Best WordPress Hosting
 

Történelemhamisítás lehet az Oppenheimer-filmben

Elképesztő érdeklődés övezi az Oppenheimer-filmet, mely az atombomba megalkotása mellett a címszereplő életének fontosabb pillanatain is végigvezeti a nézőket. Az „atombomba atyjának” is nevezett fizikus iránti érdeklődés egészen odáig vezetett, hogy unokája, Charles Oppenheimer is kifejtette véleményét a filmről, mely szerint bár többségében egyetértett Christophet Nolan rendező nézőpontjával, az egyik jelenetet történelemhamisításnak nevezte – írja a Time.

A férfi elmondta, családjában gyakran szóba kerül a nagyapja személyisége és munkássága, ám mint azt az általa alapított szervezet, az Oppenheimer Project is hirdeti, nem az atombomba az egyetlen hagyatéka. Véleménye szerint a technológia képes lett volna, hogy korlátlan energiával lássa el a világot, ám azáltal, hogy évtizedek óta inkább fegyvergyártásra használják azt, romlott az atomenergia megítélése a társadalom szemében.

Mint mondta, azzal már az életrajzi film megtekintése előtt tisztában volt, hogy lesznek olyan pontjai az alkotásnak, amelyekkel nem fog egyet érteni, csakúgy mint az annak alapjául szolgáló, American Prometheus című könyv esetében. A film nagyrészében nem talált kivetni valót történelmi hitelesség szempontjából, ám az, amikor Oppenheimer ciánmérget fecskendez a professzora almájába, ellenérzést váltott ki belőle.

Ez a kis hernyó akár kórházba is juttathatja

Az amerikai gyapjaslepke hernyójának csípése olyan fájdalmas, mintha izzó szenet fognánk vagy baseballütővel ütnének meg, ráadásul sokáig is tart. A rovar első ránézésére szőrősnek tűnik, a szőrszálak azonban válójában tüskék, amelyek erős mérget juttatnak bárkibe, akit megszúrnak. A kutatók most megfejtették, miért is okoz ekkora fájdalmat a hernyó mérge – írja a Live Science.

Egy július 10-én publikált tanulmány szerint a tűzhernyónak is nevezett állat mérge olyan fehérjéket tartalmaz, amelyek hozzátapadnak az emberi sejtekhez és lyukakat „ütnek” beléjük. Az érintett sejtek ennek hatásra erős fájdalomjeleket küldenek az agyba, ezért ennyire kínzó a hernyók szúrása.

Az amerikai gyapjaslepke (Megalopyge opercularis) lárvája Észak-Amerika legmérgezőbb hernyói közé tartozik, évente több tucat ember kerül miattuk kórházba az Egyesült Államokban.

1,5 millió tonna hulladékot raknának le pár méterrel a karsztvíz fölé Veszprém megyében

A nagyjából 1700 fős Veszprém megyei falu, Márkó lakosai 2021 nyarán szembesültek először azzal, hogy megpakolt teherautók haladnak át a településen. Kiderült, hogy a járművek a helyi dolomit- és murvabányába tartanak, méghozzá azzal a céllal, hogy ipari hulladékot rakjanak le. Az egyik lakó megszerezte a hulladékfeldolgozási engedély előzetes hatástanulmányát, aminek láttán mindenki számára összeállt a kép, hogy az addigi szállítmányokat csak illegálisan helyezhették el.

A hatástanulmányt lezáró határozatból pedig az is kiderült, hogy csupa olyan anyagot terveznek a bánya területére vinni, amely a civilek szerint súlyosan károsítaná Márkó, valamint a szomszédos Bánd és Veszprém vízellátását.

A felszín alatt alig 7 méterre ugyanis már karsztvíz található – erre pakolnának rá többek között timföldet, krómtalanítás és ciántalanítás melléktermékét, bitumen- és szénkátrány-keveréket, szennyvíztisztítóból származó hulladékot, fizikai-kémiai kezelésből származó iszapot.

Veszélyes méreg tizedeli a tengeri állatokat

Delfinek és fókák százai pusztultak el egy mérgező alga virágzása miatt Kalifornia partjainál – írja a BBC. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal adatai szerint idén júniusban több mint ezer tengeri állat betegedett meg vagy vesztette életét a vízinövény miatt.

Az állatmentők ebben a hónapban naponta nagyjából 200 bejelentést kapnak segítségre szoruló vízi emlősökről, mert a tengerpartok tele vannak beteg állatokkal.

A szakértők szerint az algavirágzás egy szezonális probléma, amely minden évben jelentkezik, azonban a klímaváltozás feltehetőleg súlyosbítja a helyzetet.

Ezeknek a hangyáknak a legfájdalmasabb a csípése

Egy friss tanulmány alapján a világ legfájdalmasabb hangyacsípéseit okozó fajok különleges, az áldozat idegsejtjeit megtámadó mérget fecskendeznek be – írja a Live Science. Az Ausztráliában honos pompás fémhangya (Rhytidoponera metallica) és a Közép- és Dél-Amerikában előforduló trópusi bikahangya (Paraponera clavata) mérge remegést, illetve kezelhetetlen és hosszan tartó kínt okoz az emberekben és más emlősökben.

A trópusi bikahangya csípésével már sokan foglalkoztak, több áldozat lövésszerűnek írta le a fájdalmat, angol nyelvterületen ezért bullet antként (lövedékhangyaként) is hivatkoznak a fajra.

Sam Robinson, a Queenslandi Egyetem Molekuláris Biotudományi Intézetének munkatársa és a csapat tagja szerint a csontig hatoló fájdalom akár 12 órán át is kitarthat.

Horrortó az Erdélyi-Szigethegységben

Egy újabb filmes sztori, ami azt gondolom, közfigyelmet érdemel. Előző hétvégén a legális természetpusztítás elborzasztó példáját dokumentáltuk kis csapatunkkal Szendőfi Balázs legújabb filmjéhez, amely az Erdélyi-szigethegység természeti értékeiről, illetve annak számtalan környezeti problémájáról szól és a tervek szerint még ebben az évben elkészül.

A Szigethegység a Kárpátok hegyláncának előretolt bástyájaként a zöld értékek nehezen felfogható kavalkádjával hirdeti bolygónk életet adó egyedülállóságát Európa közepén. Csak néhány elnevezés, amely szerte a világban sokaknak ismerősen cseng: Bihar, Királyerdő, Ponor-rét, Pádis-fennsík, Boga-völgy, Torockó, Tordai-hasadék… A sor szinte végtelen.

Ennek a csodavilágnak a szívében – sokkal kevesebbek által tudottan – lapul a verespataki horrortó, amely Erdély egyik legfőbb, ma is működő bányavidékén a rézkitermelés zagytározójaként hízik napról-napra a Cuprumin Abrud vállalatnak és minden cinkostársának köszönhetően. Benne szürke, fehér, vörös és kék színekben keveredő toxikus anyagok és különféle nehézfémszármazékok tisztítatlan sűrű esszenciája. Mindez egy évről-évre méterekkel magasítgatott kőzúzalék-gáttal feltartóztatva, amely természetesen nem tudja megakadályozni a zagy elszivárgását. Ennek csak egyetlen ékes példája a területről érkező Abrud-patak, amely fura módon akkor is vöröses, zavaros vizet visz az Aranyos folyóba, amikor csapadék hiányában nincs áradás a térségben.

Így halt meg Nero, az anyagyilkos zsarnokcsászár

Nero, a római Iulius-Claudius-dinasztia utolsó császára, a történelem egyik legismertebb zsarnokfigurája 68. június 9-én halt meg. Már fiatal korát is átszőtte a bűn: anyja, Agrippina gyilkosság és cselszövés árán szerezte meg neki az örökösi címet, majd magát Claudius császárt is megmérgeztette, hogy fia nevelőjével, a filozófus Senecával, valamint Burrusszal, harci oktatójával átvehesse a kormányzást a 17 éves Nero nevében – írja a Rubicon.

Nero hatalomra jut

Agrippina rendkívül erőszakos módon ragadta magához a hatalmat, Nero azonban nevelői tanácsára végül meggyilkoltatta anyját. A hataloméhes asszonyt nemsokára követte a vérpadon a császár kényszerűen elvett felesége, Claudia Octavia, majd Burrus is, és a nagykorúvá váló uralkodó vitathatatlanul magának követelte a hatalmat.