Csak Harkiv megyében hárman vesztették életüket az orosz tüzérség péntek reggeli bombázása következtében. Egy nőt viszont csodával határos módon élve húztak ki egy ház romjai alól az ukrán mentőcsapatok Harkivnál, amit egy orosz rakéta döntött össze.
A The Guardian videója a mentésről itt nézhető meg.
The post Így húztak ki egy nőt a romok alól az ukrán mentőcsapatok first appeared on 24.hu.
Lettország kiutasít hat olyan orosz állampolgárt, akiknek nincs érvényes tartózkodási engedélyük – közölte a rigai bevándorlási hivatal vezetője pénteken. Maira Roze a lett televízióban elmondta: két orosz állampolgár már el is hagyta Lettországot, a másik négynek 30 napon belül kell távoznia.
Ez az első alkalom, hogy Lettország kiutasít orosz állampolgárokat a bevándorlási törvény 2022 őszén – Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt – elfogadott módosítása alapján, amely szigorította az orosz állampolgárok tartózkodási engedélyére vonatkozó szabályokat. A rendelkezés értelmében, ha valaki orosz útlevéllel akar Lettországban élni, akkor határozatlan idejű tartózkodási engedélyt kell kérnie, amelynek feltétele – bizonyos kivételektől eltekintve – a mindennapi élethez szükséges lett nyelvismeret bizonyítása.
A hatóságok szerint a szigorítás mintegy ezer embert érinthet, de több mint egyötödük már továbbutazott másik uniós tagállamba. Csaknem két tucat további érintettnek még igazolnia kell azokat a családi okokat, amelyek lehetővé teszik további tartózkodásukat. A többiek esetében a határőrség ellenőrzi, hogy a bejelentett lakcímükön tartózkodnak-e, és indokolt esetben elrendelhetik kiutasításukat – mondta Roze az MTI tudósítása szerint.
Az indiai hatóságok több embert őrizetbe vettek olyan embercsempész-hálózathoz való tartozás gyanújával, mely jól fizető oroszországi munkát ígérve valójában az orosz hadsereg ukrajnai háborújához toborzott embereket.
A tájékoztatás szerint a központi nyomozóiroda (CBI) emberei 13 körzetben tartottak razziát és többeket kihallgattak. Megállapították továbbá, hogy az emberkereskedők elsősorban a közösségi oldalakon, illetve a YouTube-on keresztül toboroztak érdeklődőket „jól fizető oroszországi munkára”.
A jelentkezőket azonban akaratuk ellenére az ukrajnai frontra szállították, emelték ki a közleményben, hozzátéve, hogy már legalább 35 ilyen esetről tudni.
Franciaország csapatokat küldhet Ukrajnába, ha az oroszok áttörik a frontot Kijev vagy Odessza felé – erről maga a francia elnök, Emmanuel Macron beszélt francia képviselőknek a L’Independant szerint. A találkozón részt vett egyik képviselő szerint Macron térképen mutatta meg a lehetséges orosz támadások irányát.
French President Macron told members of Parliament that France could send troops to Ukraine if Russia breaks through the frontlines to Odesa or Kyiv (L’Independant) pic.twitter.com/HqHnClzmHu
— Ukraine Battle Map (@ukraine_map) March 8, 2024
Több halálos és sebesült áldozatuk van az orosz hadsereg csütörtöki rakétatámadásainak az észak-ukrajnai Szumi városában, valamint Harkiv és Csernyihiv megyében a péntek reggeli ukrán médiajelentések szerint. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti videóbeszédében részvétét fejezte ki a Szumiban életüket vesztett áldozatok hozzátartozóinak. Az áldozatok száma egyelőre ismeretlen. A csütörtök délutáni támadásban egy kórház és egy iskola is károkat szenvedett.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója pénteken a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson azt írta, hogy a Harkiv megyei Kupjanszkot ért orosz rakétatámadásban két polgári személy lelte halálát. A Csuhujiv elleni támadásnak pedig legkevesebb két sebesült áldozata van, és több épület megrongálódott, köztük egy kilencemeletes lakóépület, valamint egy szálloda. Szinyehubov azt is közölte, hogy Harkiv megyében 57 település kötelező evakuálását rendelték el, és a lakosság kitelepítését a helyi hatóságok és önkéntesek segítségével kezdik meg.
Csernyihiv megyében legalább egy halottja van az orosz tüzérségi támadásnak – közölte Vjacseszlav Csausz, az észak-ukrajnai megye kormányzója a Telegramon.
Ma fogadja floridai nyaralójában Donald Trump volt amerikai elnök Orbán Viktor miniszterelnököt, aki előtte kihívta Joe Biden hivatalban levő elnököt egy elnökválasztási vitára.
Donald Trump, a republikánusok várható elnökjelöltje csütörtökön közösségi oldalán kiadott közleményében azt írta, hogy bármikor, bárhol készen áll a vitára utódjával és legvalószínűbb választási ellenfelével. A republikánus politikus a politikai vita témájaként azokat az ügyeket jelölte meg, amelyek létfontosságúak „Amerika és az amerikai emberek számára”, és megjegyezte, hogy számára elfogadható az is, ha a vitákat a Demokrata Párt vezető testülete, a Demokrata Nemzeti Bizottság szervezi meg.
Ezzel egy időben Donald Trump reagált Joe Biden évértékelő beszédére (State of the Union) is, amelyet a hivatalban lévő elnök a hagyománynak megfelelően a Kongresszus előtt mondott el. Trump a jelenlegi elnök gazdaságpolitikáját tette felelőssé az Egyesült Államokban tapasztalt inflációért, az ukrajnai háborúval kapcsolatban pedig azt írta, hogy Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, mert „nem tiszteli Bident”.
Ukrajna képes megállítani Vlagyimir Putyint, ha mi kiállunk Ukrajna mellett, és ellátjuk fegyverekkel, amelyekkel meg tudják magukat védeni – mondta Joe Biden amerikai elnök évértékelő beszédében a kongresszus előtt. Szavait mindkét tábor megtapsolta, még a republikánus házelnök, Mike Johnson is tapsolt, aki hónapok óta nem engedi szavazásra bocsátani az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros csomagot, ami érzékeny veszteséget okoz az ukrán haderőnek.
Az évértékelőn részt vett a svéd kormányfő, Ulf Kristersson is, akit Biden név szerint említett, amikor bejelentette, hogy Svédország csatlakozott a NATO-hoz. „Miniszterelnök úr, üdvözöljük a világ legerősebb katonai szövetségében” – mondta Biden, és erre még a republikánusok is felállva tapsoltak Mike Johnsonnal együtt.
US President Biden delivered an absolutely powerful speech at his SOTU. When it came to Ukraine:
Az előző nap eseményeiről itt számoltunk be.
The post Joe Biden: Ukrajna képes megállítani Putyint first appeared on 24.hu.
Az utóbbi hetekben valóságos pánik alakult ki a Demokrata Pártban azzal kapcsolatban, hogy az újraválasztásra készülő Joe Biden voltaképpen „egy jóindulatú idős bácsi rossz memóriával”. Így fogalmazott legalábbis az ügyész, aki a Biden-kormányzat megbízásából vizsgálta, visszaélt-e a 81 éves elnök titkosított kormányzati dokumentumokkal. Igaz, Biden a tegnapi évértékelő beszédét nagyobb bakik nélkül abszolválta, így valamelyest köszörült a csorbán. Ha a demokraták szerint a novemberi választás tétje az amerikai demokrácia jövője, miért egy olyan jelölttel futnak neki, aki 10 választóból 9 szerint túl öreg a posztra? Mert nem nagyon van, aki nála esélyesebb lenne. Amiben főszerepet játszik a Demokrata Párt balra tolódása.
Alkalmatlan. Nyilvánvalóan küzd azzal, hogy teljesítse a kötelezettségeit, és elérte azt a pontot, amikor már túl öreg a munkájához. De még mindig egy fokkal jobb, mint Trump.
Így indokolta meg a New York Timesnak egy Alabama államban élő választópolgár, hogy miért fog ismét Joe Bidenre szavazni az amerikai elnökválasztáson. Brian Wells beszélt arról is, zavarja, hogy nincs más elnökjelölt.
A szokásjog azt diktálja, hogyha az aktuális elnök bejelentkezik egy második elnöki ciklusra, akkor a pártja nem állít vele szemben esélyes ellenjelöltet. Wells azonban messze nem az egyetlen olyan demokrata párti szavazó, aki úgy látja, hogy a Fehér Ház jelenlegi lakójának, akiről egy ügyészi jelentés a minap azt állította, hogy kognitív problémákkal küzd, vissza kellene vonulnia.
Kedden több millió, pártokhoz regisztrált szavazó járult az urnákhoz az Egyesült Államokban. Az úgynevezett szuperkedden 15 államában és egy szövetségi államként el nem ismert csendes-óceáni területen tartottak előválasztást. Az elnökjelöltségért folyó verseny legsűrűbb napján
Joe Biden és Donald Trump is tarolt. Mindketten hozták a saját előválasztásukat Kaliforniában, Virginiában, Észak-Karolinában, Maine-ben, Massachusettsben, Oklahomában, Tennessee-ben, Texasban, Arkansasban, Alabamában, Coloradóban és Minnesotában. Biden megnyerte a demokrata előválasztást Iowában és Vermontban is, de elvesztette Amerikai Szamoát, míg Nikki Haley, korábbi ENSZ-nagykövet, Trump egyetlen talpon maradt kihívója megnyerte a republikánus előválasztást Vermontban – ez volt a második győzelme a fővárosban elért sikere után.
A Guardian azt írja, Egyesült Államokban azóta nem volt ilyen egyoldalú az előválasztási kampányidőszak, hogy a 70-es években az előválasztások kezdték uralni a jelöltállítási folyamatot. Egyelőre sem a jelenlegi, sem a korábbi elnök nem szerezte meg az elnökjelöltséghez szükséges számú delegáltat (ők választják meg az elnök- és alelnökjelöltet a nyári nemzeti konvención), de valószínűleg a következő hetekben mindkét verseny hivatalosan is eldől.
Az Egyesült Államok 15 államában és egy szövetségi államként el nem ismert csendes-óceáni területén tartanak kedden előválasztásokat, amelyeken az elnökjelöltek személyéről dönt több millió, pártokhoz regisztrált szavazó – olvasható az MTI összefoglalójában.
A szuperkedd (Super Tuesday) néven ismert előválasztási napon a nyugati parttól a keleti partig az ország szinte minden vidékén tartanak szavazást. A regisztrált republikánus és demokrata szavazók Kaliforniában, Texasban, Oklahomában, Utah és Colorado államokban, Arkansasban és Minnesotában voksolnak. Az ország déli államai közül Alabamában és Tennessee-ben, a keleti parton Virginia és Észak-Karolina államokban, valamint az ország New England vagy Új-Angliaként emlegetett északkeleti részében Vermont, Maine és Massachusetts államokban voksolnak. A republikánusok kedden Alaszkában is élhetnek az elnökjelölés jogával. Az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoán ezen a napon a regisztrált demokrata szavazók voksolhatnak elnökjelöltjükre.
Colorado állam republikánus előválasztási eredményére közvetlen hatása van a szövetségi Legfelsőbb Bíróság hétfőn hozott határozatának. A testület helyt adott Donald Trump beadványának, amely kifogásolta Colorado állam legfelsőbb bíróságának tavaly decemberben hozott döntését az indulásból való kizárásáról. Colorado állam legfőbb bírói fóruma arra hivatkozott, hogy Donald Trump a 2021. január 6-i eseményekben felelőssé tehető és zendülésben érintett. A szövetségi Legfelsőbb Bíróság egyhangú döntése szerint Colorado állam bírói tanácsának nem volt joga ilyen értelmű határozatot hozni, ezért a március 5-én Donald Trumpra leadott szavazatokat is figyelembe kell venni a voksok összesítésekor.
Donald Trump győzelmét hozták a Michigan és Missouri államban szombaton tartott elnökjelölő gyűlések, amivel a volt elnök tovább növelte előnyét Mikki Haley-vel szemben – írja az MTI.
Donald Trump megkapta a republikánus előválasztási folyamat keretei között Grand Rapidban tartott Michigan állambeli elnökjelölő konvención elérhető mind a 39 delegálti szavazatot. Az államban még kedden egy helyi törvény miatt szavazófülkés előválasztást is kellett tartani, ahol 16 delegálti szavazatot lehetett megszerezni. Akkor Donald Trump a szavazatok 68 százalékával győzött, míg Nikki Haley 26 százalékot ért el, így a volt elnök 12, míg kihívója 4 delegáltat szerzett meg. Az összegzések szerint a Michigan államban megszerezhető összesen 55 delegálti szavazatból, Donald Trump 51-et nyert el.
Missouri államban szombaton délután jelölőgyűléseken döntöttek a regisztrált republikánus választók az elnökjelölt személyéről, ahol Donald Trump mind az 51 elnyerhető delegálti szavazatot megszerezte.
Elképzelhető, hogy nem fogad vissza több elutasított menedékkérőt Venezuela – jelentette be a caracasi kormány január végén. A lépésre azután került sor, hogy az Egyesült Álamok kormánya nem sokkal korábban közölte: fontolgatják a venezuelai energiaszektorra kirótt szankciók ismételt bevezetését, mivel a rezsim irányítása alatt álló legfelsőbb bíróság szentesítette az ellenzék jelöltjének diszkvalifikálását. Ráadásul a jelölt, María Corina Machado három támogatóját „összeesküvés” vádjával letartóztatták.
A legfelsőbb bíróság szerint Machado korrupciós ügyekben érintett, de azt is felrótták neki, hogy támogatta az országot sújtó amerikai szankciókat. Az ellenzék viszont inkább a hatalom kezét sejti a háttérben.
A rezsim úgy döntött, hogy kivégzi a barbadosi egyezményt, amelyben a venezuelai kormány reformokban egyezett meg az ellenzékkel. De nem végezték ki a harcunkat a demokráciáért, amelynek győzelmét szabad és méltányos választáson fogjuk kivívni
Joe Biden 2021-es hatalomra jutása Donald Trump éveinek kiszámíthatatlansága után normalizációt hozott az amerikai külpolitikában, de az utóbbi hónapok ugyanakkor Biden számára is a folyamatos, és látszólag egyre kevésbé sikeres válságkezelésről szóltak.
Ukrajna amerikai támogatása ugyan Bidentől függetlenül, a kongresszus trumpista képviselőinek befolyása miatt, de megakadt, miközben az ukrán haderő ellátása egyre problémásabb.
A gázai konfliktussal kapcsolatos magatartása a demokrata táborban is repedéseket eredményezett. Ugyan Washington a háttérben igyekezett visszafogni az október 7-i terrorja utáni izraeli ellencsapás erejét, láthatóan nem képes/hajlandó megfékezni Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt. Gáza porig rombolása pedig elvi, erkölcsi és politikai szempontból is jelentős károkat okozott Amerika megítélésének a Közel-Keleten, Európában, a fejlődő világban és Biden saját választói között is.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy múlt szerdai interjúban, amikor megkérdezték tőle, Joe Biden vagy Donald Trump lenne-e Oroszország számára a jobb, hezitálás nélkül rávágta: Biden. Meg is magyarázta, mondván, a jelenlegi amerikai elnök
tapasztaltabb, kiszámíthatóbb, a régi iskola politikusa.
A február 14-én este leadott beszélgetés során az orosz elnök szinte védelmébe vette amerikai kollégáját. Biden ellen ugyanis nemrégiben azért nem emeltek vádat, mert „csökkent képességű”, „rossz memóriájú idős embernek” írta le egy ügyész, aki azt vizsgálta, hogyan kerülhettek vagy maradhattak minősített iratok a politikusnál. Putyin azonban elhárította az amerikai elnök korára és vezetői képességeire irányuló kérdést.
Alekszej Navalnij anyja, Ljudmila azzal vádolta az orosz hatóságokat, hogy titokban, gyászszertartás nélkül akarják eltemetni a fiát, és kijelentette, hogy ebbe nem egyezik bele.
Titokban akarják végezni, búcsúztatás nélkül. Oda akarnak vinni egy temető végébe, egy friss sírhoz, hogy közöljék: itt nyugszik a fia. Én ebbe nem egyezem bele
– mondta Ljudmila Navalnaja a YouTube videomegosztó portálon közzétett felvételen.
Putyin szerint Joe Biden azért tett a személyét sértő kijelentést, mert korábban ő Oroszország számára előnyösebbnek nevezte, ha Biden marad az Egyesült Államok elnöke. Az amerikai elnök sértő szavai szerinte csak megerősítik az ő igazát.
„Mi ugye nemrég beszéltünk, és akkor ön azt kérdezte tőlem, hogy kit részesítenénk előnyben az Egyesült Államok jövendőbeli elnökeként. Azt mondtam, bármelyik elnökkel készek vagyunk dolgozni, de úgy vélem, számunkra, Oroszország számára Biden előnyösebb lenne. És abból ítélve, amit ő mondott rám, teljesen igazam volt, mert ez volt a megfelelő reakció arra, amit mondtam – nyugtázta mosolyogva Putyin ugyanannak az újságírónak, aki korábban is kérdezte az amerikai elnökválasztásról.
Putyin azt is mondta, Biden nem mondhatta azt neki, hogy „ügyes vagy Vologya, köszönöm, sokat segítettél”. Az orosz elnök szerint érthető, mi zajlik az amerikai belpolitikában, és a reakció teljesen helyénvaló. „Azt jelenti, hogy igazam volt” – tette hozzá, azt azonban nem fejtettek ki, miért gondolja így. Putyin felhívta a figyelmet arra is, Joe Bidenről és elődjéről, Donald Trumpról tett kijelentéseit az orosz, nem pedig az amerikai hallgatóságnak szánta. „Ön orosz újságíró, s ezért is kérdezte meg, hogy ki az előnyösebb számunkra. Mint ahogy már akkor is mondtam, most is megismételhetem: Biden” – mondta a riporternek az orosz elnök.
A német szövetségi parlament (Bundestag) támogatta csütörtökön azt a kormányindítványt, hogy Németország további katonai támogatást nyújtson Ukrajnának, beleértve nagyhatótávolságú fegyverrendszerek és lőszerek küldését, nem szerepel viszont az előterjesztésben az 500 kilométeres hatótávolságú Taurus-rakéták szállítása.
A határozattervezet mellett 382 képviselő szavazott, 284 nem támogatta, ketten pedig tartózkodtak. Az elfogadott dokumentum leszögezi, hogy a kormánykoalíció parlamenti frakciói támogatják Ukrajna további nagyhatótávolságú fegyverrendszerekkel és lőszerekkel való ellátását.
Boris Pistorius védelmi miniszter az előterjesztés parlamenti vitájában kijelentette, hogy Ukrajna továbbra is számíthat a német támogatásra. Ezt bizonyítja szerinte a nemrég megkötött kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodás is. Pistorius ugyanakkor nem válaszolt Jürgen Hardtnak, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselőjének arra a kérdésére, hogy Taurus típusú rakétákat kész-e Németország szállítani Ukrajnának. Az elfogadott javaslat e kérdésben homályos, a képviselők egy része szerint a nagyhatótávolságú fegyverekbe a Taurus rakéták is beleértendők, mások ezzel ellentétes álláspontra helyezkedtek.
Viktor Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter csütörtökön azt állította egy tévéinterjúban, hogy Ukrajna 112-114 ezer fős csapásmérő erőt összpontosított a fehérorosz határhoz, egyúttal kilátásba helyezte, hogy „teketóriázás nélkül” lelövik a NATO-gépeket, ha megsértik a Fehérorosz Köztársaság légterét.
A tárcavezető erről a Rosszija 24 orosz tévécsatornának beszélt. Kijelentette, hogy a több mint százezer fős ukrán haderőből szerinte mindössze csak 17 ezer főt használnak közvetlenül a határ védelmére. Úgy vélte ugyanakkor, hogy egyelőre nem szükséges katonai erőket vezényelni az ukrán határhoz a fehérorosz oldalon. Szavai szerint most a legnagyobb veszélyt országára nézve az „Ukrajnából érkező szabotázscsoportok” jelentik.
A fehérorosz miniszter azt is elmondta, hogy a Nyugat állítólag katonai műveletre készül, és objektumok felderítését végzi Fehéroroszország területén. „Tudjuk, ki ellen irányulnak ezek a katonai műveletek. Folyamatos felderítés zajlik minden formában, rádiótechnikával, repülőgépekkel és drónokkal. Naponta öt-kilenc bevetést hajtanak végre” – fejtegette, hozzátéve hogy a „Nyugat” űrfelderítést is végez országa fölött, ami azt mutatja, hogy „aktívan érdeklődik” a fehérorosz katonai támaszpontok és létesítmények iránt.