden államában, rendszerint az őshonos állatok rovására szereznek élelmet és életteret. Emellett betegségeket terjesztenek, valamint károsítják a helyi ökoszisztémát, ezzel komoly vagyonveszteséget okozva a helyi mezőgazdászoknak.

A tervek szerint a kormány a vadkecskék mellett tömegesen fogja csökkenteni még az elvadult macskák és lovak, valamint a sárga kergehangyák (Anoplolepis gracilipes) számát is.

PostPin It!

Megölik a kolumbiai kokainvízilovakat

Közzétette szerző

Meg fogják ölni a kolumbiai „kokainvízilovak” némelyikét, amelyek őseit még Pablo Escobar drogbáró hozatta be az országba a 80-as években – írja az AFP a kolumbiai környezetvédelmi miniszter csütörtöki bejelentése alapján. Miután Escobart életét vesztette egy tűzharcban, szabadon engedték azokat az állatokat, amelyeket a világ különböző tájairól szállíttatott privát állatkertjébe, köztük néhány vízilót is, amelyek leszármazottjai azóta rengeteg problémát okoztak.

A hatalmas emlősök meglehetősen gyorsan kezdtek szaporodni, példányszámukat mára 166-ra becsülik. A környezetvédők szerint óriási kárt tehetnek a Magdalena folyó élővilágában, ezért a kormány inváziós fajnak bélyegezte őket, és számos módon próbálta már visszaszorítani térhódításukat.

2009-ben elhatározták, hogy levadásszák a vízilovakat, ez azonban felháborodást váltott ki, így végül elvetették az ötletet. Később megkísérelték sterilizálni az állatokat, hogy ne tudjanak szaporodni, ez az akció azonban nem járt sikerrel. Az idei év elején azzal is megpróbálkoztak, hogy befogják, majd állatkertbe szállítják őket, ám ezt sem tudták megvalósítani.

PostPin It!

Szépség és szörnyeteg: az inváziós Szosznovkszkij-medvetalp elleni védekezés

Közzétette szerző

A Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi) a Kelet- és Közép-Kaukázusban, a Transzkaukázusban, Északkelet-Törökországban, Örményországban, Grúziában és Azerbajdzsánban őshonos. Európa legtöbb országába kísérleti céllal került, többek közt takarmánynövényként való hasznosíthatóságát kutatták.

Több más, Heracleum fajjal együtt a 20. század közepén Kelet-Közép-Európában vizsgálták e célból a gazdaságokban, azonban befolyásolta a húsok és a tej ízét, így ezeket a próbálkozásokat megszüntették. Nagytermetű, dekoratív megjelenése miatt kertekben, botanikus kertekben is megtalálható volt. Az emberre is veszélyes növény, ugyanis a benne lévő furokumarin vegyület a bőrrel érintkezve égési sérüléseket okoz! A bőrreakciót a növény szőrei és a szárban lévő nedv is kiváltja. Az érintett bőrfelületen a fénnyel érintkezve hólyagok és égéshez hasonló sérülések keletkeznek. A sérülések akár hetekkel az érintkezés után is megjelenhetnek még.

Hazánkban kevés helyen fordul elő, „kivadulásának” egyik helyszíne Kompolt (Heves vármegye), ami a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. Kifejlett egyedei feltűnően nagyméretűek, 1-3 méteres magasságot is elérhetik. Az Európában őshonos medvetalp fajoknál termetesebb növény, nagy levelei lekerekítetten fogasak, és virágernyőjének átmérője 20-80 cm-es is lehet. Könnyen kiszorítja az őshonos növényzetet mérete és domináns tulajdonságai okán.

PostPin It!

Kis pénisze buktatta le a betolakodó meztelencsigát

Közzétette szerző

Idén nyáron megúsztuk a pusztító aszályt, sőt, részben az El Niño-jelenség miatt sokszor volt párás, meleg az idő. Kifejezetten optimális feltételek voltak ezek a meztelencsigáknak, testük 80–90 százalékát ugyanis víz alkotja, ezért számukra a közvetlen napfény, a száraz meleg ragadozóiknál is félelmetesebb ellenség. Pincében, kövek alatt, vízórában pihenő példányok kivételével azért így is ritkán találkozhattunk velük, hiszen aktivitásukat továbbra is eső utánra, illetve az éjjeli órákra időzítették.

Jelenlétük mégis egyre látványosabbá vált az elmúlt években egyetlen faj, a hazánkba behurcolt és itt invázióssá váló spanyol meztelencsiga miatt: ahol nagy számban vannak jelen, egyetlen éjszaka alatt képesek elpusztítani egy komplett veteményest – itt írtunk róluk részletesen. Az egyébként jogos népharag viszont már nem szelektál, minden meztelencsigára lesújt még akkor is, ha meztelencsigafajaink csak egy kis része számít potenciális vagy aktuális kártevőnek.

Varga György / MTI Spanyol csupaszcsigák (Arion lusitanicus) egy kiskertben, Nagykanizsa közelében 2014. augusztus 27-én.

PostPin It!

Szarvasokat lő, hogy oroszlánjait etesse egy brit farmer

Közzétette szerző

Engedélyt kapott egy brit farmer a szarvasok kilövésére, hogy húsukkal oroszlánjait etethesse – írja a BBC. Andy Johnson a Johnsons of Old Hurst nevű létesítményt működteti, amely egyben gazdabolt, hentesüzlet, étterem és állatkert, amelyben az oroszlánok mellett krokodilok, pumák és szurikáták is élnek.

Az illetékes hatóságok engedélyezték Johnsonnak, hogy a térség szarvasaira vadászhasson állatainak etetése, és hentesüzlete ellátása érdekében. Elmondása szerint a területen amúgy is szükséges a szarvaspopulációk ritkítása, mivel természetes ragadozóik nincsenek ezeknek az állatoknak a környéken.

Johnson azt nyilatkozta, hogy oroszlánjait többnyire azzal a szarvashússal eteti, amelyet a hentesüzletében nem tud eladni, emellett más közeli gazdák is küldenek neki szarvashúst, valamit esetenként elütött állatokat is ad a nagymacskáknak.

PostPin It!