Hol vannak az ígért traffipaxok? – szegezte a kérdést Karácsony Gergelynek Vitézy Dávid a szerdai sajtótájékoztatóján. A főpolgármester-jelölt szerint a regnáló városvezető ez ügyben tett korábbi ígéreteiből semmi sem valósult meg.
Vitézy felidézte, hogy tavaly júliusban tragikus baleset történt az Árpád hídon: egymással versenyző autósok féktelen száguldása miatt meghalt egy 26 éves vétlen kerékpáros.
MTI / Mihádák Zoltán
Az új közlekedési szabályrendszer fokozottabb védelmet nyújt majd a közlekedés legvédtelenebb szereplői, így a gyalogosok és a kerékpárosok számára, valamint élhető, használható kereteket ad a közlekedés civil résztvevői, és versenyképességet növelő feltételeket biztosít a közlekedés hivatásos résztvevői számára – mondta el Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedésért felelős államtitkára a közlekedési kultúra napja programsorozat 10 éves, jubileumi megnyitóján pénteken.
A minisztérium megkezdte a közlekedési szabályrendszer átfogó megújítását, amelynek keretében egy új KRESZ is születőben van, emelte ki az ünnepségen Nagy Bálint.
Az államtitkár elmondta, széles körű egyeztetés keretében, szakmai, közigazgatási, tudományos és civil szervezetektől származó javaslatok bevonásával, a nemzetközi jogalkotói-, és a hazai bírósági gyakorlatra is figyelemmel készül az új szabályrendszer, a következő szűk egy évben, 2025. március 31-ig.
2023. július 1-jén éjszaka egy 26 éves biciklis halálát okozta egy spontán kialakult autóverseny az Árpád hídon, melyben egy Mercedes és két BMW vett részt. Mindhárom jármű jóval a megengedett sebességhatárt átlépve száguldott a hídon, amikor az elöl haladó, 700 lóerős Mercedes megcsúszott, és a szalagkorlátnak csapódott. A baleset okozóját ősszel kiengedték a börtönből, házi őrizetben van. A tragédia felhangosította az 1976-ban bevezetett KRESZ megújításáról szóló párbeszédet, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) pedig átfogó felülvizsgálatot indított a közlekedési magatartást meghatározó jogszabályokat érintően.
Mi történt eddig?
Nem sokkal a baleset után Lázár János építési és közlekedési miniszter azt mondta, ha az autóvezetők betartották volna az érvényes szabályokat, a tragédia nem következik be, de – a konkrét esettől függetlenül – a tárca megkezdte a KRESZ felülvizsgálatát a Belügyminisztériummal közösen. „A KRESZ nem követte le a változásokat. Modern, innovatív KRESZ-re van szükség, nem pedig olyan megközelítésre, hogy a közlekedés melyik szereplőjét támogatja, és melyiket tiltja” – mondta a miniszter. Kilátásba helyezte a többi között azt is, hogy érdemben átgondolják a B kategóriás jogosítvány megszerzésének feltételrendszerét. A baleset következménye lehet az is – meg persze az inflációé –, hogy szeptembertől jelentősen emelkedett a közlekedési bírságok – köztük a sebességhatár túllépéséért járó büntetések – összege.
Az 1976. január 1-én bevezetett, ma hatályos KRESZ a jóval korábbi, 1968-as Bécsi egyezményhez való csatlakozás eredményeként született, így az alapjai már több, mint 55 évesek. Az Építési és Közlekedési Minisztérium átfogó felülvizsgálatot indított a közlekedési magatartást meghatározó jogszabályi környezetet érintően, amelynek kiemelt része a KRESZ megújítása.
A tárca közleménye szerint korábban 12 szakmai szervezet 381 javaslatát gyűjtötte össze, ezek harmada koncepcionális alapokat érintett, ami világossá tette, hogy a szabályozást átfogóan kell megújítani.
Ezzel a feladattal a KTI Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft-t bízták meg. A folyamat részeként a Minisztérium és a KTI egy kétnapos közlekedésszakmai fórumot tart február 12-13-án. Ennek hétfői napján felmerült
A MÁV hálózatán januárban eddig kétszer annyi baleset történt vasúti átjárókban, mint a tavalyi év hasonló időszakában – olvasható az állami vasúttársaság vasárnapi közleményében. Mint írják, az év első hónapjában eddig történt hét baleset könnyű sérülésekkel járt, az ok pedig jellemzően újra a figyelmetlenség és a KRESZ-szabályok megszegése volt.
A mostani változás azért megdöbbentő, mert tavaly a MÁV hálózatán a vasúti átjárókban történt balesetek száma jelentősen csökkent a 2022. évihez képest. 2023-ban a KRESZ megszegése vagy a közlekedők figyelmetlensége miatt 61 baleset történt vasúti átjáróban, amely a megelőző év adataival összehasonlítva egyharmadával kevesebb. A balesetek közül
nyolc volt halálos, kilenc áldozattal,
A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont adatai szerint a KRESZ-vizsga teljesítésének negatív csúcstartója hazánkban öt év alatt 23-szor futott neki a vizsgának, mielőtt le tudta volna tenni, írja a Blikk.
A negatív rekordereket tekintve a B-kategóriában idén 415-en voltak, akik 10, 243-an, akik 11, és 151-en, akik 12 alkalommal futottak neki az elméleti vizsgának, mire sikerült megugraniuk.
Sikeres B-Kategóriás vizsgát egyébként összesen 2018-ban 98 314-en, 2019-ben 103 972-en, 2020-ban 92 480-an, 2021-ben 93 680-an, míg 2022-ben 99 174-en tettek. Az elmúlt 5 évben B-kategóriában a legidősebb elméleti vizsgára jelentkező tanuló 2021-ben 89 éves volt a vizsga idején, de három sikertelen próbálkozás után feladta.
Jönnek az új kukák
Ha nem is egy csapásra, de januártól fokozatosan bevezetik a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok házhoz menő gyűjtését Magyarországon. Az első körben 14 város (Budapest XI. és XXI. kerülete, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Cegléd, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, Tatabánya, Kaposvár, Gyula, Békés) társasházi övezeteiben induló rendszerhez önkéntesen lehet csatlakozni. A programban részt vevők lakásonként egy-egy 5 literes konyhai gyűjtőedényt kapnak, amely könnyen kezelhető, valamint szag- és kifolyásmentes. Emellett a társasházak számára is kiosztanak egy-egy 120 literes barna kukát, amelyet a megszokott módon kell a ház elé kihúzni a meghatározott napokon.
Hogy miket lehet bedobálni ezekbe kukákba? Az üzemeltető közleménye szerint sokféle szerves hulladékot, például gyümölcsök és zöldségek maradékait, kávézaccot, teafüvet (viszont a filtert nem), fűszereket, tojáshéjat, főtt ételmaradékot, pékárukat és feldolgozott élelmiszereket, húskészítményeket is. Csontokat és az élelmiszercsomagolásokat viszont nem.
A különösen légszennyező régi autók (főleg a dízelesek) a többi autónál jóval nagyobb mértékben járulnak hozzá a légszennyezéshez, és így a légszennyezés okozta egészségügyi és egyéb problémákhoz. Ezt felismerve a nyugat-európai városok a 2010-es évek óta sorra hozzák létre az alacsony kibocsátású övezeteket.
A low-emission zone, LEZ területekre az elavult motorral rendelkező autók nem hajthatnak be. Sőt, a LEZ-hullám már Kelet-Európát is elérte, Szófiában 2023. decemberében, Krakkóban és Varsóban 2024. július 1-én lépnek életbe a korlátozások, amelyek a jövőben előre tudhatóan egyre szigorúbbá válnak. A Greenpeace 2018-as, reprezentatív felmérése alapján a többség Budapesten is szeretne alacsony kibocsátású zónát: a budapesti lakosság 2/3-a kitiltaná a régi dízelautókat Budapest területéről.
Az alacsony kibocsátású zóna koncepciót a KRESZ is ismeri környezetvédelmi zóna néven.
A Föld körül keringő műholdak egyre növekvő száma miatt űrbalesetek veszélyére figyelmeztet az Európai Űrügynökség (ESA) – írja az MTI a dpa német hírügynökségre hivatkozva. Josef Aschbacher főigazgató nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan ütközések is előfordulhatnak, amelyek láncreakciót indítanak el, és hatalmas károkat okoznak, ezért globálisan elfogadott közlekedési szabályokra van szükség a világűrben.Az ESA adatai szerint mintegy 8800 aktív műhold kering a Föld körül. Ezek közül messze a legtöbbet, mintegy ötezer Starlink műholdat az Elon Musk vezette SpaceX üzemeltet, amely ráadásul összesen mintegy 42 ezer ilyen eszköz felbocsátásra készül.
Folyamatosan csatlakoznak új szereplők. Ezért szükség van megbízható közlekedési szabályokra a világűrben, amelyek világosan lefektetik minden helyzetben, hogy kinek kell kitérő manővert végrehajtania és kinek mi a feladata
– hangoztatta Aschbacher.
Az elmúlt időszakban történt tragikus események, illetve a nagyteljesítményű autók ilyen fokú elterjedése állami beavatkozást igényel – szögezte le Ágh Péter államtitkár. Az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM) az LMP-s Bakos Bernadett kérdezte arról, hogy támogatja-e a kormány, hogy a nagyteljesítményű személygépkocsik vezetéséhez szigorúbb feltételeket kelljen teljesíteni. A felvetés mögött egy ellenzéki törvényjavaslat húzódik meg, amelynek a tárgysorozatba vételét egyébként a parlament gazdasági bizottsága elutasította október 3-án – olvasható a portálon.
A módosítás értelmében az olyan személygépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély, aminek hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye meghaladja a 300 kilowattot, csak annak a személynek adható, aki
legalább öt éve rendelkezik személygépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedéllyel,
Rákérdezett egy LMP-s képviselő, Bakos Bernadett, hogy támogatná-e a kormány Molnár Zsolt MSZP-s képviselő javaslatát a nagy teljesítményű autókról, amellyel szigorítaná használatukat. A gazdasági bizottság ülésén ugyanis a fideszes többség leszavazta Molnár javaslatának tárgysorozatba vételét, Bánki Erik, a testület fideszes elnök megjegyezte, hogy folyamatban van a KRESZ módosítása és az MSZP-s politikus által megfogalmazottak is a javaslatok között van.
– Meg tudja erősíteni Bánki Erik szavait? Támogatja a kormány, hogy a nagyteljesítményű személygépkocsik vezetéséhez szigorúbb feltételeket kelljen teljesíteni a B kategóriás jogosítványhoz képest? – tette fel az írásbeli kérdést Lázár János közlekedésügyi miniszternek.
Igen, meg tudom erősíteni Bánki Erik elnök úr szavait, zajlik a KRESZ felülvizsgálata, és ennek részét képezi, hogy a nagyteljesítményű gépjárművek helyzetét miként érdemes rendezni
Bárki vehet, bérelhet rollert, de egyelőre nincs külön szabály a használatukra. Szegeden, egy orvoskongresszus kapcsán megrendezett balesettel hívták fel a figyelmet arra, hogy egyre több a rollerbaleset, a mentők szerint minden hétre jutott a nyáron.
Egyes adatok szerint 80-100 ezer roller közlekedik a magyar utakon. Valaki a járdán használja, sokan a kerékpársávban közlekednek vele, de akad olyan is, aki az autók között rollerezik.
A kormány az RTL kérdésére közölte: már készül az e-rollerekkel kapcsolatos KRESZ-szabályozás.
Nagy vihar kavart az a javaslat, amely bizonyos sebességhatár és járműtömeg esetén speciális B+ kategóriás jogosítványt követelne meg a személyautók vezetőitől is.
A tervezett intézkedések azonban nem merülnek ki ennyiben, a merkur.de arról ír, hogy a kezdő sofőrökre is új szabályok vonatkoznak majd. Az Európai Bizottság a halálos balesetek számát nullára kívánja csökkenteni az európai utakon, és ehhez a legnagyobb kockázatforrásokat keresi. A kezdő vezetők a kutatások szerint általában kevésbé kockázatkerülők, és statisztika alapján nagyobb valószínűséggel lesznek részesei közlekedési balesetnek és válnak halálos áldozattá – idézi a portál.
A bizottság ezért különleges szabályokat szeretne a kezdő sofőrökre. Az egyik legfontosabb, hogy friss jogosítvánnyal legfeljebb 90 kilométer/órás sebességgel lehetne közlekedni – még autópályán is. Emellett szintén szerepel a tervezetben, hogy
A minap tett közzé a Facebook-oldalán a rendőrség egy videót, amivel szándékaik szerint a gyalosogokat igyekeztek jó tanácsokkal ellátni a zebrán való átkeléssel kapcsolatban.
A videóban olyan megjegyzések hangzanak el, hogy „ha érkezik egy jármű, és el tudod olvasni a rendszámát, akkor közel van”, olyan, hogy „ha látod, hogy férfi vagy nő vezet, akkor nagyon közel van”, és még olyan is, hogy „egész addig nem lépsz le elé, míg bele nem néztél a vezetőnek a szemébe”. A videó pedig azzal zárul, ha az autós átengedett, akkor
nyomjál neki egy lájkot, lehet legközelebb is át fog engedni.
Újabb törvényjavaslatban szigorítaná a nagy teljesítményű autók vezetését Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója, aki alig két hete nyújtott be egy ezzel kapcsolatos irományt parlamentben. Abban 300 kilowattban, azaz 404 lóerőben határozta meg azt a limitet, amely fölött már külön előírásokat kell teljesíteni a vezetéshez.
Most Molnár egy 150 kilowattos (202 lóerő) határt is húzna, ami több autót és autós érintene az eredeti elképzeléséhez képest. Eszerint 150 kilowatt teljesítményű személygépkocsit csak az vezethetne, aki legalább három éve rendelkezik jogosítvánnyal, és nem ítélték közlekedési bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre, vagy nem folyik ellene ilyen tárgyú büntetőeljárás.
Az eredeti javaslatban szerepelt 300 kilowattos határ változatlan formában megmaradna, vagyis legalább 5 éves jogosítvány, pszichológiai alkalmassági követelményeknek való megfelelőség és külön tanfolyam elvégzése is szükséges lenne 404 lóerőnél erősebb motorral rendelkező gépkocsik vezetéséhez.
Londonban már két éve él a rendelet, miszerint az effajta vezetéstámogató rendszer nélküli teherautók nem is hajthatnak be a főváros számos kerületébe. Most pedig Milánó önkormányzata döntött úgy, hogy októbertől napközben, 7.30 és 19.30 között az 5 tonnánál nagyobb tömegű személyszállító járművek és a 12 tonnánál nagyobb tömegű áruszállító járművek csak akkor közlekedhetnek bizonyos zónákon belül, ha holttérfigyelő tartozik a felszereltségük közé. Az intézkedést 2024. októberétől már a kisebb, 3,5 tonnát meghaladó áruszállító járművekre is kiterjesztik – olvasható a portálon.
Az indok, hogy a legtöbb baleset a holttérből ered. És a helyzetet még veszélyesebbé teszik az egyre növekvő számú, a semmiből felbukkanó elektromos rolleresek.
A holttérfigyelő készüléket ma már az autóvásárláskor más, biztonsággal kapcsolatos opciókkal együtt árulják. Azok számára pedig, akiknek a jármű megvásárlása után kell gondoskodniuk az érzékelőről,
A KRESZ mindenkire vonatkozik. Azokra is, akik Opel Kadettal járnak, és azokra is, akik Lamborghinivel vagy más luxusautóval. Utóbbi kategóriába beleértve Gáspár Győzőt is, aki a minap szabálytalanul parkolt, majd a vele szemben intézkedő terézvárosi rendészekről készített videót töltött fel Tiktokra.
– írja Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere a Facebookon. Soproni arra reagált, hogy Gáspár Győző videót rakott ki, amelyen a vele szemben intézkedő rendészek szerepelnek.
Jobban tette volna, ha a videó feltöltése helyett inkább elszégyelli magát, és bocsánatot kér. A hírnév ugyanis nem jár extra jogosultságokkal, sokkal inkább lehetőség arra, hogy a társadalmat jobbá tegye. Sőt inkább morális kötelesség. A példamutatás helyett a magyar celeb viszont inkább azt az utat választotta, hogy a közösen hozott szabályaink (ún. törvények) végrehajtását végző, dolgozó embereket próbálja meg nyilvánosan megszégyeníteni.
Oktatói körökben enyhén szólva is vitatott újdonság, hogy a Közlekedési Alkalmassági Vizsgaközpont Nonprofit Kft. szeptembertől új adminisztrációs kötelezettséget vezetett be. A megtartandó órákat előre kell bejelenteni elektronikusan, annak minden adatával: ki vezet, milyen rendszámú autót, pontosan mikor, illetve házszámra pontosan mi az indulási és érkezési hely. A cél nem is titkoltan az ellenőrzés megkönnyítése, a visszaélések megszüntetése, annak elősegítése, hogy a tanulók valóban vezetéssel töltsék a vezetésre kijelölt időt – olvasható a portálon.
Az oktatáshoz gyakran hozzátartozik az álló autóban magyarázás is. A vezetésoktatás ugyanis erősen a forgalomnak kitett, eddig viszonylag rugalmasan megoldható dolog volt, ahol nem tervezhető órákkal előre a percre pontos érkezés, illetve a hely pontos megadása is nagyon komoly megkötés, ami nem segíti elő a tanulókkal való gördülékeny együttműködést sem. Eddig bárki megbeszélhette a vonat késése miatt később érkező tanítványával, hogy egy-két megállóval odébb kezdjenek, vagy fél órával később végezzenek, mindez a rugalmasság ezentúl hivatalosan lehetetlennek látszik.
Köves Szilárd oktató szerint azelőtt a szakfelügyeletnek az volt az értelme, hogy időnként beülve az autóba megnézték, hogyan oktat az ember, és módszertani segítséget, szakmai tanácsokat adtak. Mostanra ez odáig jutott, hogy az ember akkor lesz jó oktató, ha tökéletesen teljesíti az adminisztrációs kötelmeket, az ellenőrzés során csak ezt nézik.
Törvényjavaslatot nyújtott be a szocialista Molnár Zsolt azért, hogy nagy teljesítményű személyautót ne vezethessen akárki. Az általa javasolt szigorításhoz módosítani kell a közúti közlekedésről
szóló törvényt.
A képviselő előterjesztése szerint 300 kilowattnál (408 lóerőnél – a szerk.) nagyobb teljesítményű autót csak az vezethet, aki
A rádió portálján arra emlékeztetnek, hogy három év alatt kétszeresére, 167-ről 293-ra nőtt a közúti veszélyeztetés bűncselekményét elkövetők száma.
„Rengeteg autóvezető van, aki dugóban ül, és biztos vagyok benne, hogy a dugóban álló autós mellett három-öt perc múlva megjelenik a leállósávban egy nagyteljesítmény autó, amely aztán elszáguld a sor mellett. Aki ezt vezeti, mindenki felett állónak érzi magát. Egy nárcisztikus alkat. Nem szabadna az ilyet beengedni a forgalomba. A pszichológusok ezt meg tudnák szűrni” – mondta Hoffmann Csaba.
Az autósiskolák vezetőinek országos szervezetét képviselő alelnök szerint már magába a KRESZ tananyagba, illetve a KRESZ szabályozásba is jó lenne, ha pszichológus beleírna olyan tanítható esettanulmányokat és viselkedési normákat, amelyek arra vonatkoznának, hogy az ilyen helyzetekben hogyan kell helyesen viselkedni. Például, hogy senki ne húzza rá a kormányt a szabálytalankodóra mert akkor abból biztos baleset lehet.