Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: eu-pénzek

Kolbász helyett kétmillió forintot kért a kormánytisztviselő – itt a vádirat a minisztériumokig érő uniós pénzlopásról

Közzétette szerző

A Direkt36-hoz is eljutott a vádirat, amely EU-s pályázatokat érintő csalássorozatot tár fel. A dokumentum szerint egy a Nemzetgazdasági Minisztériumban majd jogutódjában, a Pénzügyminisztériumban dolgozó referens, K. Tamás és bűntársai az évek során több tucatnyi embert átfogó korrupciós hálózatot épített fel. Az ügyészség szerint a csalások egy részében érintett a Palkovics László köréhez tartozó Barta-Eke Gyula és egy korábbi helyettes államtitkár, Karsai Tamás is.

The post Kolbász helyett kétmillió forintot kért a kormánytisztviselő – itt a vádirat a minisztériumokig érő uniós pénzlopásról first appeared on Direkt36.

PostPin It!

Államadósság: visszatért a Gyurcsány-korszak a számok alapján

Közzétette szerző

A kormány az elmúlt években gyakorlatilag lenullázta az előző tíz év adósságcsökkentését. A magyar államadósság valamikor az év elején először lépte át az 50 ezer milliárd forintot. Július végén az adósság már meghaladta a 52 727 milliárd forintot – idézi a lap az Államadósság Kezelő Központ Zrt. legfrissebb adatait. Ez az idei várható költségvetési kiadások kétszeresének felel meg.

Jól látható, hogy az elmúlt három évben jelentős mértékben felgyorsult a magyar államadósság növekedése: 2020 elején „még csak” 31 139 milliárd forint volt az államadósság. Vagyis néhány év alatt az Orbán-kormány 19 ezer milliárd forinttal növelte tovább az adósságot. Orbánék a kormányzást 2010 közepén még 21 ezer milliárd forintos államadóssággal vették át. Könnyen kiszámolható, hogy

13 év alatt azt a 2,5-szeresére növelték.

PostPin It!

EU-pénzek: ettől tarthat a kormány, ha októberig nincs alku

Közzétette szerző

Az ötödik Orbán-kormány egyik vállalása volt tavaly áprilisban, hogy a múlt év végéig minden szinten dűlőre jut az Európai Bizottsággal, így végre beindulhat érdemben is a 2021–2027-es ciklus. Néhány köztes állomást követően, miután a vita tovább húzódott, lényegében azt üzente a kabinet, hogy legkésőbb 2023 végén, 2024 elején már nemcsak centenként csöpög a támogatás a brüsszeli pénzcsapból, hanem valósággal ömlik ránk az uniós forrás.

Ehhez képest szeptember közepén ott tartunk, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter új célt vetített előre: „2024. május 1-jén úgy ünnepeljük az európai uniós csatlakozás 20. évfordulóját, hogy a nekünk járó források már jönnek”. Ugyanakkor Navracsics legújabb forgatókönyve azt jelentené, hogy hamarabb jön a pénz, mint hogy lebonyolítsák az önkormányzati s egyúttal az európai parlamenti választásokat.

Láthatóan nem közelednek érdemben az álláspontok az Európai Bizottság és a magyar kormány között. Márpedig ha a következő egy hónapban, azaz október végéig nem születik meg a brüsszeli alku, akkor jövő tavasszal sem feltétlenül várható egyezség, az jó eséllyel átadás-átvétel után az új összetételű uniós intézményrendszerre marad – mondta a portálnak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója.

PostPin It!

Váratlanul átírták a költségvetést: lemondott az EU-pénzekről a kormány?

Közzétette szerző

Az ÁKK módosította a 2023. évi finanszírozási tervét 4 113 milliárd forintos, módosított nettó finanszírozási igény figyelembe vételével. A lakossági értékesítés vártnál kedvezőbb alakulása, valamint a diszkontkincstárjegy (DKJ) iránti kereslet hatására kialakult többletlikviditás lehetővé tette a forintkötvényekre vonatkozó terv csökkentését – olvasható az adósságkezelő közleményében. A deviza finanszírozási terv emelése a 2024-ben esedékes devizakötvény lejáratok közel félmilliárd dollár értékben történő előfinanszírozását, továbbá a nemzetközi bizonytalanságból fakadó kockázatok mérséklését célozza – teszik hozzá.

A portál szerint az érdekesség az első mondatban rejlik, ugyanis eredetileg 3409 milliárd forintos finanszírozási igénnyel számolt az adósságkezelő, ezt emelte most meg 700 milliárd forinttal, ami a GDP nagyjából 0,9 százaléka.

Arra egyelőre nincs válasz, miért volt szükség a finanszírozási igény megemelésére, hiszen a költségvetés bizonytalan helyzetére ugyan sokan sokszor felhívták már a figyelmet, de a 3,9 százalékos kormányzati hiánycél nem módosult eddig hivatalosan. Persze ez ESA(eredményszemléletű) hiányt jelent, ettől a pénzforgalmi hiány eltérhet, de az esetek többségében a kettő együtt jár. A magasabb finanszírozási igény jellemzően két dolgot szokott jelenteni:

PostPin It!

Veszélyben az EU-pénzek: a kormány nem teljesíti ezt a brüsszeli elvárást

Közzétette szerző

Átmeneti időben számítunk a különadókra, 2024-ben megkezdjük ezeknek a kivezetését, a bankok, a gyógyszergyártók és az energiaszolgáltató cégek esetében ezek megindulnak

– jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt hónap végén.

A politikus azt már nem tette hozzá, hogy ezeket az adónemeket nem is kellene kivezetni, mert azok a korábbi jogszabály alapján maguktól „kivezetődtek” volna 2023 végén. A kormány ugyanis csak 2022–2023-ra vonatkozóan döntött tavaly az extraprofitadóként emlegetett különadók bevezetéséről. Ehhez képest a kabinet egy újabb rendeletben 2024-re is kiterjesztette ezeket, vagyis az aktív jogalkotás éppen ahhoz kellett, hogy a hatályukat meghosszabbítsák. A pénzügyminiszter által említett három szektor esetében pedig mindössze annyi történik, hogy csökken a hozzájuk tartozó bevételi előirányzat összege, kettő esetében az adómérték is.

PostPin It!