Best WordPress Hosting
 

A Mars befolyásolhatja, mi lesz az óceánjainkkal?

Komoly felfedezésre jutottak a Sydney-i és Sorbonne-i Egyetem kutatói a mélytengeri üledékadatok vizsgálatakor. A szakemberek egy 2,4 millió éves ciklusra lettek figyelmesek, melyet egyféleképpen tudtak csak megmagyarázni: a Nap körül keringő Mars és a Föld kölcsönhatásának eredményeként – írja az Interesting Engineering.

Adriana Dutkiewicz, a Sydney-i Egyetem munkatársa, egyben a tanulmány társszerzője elmondta, a kutatás célja az volt, hogy tanulmányozzák a mélytengeri áramlatok erősségét az elmúlt 50 év adatai alapján, majd ennek révén megállapítsák, hogyan befolyásolhatják ezek a ciklusok a jövőbeli éghajlati eredményeket. Az ekkor felfedezett 2,4 millió évenként jelentkező anomáliának elmondásuk szerint csakis a Föld és a Mars Nappal való kölcsönhatásához lehet köze.

Dietmar Müller, a Sydney-i Egyetem társszerzője elmondta, a Naprendszer bolygóinak gravitációs mezői zavarják egymást, és ez a rezonanciának nevezett kölcsönhatás megváltoztatja a bolygók excentricitását, vagyis azt, hogy milyen közel van a körhöz a pályájuk. A tanulmány során megállapították, hogy a melegebb ciklusok intenzívebb mélytengeri keringéssel járnak, melynek következtében örvények alakulhatnak ki.

Borús jövőkép: a Föld a véltnél hamarabb elérheti a kritikus jelentőségű óceáni fordulópontot

Az olvadó jégtakaró összeomlást okozhat – de mikor és mennyire valószínű, hogy ez bekövetkezik? A tudósok sikeresen modellezték azt az éghajlati fordulópontot, amely Európa nagy részét mélyfagyba taszítaná – és ez közelebb lehet, mint korábban gondolták. A hollandiai Utrechti Egyetem kutatói egy összetett éghajlati modell segítségével szimulálták egy fontos atlanti-óceáni áramlat összeomlását, amely jelenleg meleg vizet szállít északra, és enyhén tartja a hőmérsékletet Európában. Ennek az áramlatnak a hirtelen leállása világszerte megváltoztatná az időjárást, és Európa szenvedné el a legsúlyosabb következményeket.

Az olvadó jégtakaró összeomlást okozhat – de mikor és mennyire valószínű, hogy ez bekövetkezik? Az Euronews körbejárta a kérdést.

Az Atlanti-óceán keringése

Globális katasztrófával fenyeget egy óceáni áramlat összeomlása

Egy új tanulmány alapján olyan fordulópont felé tart az Atlanti-óceán nagy áramlati rendszere, amely a globális éghajlat és az emberiség számára egyaránt katasztrofális lehet – írja a The Guardian. René M. van Westen, az Utrechti Egyetem munkatársa és kollégái szerint a fordulópont után az összeomlás megdöbbentően gyorsan eljöhet, azt azonban, hogy az esemény pontosan mikor következhet be, egyelőre nem tudták meghatározni.

A kutatók számítógépes modellek és múltbeli adatok felhasználásával dolgoztak ki egy figyelmeztető indikátort az Észak-atlanti bukóáramlás (Amoc) összeomlására. Az Amoc az óceáni áramlatok hatalmas rendszere, amely a globális klíma szabályozásának egyik kulcstényezője.

Megállapították, hogy az Amoc már most is a hirtelen elmozdulás felé tart, ami több mint 10 ezer éve nem fordult elő, és ami a világ nagy részeire nézve súlyos következményekkel járna.

Tényleg az elmúlt évezredek legnagyobb klímaváltozása jöhet tíz éven belül?

Önmagában nem a nagyfokú felmelegedés a gond, hiszen volt már ilyen az elmúlt 6-10 ezer évben. A baj az, hogy az emberiség nem úgy él, mint a középső holocén időszakában – szól a 192. HetiVálasz podcast egyik tételmondata, melyben klímakutatót és környezettörténészt kértünk, hogy segítsenek tisztábban látni az elmúlt időszak bombasztikus hírei közepette. Tényleg pár évben belül leáll az Észak-atlanti bukóáramlás, és jön a klímaapokalipszis, ahogy azt egy meteorológus a 24.hu-nak mondta? Lehet-e alkalmazkodni ehhez? Mit tanulhatunk hazánk és Európa 100 és 1000 évvel ezelőtti környezeti viszonyaiból? Vendégünk Gál Tamás klímakutató, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője, illetve Rácz Lajos klíma- és környezettörténész, a szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Kar egyetemi tanára.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

A klímaváltozás miatt életünk gyökeresen megváltozik a közeljövőben

„Olyan teleink lesznek, hogy újra befagy a Duna, nyáron viszont 45-48 fokos hőségektől fogunk szenvedni”- Európában éppúgy kell számítani folyók kiszáradására, mint pusztító árvizekre. Molnár László meteorológus szerint ideig-óráig geomérnöki megoldásokkal fékezni lehet a bajt, de jobban tesszük, ha felkészülünk.

Molnár László meteorológus, a hosszú távú előrejelzések kutatója a 24.hu-nak adott nagyinterjút az AMOC tengeráramlat leállásáról, a már szemünk előtt zajló és felgyorsuló klímakatasztrófáról, az emberi civilizáció összeomlásáról:

Bár a korábbi előrejelzések a következő évszázadra valószínűsítették, egy új kutatási eredmény szerint akár néhány évtizeden belül leállhat az a tengeráramlat, amelynek a mérsékelt égövet köszönhetjük. Nyáron nem lesz ritka a 40 fok feletti hőség, télen pedig a harminc fok alatti fagy Európában, ahol éppúgy kell számítani folyók kiszáradására, mint pusztító árvizekre. Molnár László meteorológus szerint ideig-óráig geomérnöki megoldásokkal fékezni lehet a bajt, de jobban tesszük, ha felkészülünk: az életünk gyökeresen megváltozik a közeljövőben.

A sokféle világvége mindegyike nagyon fájdalmas lesz

A 2020-as évek hangulatához szorosan hozzátartoznak az emberiséget (akár a létében is) fenyegető veszélyek. De valóban a kockázatok korába léptünk? És ha igen, mi a teendő?A tudományos sajtó után a mainstream médián is végigfutott a hír a napokban a trópusok felől a sarkvidék irányába hőt szállító atlanti-óceáni áramlási rendszer (AMOC)  – ennek egyik eleme a Golf-áramlat – várható összeomlásáról és a kollapszus várható következményeiről. Ahhoz képest, hogy mekkora hatással lenne egy ilyen fejlemény az életünkre, a médiafigyelem korántsem nevezhető túlzottnak; inkább az a furcsa, hogy a szokásos „15 perc hírnév” után a sztori gyorsan lekerült a címlapokról. Hogy hogyan működik ilyen esetekben a közgondolkodás, azt a Ne nézz fel! című film, amelyben a Leonardo DiCaprio által megformált tudós hiába próbálja felhívni a figyelmet egy közelítő kozmikus katasztrófára, viszonylag pontosan bemutatta. De hogyan érdemes a kétségkívül létező, merőben eltérő kockázatokat realitásként, rendszerszerűen kezelni, illetve az átlagember szintjén tudományosan megközelíteni, ha nem akarjuk a homokba dugni a fejünket?

A Golf-áramlat leállása

Mi történik?