Best WordPress Hosting
 

Az Auchan engedett, a Spar viszont harcba száll az Orbán-kormánnyal

Drámai veszteségeket szenvedtek el a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok 2022-ben Magyarországon: a hat közül három (a Spar, az Auchan és a Penny) összesítve mintegy 15 milliárd forint veszteséget hozott össze, a másik három (a Lidl, a Tesco és az Aldi) pedig bár 51 milliárd forint nyereséget mutatott ki, ebből a Tesco 19,6 milliárdos profitját ki kell venni, mert ingatlaneladásból származott, mint a cég jelezte, és anélkül veszteséges lett volna. 2023-as adatok még nincsenek, a mérlegeket május végéig kell beadni a cégbíróságnak, de a Spar közlése alapján úgy fest, nem javult a helyzet. Sőt, 50 millió eurós veszteséget vetítettek előre, ami azt jelenti, hogy az egy évvel korábbi 13,1 milliárd forintos veszteség után 20 milliárd lehet a mínusz náluk.

Orbán karmai elől menekülne a Spar

A mélyrepülést alapvetően a 2020-ban bevezetett és a legmagasabb sávban az árbevétel 4,5 százalékáig srófolt kiskereskedelmi adóval, valamint a brutális energiaárakkal magyarázták. Összehasonlításképpen: 2018-ban a 96 milliárd forint összprofitból 46 milliárd osztalékot tudott kivenni a hat nagy kiskereskedelmi lánc, ehhez képest 2022-re a nyereség jóval kevesebb, mint a felére esett. Mint az ábrán látható, a különadó-befizetés évről évre nőtt, 2022-re a hat multiláncnál összesen már több mint 129 milliárd forintot tett ki. A bevezetés évében még 46,7 milliárd forintot becsültünk, vagyis a többszörösére növekedhetett az adófizetési kötelezettség.

Elszálló üzemanyagár: öngólt rúghat a kormány az adóemeléssel

A május közepén látott mélypont óta látványosan drágultak az üzemanyagok a hazai kutakon, különösen az elmúlt két hétben, amikor a benzin ára átlagosan 42, míg a gázolajé 51 forinttal növekedett. A gázolaj átlagára e hét péntektől 628 forintra nőtt, ezzel meghaladta a benzin árának mértékét, amely ezúttal 627 forintra emelkedett. E hirtelen áremelkedés egyedi abból a szempontból, hogy a magánautósok eddig még soha nem szembesültek egy hét alatt 30 forintos dízeldrágulással – mutatott rá saját árnyilvántartása alapján a Népszava.

A drágulás egyik oka, hogy a kőolaj világpiaci ára is emelkedésnek indult: az irányadó Brent típusú olaj ára a 85 dollár körüli negyedéves csúcsot is elérte a múlt hét során. További drágulást vetít előre, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) belengette, hogy csökkentené a kínálatot, amelynek célja, hogy áremelést érjen el. Szaúd-Arábia például szeptembertől napi egymillió hordóval mérsékelheti a kitermelést. Eközben az oroszok már júniusban léptek, amikor félmillió hordó/napos termeléscsökkentésről döntöttek. S miközben a kínálat szűkül, a globális kereslet enyhe emelkedést mutat.

Fontos tényező az áremelkedésben, hogy a nyersolaj és a kőolajtermékek közti árrés – az úgynevezett finomítói marzs – szélesedik. Az utóbbi egy hónapban a világpiaci termékárak, de különösen a benzin ára nagyon elszállt a nyersolajéhoz képest, főképp azért, mert a készletszintek alacsonyak. Ennek fő oka, hogy a koronavírus-járvány alatt visszafogták a finomítói kapacitásokat, ehhez képest még mindig nem indítottak újra annyi kapacitást, amennyire a nemzetközi piacnak igénye lenne. A finomítói marzs az elkövetkezőkben még inkább szélesedhet – értékelt lapunknak Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.

Veszélyben az EU-pénzek: a kormány nem teljesíti ezt a brüsszeli elvárást

Átmeneti időben számítunk a különadókra, 2024-ben megkezdjük ezeknek a kivezetését, a bankok, a gyógyszergyártók és az energiaszolgáltató cégek esetében ezek megindulnak

– jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt hónap végén.

A politikus azt már nem tette hozzá, hogy ezeket az adónemeket nem is kellene kivezetni, mert azok a korábbi jogszabály alapján maguktól „kivezetődtek” volna 2023 végén. A kormány ugyanis csak 2022–2023-ra vonatkozóan döntött tavaly az extraprofitadóként emlegetett különadók bevezetéséről. Ehhez képest a kabinet egy újabb rendeletben 2024-re is kiterjesztette ezeket, vagyis az aktív jogalkotás éppen ahhoz kellett, hogy a hatályukat meghosszabbítsák. A pénzügyminiszter által említett három szektor esetében pedig mindössze annyi történik, hogy csökken a hozzájuk tartozó bevételi előirányzat összege, kettő esetében az adómérték is.