Best WordPress Hosting
 

Így készült fel Hitler az öngyilkosságra

Adolf Hitler, a náci Németország vezére 79 éve, 1945. április 30-án végzett magával a berlini Führerbunkerban. A diktátor feltehetőleg pisztollyal vetett véget életének, a halálba felesége, Eva Braun is követte – írja a Rubicon.

Bunkerban töltött hónapok

Hitler 1945 januárjában kényszerült az Új Birodalmi Kancellária alatt található bunkerrendszerbe vonulni, amikor a szövetséges hatalmak erőteljes bombázásba kezdtek. Az ott töltött idő alatt a Führer mentális állapota – a háború megnyerésének esélyével együtt – folyamatosan romlott.

Áldozatok vagy hősök voltak a Don-kanyar katonái?

„Méltó módon kell emlékeznünk a doni hősökre, akik nem áldozatok voltak, hanem a hazájukat védték, és a hazájukért haltak meg” – emelte ki az MTI tudósítása szerint Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a doni hősök emlékére szervezett budapesti sajtótájékoztatón 2024. január 12-én. 81 éve ezen a napon indult meg a Vörös Hadsereg bevezető támadása Uriv-Sztorozsevoje térségében, az offenzíva végül közismert módon napokon belül súlyos vereséget mért a magyar 2. hadseregre, lényegében megsemmisítve azt.

Hiába telt el több emberöltő, a Don-kanyar traumája, a megállíthatatlan túlerővel, a felszereléshiánnyal, az éhínséggel és a csikorgó orosz téllel küzdő katonák emléke továbbra is él bennünk, a téma még azokat is megérinti, akiket generációk választanak el az eseményektől. Katasztrófa, tragédia, földi pokol, bűn, értelmetlenség, áldozatiság és hősiesség, ilyen és ezekhez hasonló, néhol egészen ellentmondásos fogalmak társulnak napjainkban a második világháború leghírhedtebb magyar kudarcához.

Hogyan alakult az események megítélése? Valóban a Horthy-rendszer áldozatai voltak az elesettek? Harcolhattak a haza védelméért katonáink több száz kilométerre Magyarországtól? Hogyan látják ma a történészek az eseményeket? Ezekről kérdeztük Fóris Ákost, az ELTE BTK Történeti Intézetének oktatóját, az Erőszakkutató Intézet munkatársát.

Kalocsa önkormányzata szerint náci tankok is részt vettek az 1956-os forradalomban

Furcsa plakátot osztott meg Facebook-oldalán szombaton Kalocsa önkormányzata: az 1956-os események apropóján szervezett november 3-i gyertyagyújtásra egy olyan plakát kíséretében hívták az embereket, amin a náci Németország tankjai voltak láthatók – vette észre a HVG.

A képet a lap szerint a száz százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Kalocsai Innovációs és Közművelődési Központ Nonprofit Kft. készítette, az pedig rejtélyes, hogy ők miért nem vették észre

a harci jármű oldalán lévő méretes Wehrmacht-jelképet, a kereszt alakú Balkenkreuz-ot.

Antiszemita embermentők és németellenesek: magyar fajvédők a II. világháborúban

Magyarország a két világháború között egy birodalmi expanzió farvizén, a hitleri Németországgal szövetségben remélte Trianon revízióját. Bár ez néhány évre részlegesen sikerült, a világháborús pusztulás és a holokauszt tragédiája után a területi nyereség is semmivé lett.

A német orientáció kritikusai között jobboldali radikálisok is voltak. A németellenes magyar fajvédők egyszerre voltak hangos antiszemiták és a nyilasok ellenfelei. Vajon csak az volt a bajuk, hogy a magyarok nem árják? Hogy lehet, hogy még azok is fajelméleti alapon álltak és birodalmi illúziókat kergettek, akik készek voltak fegyveresen is szembeszállni Hitlerrel?

Jobboldali radikalizmusról és annak önellentmondásairól, a szuverenista célok és a külpolitikai orientáció összeütközéséről Bartha Ákos történésszel beszélgetünk a G7 Podcast történelmi témájú adásában.

Bomba robbant Hitler mellett, mégis túlélte

Klaus Schenk von Stauffenberg, a német tartalékos haderők vezérkari főnöke 1944. július 20-án hajtotta végre Hitler elleni sikertelen merényletét. Nem ez volt az első alkalom, amikor Adolf Hitlert megpróbálták megölni, az előző évek során tucatnyi eset volt, amikor a vezető csak a szerencsének köszönhette, hogy életben maradt – írja a Rubicon.

Sikertelen merényletsorozat

A németek sztálingrádi vereségét követően a kevésbé elvakult tábornokok számára nyilvánvalóvá vált, hogy Németország kétfrontos háborúba kerül majd, és a vesztébe rohan, ezért a vezérkar egyes tagjai 1942-ben szervezkedni kezdtek. Hozzájuk csatlakozott 1943-ban a hithű katolikus von Stauffenberg is.

Lábasokká és tésztaszűrőkké váltak a háború után a náci rohamsisakok

A második világháború következtében a hadviselő országok katonai raktáraiban, illetve a harctereken hegyként magasodtak a feleslegessé vált katonai eszközök – így például a rohamsisakok, amiknek nyilvánvalóan nehéz volt további felhasználási módot találni.

Nem volt ez másként a harcok végeztével a négy győztes nagyhatalom, az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország, illetve a Szovjetunió ellenőrzése alá került Németországban sem, másokkal ellentétben ott azonban megtalálták az ideális megoldást: az első világháborúban kifejlesztett Stahlhelmek különböző verzióit – a gyorsabb tömeggyártást lehetővé tevő M1940-esek, az olcsósított M1942-esek, illetve a még egyszerűbb arcot mutató M1944-esek egy részéből ugyanis

rövidesen konyhai eszközök készültek.

Modern mintatelepnek szánták, de zsidó gyűjtőtáborként vált ismertté a Párizs melletti Csendes Város

Párizsról a legtöbbeknek az Eiffel-torony, a művészek tömegei – köztük Ady Endre – által is emlegetett szerelem, illetve a gasztronómia jut eszébe, a Budapestnél alig nagyobb francia főváros utcáin azonban tömegével futhatunk be kevésszer emlegetett, vagy épp sokak által elfeledett történetekbe is: kitűnő példa erre az első látásra leginkább hatvanas évekbeli lakótelepnek tűnő Cité de la Muette, azaz a Csendes Város is, aminek közel ötven éve eltűnt lakótornyait előszeretettel emlegetik a környék első felhőkarcolóiként.

Az olcsón elérhető lakásokat adó állami és magánbefektetői törekvések – az első fecskét a Rothschildok alapítványa indította útjára 1905-ben – közül a leginkább grandiózus álmot az előbbi akarta megvalósítani: Párizstól északkeletre, Drancyban megvásároltak egy jókora mezőgazdasági területet, hogy ott

néhány szintes lakóházakban 1250, öt, egyenként tizennégy emeletes toronyban pedig további 280, jobban felszerelt otthont hozzanak létre.

Ezek voltak Hitler életének legszebb pillanatai

Egyetlen lövés nélkül foglalták el a németek Párizst 1940. június 14-én. A főváros talán soha nem volt olyan csendes és közönyös, mint azon a napon, de a franciák szégyene Hitler számára élete legszebb pillanatai közé tartozhattak. A német templomokban 15 percen át zúgtak a harangok, a birodalmi zászlók pedig három napon át lengtek a házak és középületek falain – írja a Múlt-kor.

Párizs elfoglalása

A német hadsereg 1940. május 10-én támadta meg Franciaországot, ahol a Wehrmacht – a tisztek nagy meglepetésére – különösebb ellenállás nélkül tört előre az ország belseje felé. A francia társadalomban még élénken élt az első világháború borzalmas pusztításának emléke, így a katonák többsége szinte harc nélkül, rezignáltan adta meg magát.