Best WordPress Hosting
 

Ezek lesznek a következő évtized legfontosabb szakmái

A mesterséges intelligencia megjelenésével várhatóan jelentős átalakulás fog végbe menni az elkövetkező években a munkaerőpiacon. A fiatalok közül már most sokan készülnek az átállásra, és egyre nagyobb az érdeklődés a számítógépes tudományok iránt. Az AI Skills Needs Analysis tanulmány eredményei szerint a mesterséges intelligenciát használó fejlesztésekhez nem elég, ha csak a szoftverfejlesztők értenek, a vezetők és a döntéshozók körében is szükség lesz tovább- és átképzésekre – írja közleményében a Szövetség a Digitális Gazdaságért.

A tanulmány 12 országban működő több mint négyszáz vállalatot – köztük 45 magyar céget — vett alapul, amelyből kiderült, hogy jelenleg egyértelműen az adatmérnökök, gépi tanulás mérnökök (Machine Learning Engineers) és adattudósok a legkeresettebb technológiai munkakörök. A közeli jövőben azonban egyre több NLP-mérnökre (Natural Language Processing Engineer, vagyis természetesnyelv-felismerésre szakosodott mérnök), illetve gépi látásra specializálódott mérnökre (Computer/Machine Vision Engineer) lesz szükség.

A legfontosabb MI-készségek körét figyelembe véve az is kiderült, hogy azok a munkavállalók a legkeresettebbek, akik képesek megérteni a mesterséges intelligencia bevezetéséből adódó üzleti lehetőségeket.

Bérből és fizetésből él? Lesújtó hír érkezett

A világ fejlett országait tömörítő Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) által publikált adatok szerint szinte mindenhol visszaesett a reálbérek értéke (a reálbér a fizetésért vásárolható termékek és szolgáltatások mennyiségét tükrözi). Az OECD-országok között az átlagos elmozdulás –3,8 százalék volt.

Magyarország ezt több mint négyszeresen felülmúlta a 15,6 százalékos visszaeséssel.

Mindez annak tudható be, hogy rekordmértékű volt az infláció, és annak hatását csak kismértékben sikerült kompenzálni a bérek emelésével – olvasható a portálon.

Kesereg a tetőtől talpig végig tetovált nő, mert senki nem ad neki munkát, és még a gyerekei műsorait sem nézheti

Gondoljunk csak bele, tizenöt-húsz évvel ezelőtt mennyire tűnt megugorhatatlan feladatnak az, hogy tisztes állást szerezzünk úgy, hogy jól látható helyen volt tetoválásunk vagy valamilyen testékszerünk. Szerencsére a világ változik, a pozitív folyamatok itt is tetten érhetők, mára mintha a munkáltatók sokkal nyitottabbak lennének az előbb említett extrém kiegészítőkre – de legalábbis egyre kisebb jelentőségük van ezeknek, amikor eldől, hogy az adott jelentkező alkalmas-e a meghirdetett pozícióra. Persze teljes fordulat még nem állt be, még manapság is hallani olyan példákat, hogy a munkavégzés idejére ki kell venni a piercingeket, vagy épp hosszúujjút kell hordania a delikvensenek, így takarva el a tetkókat.

Nem úgy tűnik tehát, hogy egyhamar olyan fordulat áll be a munkaerőpiacon, ami kedvez a walesi származású Melissa Sloannak. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy az ő példája igen extrém, ugyanis legalább 800 tetoválás borítja a testét, a lábujjaitól a feje búbjáig.

A 46 éves nő kálváriájáról a Vt cikkezett, hiszen mint kiderült, Sloan évek óta reménytelenül próbál valamilyen munkát szerezni, de kinézete miatt senki nem hajlandó őt alkalmazni.

Egy német kormánytanácsadó szerint évi másfél millió bevándorlóra van szüksége az országnak

Évi 1,5 millió bevándorlóra van szüksége Németországnak a szövetségi kormány mellett működő független gazdasági tanácsadó testület elnöke szerint.

Monika Schnitzer, a gazdasági bölcsek tanácsának is nevezett testület (Sachverständigenrat zur Begutachtung der gesamtwirtschaftlichen Entwicklung) vezetője egy hétfői lapinterjúban kiemelte, hogy a Németországból kivándorlók évi 400 ezres tömegét tekintve minden évben 1,5 millió „új polgárra” van szükség a munkaerő-állomány szinten tartásához.

Ehhez sürgősen meg kell teremteni a „befogadás kultúráját” (Wilkommenskultur) – húzta alá a müncheni egyetem (LMU) összehasonlító gazdaságtan professzora. Ez a fajta kultúraváltás a többi között azt jelenti, hogy nem az „embereket elriasztó, hanem szolgáltatásokat nyújtó” idegenrendészeti hivatalokra van szükség, és nem azt kell elvárni, hogy a külföldi pályázók minden munkakör esetében rendelkezzenek német nyelvtudással, hanem arra kell törekedni, hogy az idegenrendészeti hivatalok dolgozói mind tudjanak angolul – fejtette ki. Hozzátette, hogy az EU-n kívüli munkavállalók bevándorlását szabályozó törvény jó irányba tett lépés, de sokkal többre van szükség. Mint mondta, ha az amerikai Intel félvezetőgyárat akar építeni Magdeburgban és külföldi szakembereket is alkalmazni szeretne, akkor el kell érni, hogy ezek az emberek otthon érezhessék magukat a Szász-Anhalt tartományi – a volt NDK területén fekvő – városban.

Európa-rekorder lesz Magyarország, ha a kormány újabb százezreket tud munkába állítani

85 százalékos foglalkoztatási ráta elérését tűzte ki célul 2030-ig a kormány a 20-64 éves korosztályban, derült ki csütörtökön Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős állampolgár elmondásából. A mutató jelenleg 80 százalékon áll, a vállalatok toborzási nehézségekkel küszködnek, a lakosság pedig fogyatkozik, a szakpolitika tehát komoly kihívások előtt áll.

Tágabb kontextus: Magyarország már most is az egyik legmagasabb foglalkoztatási rátával jellemezhető ország Európában. A vágyott 85 százalékos szintet egyedül az unión kívüli Izlandnak sikerült 2022-ben elérnie.

Izland az egyik legfiatalabb népességű európai ország, a munkaerőpiaci részvétel magas. A munkavállalók jelentős része magasan képzett (41 százalék diplomás), a munkahelyek pedig döntően a szolgáltató szektorban (turizmus, pénzügy, egészségügy) vannak.

Az alkalmazottak fele fizetésemelést kérne, a cégvezetők inkább leépítésen gondolkoznak

Leginkább a vendéglátásban lehetnek veszélyben a munkahelyek, azonban azok, akik főleg exportra termelnek, viszonylag biztonságban vannak.

A magyar vállalatok mintegy felénél igényelnek rendkívüli béremeléseket az alkalmazottak, azonban a jelenlegi helyzetben sok vállalatnak már a leépítések elkerülése is gondot okoz – derült ki az Intrum Európai Fizetési Jelentéséből. 

Leginkább a vendéglátásban lehetnek veszélyben a munkahelyek, azonban azok, akik főleg exportra termelnek, viszonylag biztonságban vannak.

Már az Országos Kórházi Főigazgatóság is beismerte, hogy nincs elég orvos

Februárban még máshogy látták, de a minap a főigazgatósás is elismerte: az a 39 ezer orvos, aki Magyarországon praktizál akkor lenne elég, ha mindenki nyolc órában az állami ellátásban dolgozna. De nem ez a helyzet.

„Kimondhatjuk, hogy a jelenlegi struktúrához nincs megfelelő humán erőforrás és ott van még a magánellátás, amelynek nagy része szintén az említett 39 ezres orvos munkaerejére épít.” Ezt Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgató-helyettese mondta az IME egészségügyi szaklap konferenciáján. A 39 ezer orvos munkaerejéről azt mondta, akkor lenne elég a magyar egészségügybe, ha valamennyien teljes munkaidejükben, nyolc órában az állami intézményekben gyógyítanának. Ám ezek a doktorok nem valamennyien teljes munkaidőben vesznek részt az ellátásban.

Februárban még máshogy látták

Jelentősen csökkent a közfoglalkoztatottak száma

Nőtt a foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző évhez képest, de jelentősen csökkent a közfoglalkoztatottaké. A külföldön munkát vállalók ötezerrel vannak többen. Itt a KSH friss adatai.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint:

2023 májusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 713 ezer fő volt , 26 ezerrel több, mint egy éve.A 2023. március–májusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 10 ezer fővel több, 4 millió 704 ezer fő volt.a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 14 ezerrel nőtt,a külföldön dolgozóké 5 ezerrel nőtt,a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent.