Best WordPress Hosting
 

Meghalt a beteg, akinél először mutatták ki a H5N2 madárinfluenzát

Meghalt egy H5N2 madárinfluenzával fertőzött, alapbetegségekkel küzdő mexikói férfi – írja az Al Jazeera az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleményére hivatkozva. A WHO szerint a vírus továbbra is alacsony kockázatot jelent az emberre.

Az 59 éves páciens még áprilisban halt meg, miután láz, légszomj, hasmenés és hányinger alakult ki nála. Más okok miatt a beteg már három hete ágyban volt, a mexikói közegészségügyi hivatal szerint a férfinek krónikus veseelégtelensége, cukorbetegsége és magas vérnyomása volt. Április már 24-én kórházi kezelésre szorult, és még aznap meghalt.

Az első vizsgálatok azonosítatlan típusú influenzát mutattak ki, a hetekig tartó elemzések viszont megerősítették, hogy H5N2 volt a szervezetében.

Tehenek fertőzhettek embereket madárinfluenzával

Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) friss jelentésében olyan potenciális esetet ír le, amelyben a H5N1 madárinfluenza tejelő tehénről terjedhetett át emberre – írja a Live Science. Ez a második olyan megbetegedés az Egyesült Államokban, amely tejgazdasághoz köthető.

A kórokozót idén márciusban detektálták először szarvasmarhákban, azóta tejben is kimutatták, igaz, a szakértők szerint a pasztőrözött tej nem jelent veszélyt. A két, tehenészeteknél regisztrál fertőzés dolgozókhoz köthető. Az első lehetséges eset Texasban történt áprilisban, a második pedig a közelmúltban, Michiganben. Mindkét beteg szemében jelentkeztek tünetek.

A CDC szerint nem tudni, hogy a madárinfluenza miként okoz szemfertőzést, de elképzelhető, hogy a vírust tartalmazó folyadéknak, például tejnek való kitettség áll a háttérben. A hivatal jelenleg is elemzi a michigani betegtől származó vírus genetikai összetételét.

Fertőzött tehéntej ölt macskákat Amerikában

Nemrégiben mi is írtunk arról, hogy a WHO egyik vezető tudósa aggodalmát fejezte ki a madárinfluenza terjedése miatt, ami már amerikai szarvasmarhafarmokon is terjed. A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy az emlősökhöz szokó vírus könnyen kialakíthat egy újabb változatot, ami immár emberről emberre terjed.

Erről még nincs szó, de az Egyesült Államokban, ahol több tucat szarvasmarha-állományt érint a H5N1, már egy ember is megfertőződött a tehenek közvetítésével, illetve a vírust tejmintákban is kimutatták. Az IFLScience pedig most arról számolt be, hogy a pasztőrözött, azaz hőkezelt tejjel nincs is semmi gond, ám a nyers tej fertőzés forrása lehet. A macskákról ismert, hogy fogékonyak a madárinfluenza vírusaira, a leggyakrabban akkor kapják el, ha megeszik a levadászott, fertőzött madarakat. Az Iowai Állami Egyetem laboratóriuma viszont most egy texasi tehenészetben elpusztult két macska vizsgálata alapján megállapította, hogy

a macskák a nyers tej fogyasztásával kapták el a H5N1-et, és ez okozta pusztulásukat.

Madárinfluenza miatt először pusztult el egy rozmár

Egy kutató szerint az első esetet észlelték, amikor egy rozmár meghalt madárinfluenzában Norvégia egyik sarkvidéki szigetén. A rozmárt tavaly találták meg a Svalbard-szigetcsoport Hopen szigetén – mondta Christian Lydersen, a Norvég Sarki Intézet munkatársa.

Az állat holttestét tavaly találták meg a Norvégiához tartozó Svalbarg-szigetvilágban. Miután megvizsgálták a rozmárból vett mintákat, egy német laboratórium kimutatta, hogy a halált madárinfluenza okozta. Azonban a minta kis mennyisége miatt azt már nem tudták meghatározni, hogy a H5N1 vagy a H5N8 vírus volt felelős az állat haláláért. Körülbelül hat elhullott rozmárt találtak tavaly a Svalbard-szigeteken, körülbelül 1000 km-re az északi sarktól és félúton Norvégia szárazföldi része és az északi sark között.

A madárinfluenzát alapvetően még mindig az olyan madarak terjesztik, mint a kacsa vagy a liba. Szórványos terjedését azonban az is okozhatja, ha emlősök megeszik a fertőzött madarakat. A rozmárok főleg halakat és kagylókat fogyasztanak, de néha tengeri madarakat is esznek.

Először végzett rozmárral a madárinfluenza

Először végzett bizonyítottan madárinfluenza rozmárral – írja a The Guardian az AFP-re hivatkozva. Az állat tetemét még tavaly találták meg egy Hopen nevű norvég, északi sarkköri szigeten.

Az állattól vett mintákat később egy németországi laboratóriumban vizsgálták meg, ahol kimutatták a madárinfluenzát. Azt azonban nem tudták megállapítani, hogy a H5N1 és a H5N8 vírustípusok közül melyik okozta a megbetegedést.

Madárinfluenzától korábban már fókák és jegesmedvék is elpusztultak, rozmároknál viszont ez volt az első dokumentált eset. A szakértők viszont úgy vélik, a betegség egyelőre még nem terjed emlősről emlősre, tudomásuk szerint mindegyik emlős úgy kapta el a betegséget, hogy fertőzött madarat fogyasztott, vagy azokhoz közel élt.

Madárinfluenza-járványra készül Amerika

Mivel egyre jobban terjed a madárinfluenza az amerikai szarvasmarhák körében, az Egyesült Államok elkezdett felkészülni arra, hogy akár az emberek körében is járvány törhet ki – írja a New Scientist.

A H5N1 madárinfluenzát idén mutatták ki először teheneknél, azóta viszont már 33 farmon, 8 államban tűnt fel a betegség Amerikában, és már a pasztőrözött tejben is megjelentek a kórokozók nyomai. Ennek ellenére az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) úgy gondolja, a vírus egyelőre emlősök között nem terjed számottevően, tehát alapvetően továbbra is egy szárnyasokat érintő kórságról beszélhetünk.

Ettől függetlenül a járványügyi központ úgy kezeli a H5N1-et, mint egy pontenciálisan emberek között is terjedő, akár világjárványhoz is vezethető vírust. Jelenleg két különböző vakcinát is fejlesztenek ellene, amelyek az eddigi kísérletek szerint eredményesnek mutatkoznak a szarvasmarháknál talált vírusok ellen.

Egyre erősebben kóstolgatja az embereket a H5N1

A madárinfluenza időről időre felbukkan hazánkban is, főleg a tavaszi és őszi vonulások időszakában nagyobb az esély, hogy vadmadarak szárnyastelepeket fertőznek meg. Ilyenkor azonnal megsemmisítik az egész állományt, ami megrendítő képsorokat eredményez az esti híradókban, és természetesen jelentős kárt okoz az adott gazdálkodónak, de komolyabb következménye szerencsére nincs. Legalábbis hazánkban.

A vírus csak speciális esetekben terjed madárról emberre, a tudomány mégis fokozott figyelemmel kíséri, mert a jövőben kialakulhat emberről emberre terjedő változata is. Félig-meddig kimondatlanul, de úgy tűnik, most ez utóbbihoz kerültünk közelebb, bár nem látszik még, hogy mennyivel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető kutatója, Jeremy Farrar ugyanis a múlt héten azt nyilatkozta, a kórokozó emberre való terjedése „óriási aggodalomra ad okot”. Indoklásként csupán két tény:

a vírus egyre gyakrabban fertőz emlősöket, már köreikben is terjedhet, miközben a valaha leírt összes madárinfluenzás emberi megbetegedés 52 százaléka végződött halállal.

Pasztőrözött tejben mutatták ki a H5N1-et

A H5N1 madárinfluenzát mutatták ki pasztőrözött tejben az Egyesült Államokban – írja az IFLScience. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) szerint a mintákban talált vírusrészecskék inaktívak, nem veszélyesek a fogyasztókra.

A kórokozót idén mutatták ki elsőként tejelő tehenekben, éppen az Egyesült Államokban. Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint március vége óta nyolc államban legalább 33 példánynál detektálták a vírust, amely egy mezőgazdasági dolgozót is megfertőzött. A páciens enyhe tüneteket produkált.

A szakértők az utóbbi időkben a boltokban lévő tejet kezdték el vizsgálni. Múlt héten a WHO jelentett be, hogy a fertőzött tehenekből származó nyerstej-mintákban igen magas koncentrációjú vírust észleltek. Ez nem feltétlenül meglepő, mivel a pasztőrözetlen tej mindenféle baktériumot és vírust tartalmazhat.

Az újra terjedő madárinfluenza az emberre is veszélyt jelenthet – a WHO aggódik

Az Egészségügyi Világszervezet vezető tudósa szerint az biztos, hogy már a tehenek és a kecskék is érintettek. Egy esetleges humánjárvány esetén sokan meghalhatnak.

Óriási aggodalomra ad okot a madárinfluenza emberre való átterjedésének kockázata – jelentette ki a Jeremy Farrar, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető tudósa a The Guardian szerint . A madárinfluenza jelenleg terjedő a H5N1 variánsával kapcsolatban azt mondta, „rendkívül magas” lenne az emberek halálozási aránya. Figyelmeztetett, hogy a jelenlegi, 2020-ban kezdődött járvány eddig már több tíz millió baromfi pusztulásához, leöléséhez vezetett, de az Egyesült Államokban nemrég már emlősök, szarvasmarhák, tehenek és kecskék között is terjedni kezdett.

– Az amerikai hatóságok ebben a hónapban jelentették, hogy egy texasi szarvasmarha-tenyésztő felgyógyult a madárinfluenzából, s hat államban 16 csorda fertőződött meg a vadon élő madarakkal való érintkezés következtében. Farrar attól tart, hogy az emlősök közötti terjedéssel a vírusnak – amely „új gazdát keres” – az emberről emberre terjedési képessége is kifejlődik.

Ismét megjelent a madárinfluenza Kelet-Magyarországon

Kimutatta a madárinfluenza-vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye több állattartó telepén. Az érintett állományok felszámolása, valamint a járványügyi nyomozás folyamatban van – közölte a hivatal kedden közleményben az MTI-vel.

A Békés vármegyei Tótkomlóson egy több mint 44 ezer példányt számláló pecsenyekacsa-telepen, Pusztaföldváron egy mintegy 1500 állatot tartó tenyészlúdtelepen, továbbá a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Öcsödön nagyjából 20 ezres példányszámú állománnyal rendelkező hízópulykatelepen idegrendszeri tünetek és megemelkedett elhullás ébresztett gyanút az állattartókban – írták.

A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból vett mintákból.

Madárinfluenza végzett egy 21 éves diákkal

H5N1 madárinfluenza végzett egy fiatal diákkal Vietnámban – írja a Live Science. A 21 éves férfinél március 11-én kezdtek el tünetek mutatkozni, köztük láz és köhögés, egy héttel később tüdőgyulladás gyanújával kórházba szállították.

A madárinfluenzát március 20-án állapították meg nála, állapota ekkora már olya súlyos volt, hogy három nappal később meg is halt.

Egy nyomozás során megállapították, hogy az egyetemista február elején vadmadarakat csapdázott, de nem jelenthető ki, hogy emiatt betegedett meg, ugyanis a térségben nem figyeltek meg beteg madarakat.

Először mutatták ki tehenekben a H5N1-et

Pozitív madárinfluenza-tesztet produkáltak texasi és kansasi tejelő tehenek – írja a Live Science. A szakemberek azt feltételezik, hogy Új-Mexikóban is vannak fertőzött példányok.

Ezek az első ilyen esetek az Egyesült Államokban, sőt valószínűleg az egész világon.

Három héttel ezelőtt az érintett tehenek megfázásszerű tüneteket produkáltak, a szokásosnál kevesebb tejet termeltek, étvágyuk csökkent, és levertnek tűntek.

Lassan globálissá válik a madárinfluenza-járvány

Az Antarktisz közelében élő királypingvinekben mutatták ki a H5N1 madárinfluenzát – írja az Independent. Az Egyesült Királyság Állat- és Növényegészségügyi Hivatala (Apha) Dél-Georgia szigetén detektálta a kórokozót, miután tavaly októberben több elhullott barna halfarkast is találtak a térségben. Az év elején a szakemberek elefánt- és szőrösfókákban is észlelték a vírust, amely átterjedt az antarktiszi csérekre és a vándoralbatroszokra is.

Ezúttal Dél-Georgián öt királypingvinnél, a közeli Bird-szigeten pedig öt szamárpingvinnél lett pozitív a minta.

Bár az esetek egyelőre lokálisak, a kutatók attól tartanak, hogy a járvány tovább terjedhet. A H5N1 nagy valószínűséggel a Dél-Amerikából idevándorló madarakkal került a régióba.

Az Antarktiszt is elérte a madárinfluenza

A H5N1 vírust azonosították két dögevő madár, úgynevezett halfarkas tetemében az Antarktiszi-félszigeten. A madárinfluenza tavaly októberben érte el a tágabb antarktiszi régiót, amikor szubantarktiszi szigetekről jelentették.

„Ez a felfedezés először bizonyítja, hogy a magas patogenitású (erősen fertőző) madárinfluenza-vírus elérte az Antarktiszt, annak ellenére, hogy a távolság és a természetes akadályok elválasztják a többi kontinenstől” – áll a hatóságok jelentésében– írja a The Guardian.

A H5N1 vírus 2021 óta több millió vadon élő madarat ölt meg világszerte, és Ausztrália és Óceánia kivételével minden kontinensre átterjedt.

A virológus szerint újabb világjárvány fenyeget

A koronavírus legújabb változatai is okoznak ugyan járványokat, a legutóbbi még tart Magyarországon, de Rusvai Miklós virológus szerint rendkívül csekély a valószínűsége annak, hogy egy világjárványt okozó variánsa alakul ki. A vírusszakértő azt mondja, sokkal nagyobb az esély arra, hogy a madárinfluenza átterjed az emberre.

Európa, sőt világszerte a koronavírus JN.1 variánsa jelenleg a domináns, vélhetően Magyarországon is ez okozza a legtöbb megbetegedést. Mint Rusvai Miklós virológus a Portfolio-nak elmondta:  a JN.1 a koronavírus omikron változatnak egy új variánsa, ugyanúgy viszonylag enyhe légzőszervi megbetegedést okoz.

Az eredeti vuhani és az alfa változatokhoz képest sokkal ritkább ennél az ízlelés- és szaglásvesztés, viszont gyakrabban írják le ennek a változatnak a poszt-Covid tünetei között a különféle pszichés és mentális problémákat a hangulatzavaroktól a szorongáson át a depresszióig. Az akut szakasz akár teljesen tünetmentesen is lehet, vagy enyhe, náthaszerű tüneteket tapasztalnak a fertőzöttek, hőemelkedéssel. Az esetek egy részében magas láz is kialakulhat hidegrázással, de ez nem tart tovább 1-2 napnál.

Már az Antarktiszon is terjed a madárinfluenza

Először találtak madárinfluenzával fertőzött emlősöket az Antarktisz közelében – írja az MTI a brit Állat- és Növényegészségügyi Hivatal (APHA) csütörtöki közleménye alapján. A szakértők szerint a vírust a Dél-Amerikából érkező vándormadarak hurcolhatták be, és azóta más madárfajokra és a sziget fókáira is átterjedt.

Az APHA kutatói az Atlanti-óceán déli részén, a Nagy-Britannia tengerentúli területeihez tartozó Dél-Georgia szigetén élő állatokat tesztelték a H5N1 vírusra, miután a szigeten októberben több elhullott barna halfarkast (Stercorarius antarcticus) találtak. A szervezet kutatói a kórokozót elefántfókákban és medvefókákban mutatták ki, de dominikai sirályokban (Larus dominicanus) és sarki csérekben (Sterna vittata) is megtalálták a vírust.

Ian Brown, az APHA igazgatója elmondta, hogy a H5N1 vírus terjedése kockázatot jelent az Antarktisz egyedülálló ökoszisztémájára, és veszélyezteti a tengeri madarak és emlősök populációját. Az APHA adatai ugyanakkor arra utalnak, hogy a vírus nem terjed széles körben, és csekély az esélye, hogy emberre is átterjedhetne. Laura Sinclair Willis, a Dél-Georgia- és a Sandwich-szigetek közigazgatási vezetője hangsúlyozta, hogy a betegség terjedése természetes jelenség, ugyanakkor a szigetekre látogatók figyelmét felhívta az egészségügyi biztonság szem előtt tartására.

Abádszalókon is kimutatták a madárinfluenzát

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye korábban még nem érintett területén mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma, az érintett állatállományt felszámolják – közölte a hivatal.

A közlemény szerint Abádszalókon, hozzávetőleg 7 000 példányt számláló fácántelepen az állattartó az állatok étvágytalansága, idegrendszeri tünetei, a megemelkedett elhullás miatt gyanakodott a madárinfluenzára. A Nébih laboratóriuma a  vírus H5N1 altípusát mutatta ki az elhullott állatokból.

Az érintett állományok felszámolása folyamatban van. Az előírásoknak megfelelően a szakemberek az érintett gazdaság körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és meghatározták a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet. Zajlik a betegség megjelenésének okait feltáró járványügyi nyomozás is.

Jegesmedvét ölt a madárinfluenza

Jegesmedvét ölt meg a H5N1 madárinfluenza, miközben a kórokozó egyre terjed a sarkvidéken – írja a The Guardian. Az elhullást decemberben erősítette meg az alaszkai környezetvédelmi hivatal. Dr. Bob Gerlach állami főállatorvos szerint ez az első ismert jegesmedvés eset a világon.

Az állatot Alaszka egyik legészakibb települése, Utqiagvik közelében találták meg két évvel azután, hogy Észak-Amerikában kimutatták a legújabb törzset. Gerlach szerint a medve valószínűleg fertőzött madarak tetemével táplálkozott.

A jegesmedvék a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a sebezhető kategóriába tartoznak. Lehetséges, hogy több példány is elhullott a madárinfluenza miatt, ami komoly veszteség lehet a fajnak.

A Nébih madárinfluenza jelenlétét igazolta az ország több pontján

A Komárom-Esztergom vármegyei Mocsa településen működő, nagyjából 51 400 példányt számláló hízópulyka telepen megemelkedett az elhullások száma. A Nébih laboratóriuma a H5N1 vírus altípusát mutatta ki az elhullott állatokból.

Békés vármegye Zsadány településén is megjelent a vírus, egy körülbelül 7500 példányt számláló pecsenyelúd állományban. A kitörés a hivatal által korábban elrendelt, korlátozás alatt álló területeken kívül esik.

Az érintett állományok felszámolása jelenleg zajlik. A gazdaságok körül kijelölték a 3 kilométer sugarú védőkörzetet és meghatározták a 10 kilométer sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet. A betegség megjelenésének okait feltáró járványügyi nyomozás mindkét esetben folyamatban van.

RTL: Húszezer darvat pusztíthatott el a Magyarországon tomboló madárinfluenza

Húszezer darumadár pusztulhatott el madárinfluenzában és mind Magyarországon fertőződhettek meg a Madártani Egyesület szerint – mondja Orbán Zoltán, a szervezet szóvivője az RTL Híradójában.

Már korábban is pusztított a vírus a darvak között, de annyi elhullott madár még nem volt köztük, mint idén. A Nébih szerint már hét megyében, 43 esetben azonosították beteg madarakban a fertőzést, a szakemberek lépten-nyomon tetemeket találnak, a szántók és a vizes területek tele vannak velük – hangzik el a Híradóban.

Több baromfitelepen kényszervágást és zártan tartást rendeltek el, a riport szerint százezres nagyságban kellett levágni a szárnyasokat a H5N1 korokozó miatt.