Best WordPress Hosting
 

Benedek Ágota: Sötét listák mentén döntenek a magyar filmtámogatásokról

Mint arról még tavaly beszámoltunk, Benedek Ágota sorozatot fejleszt a Rumbarumbamm (2020) és az Állva maszturbálok (2022) című könyvei alapján, és két magyar producerrel illetve egy amerikai fejlesztő csapattal dolgozik a sorozatterven.

Az író-forgatókönyvíró hétfőn az RTL Reggeli című műsorának vendége volt, ahol a munkafolyamatról beszélve elmondta, hogy  Magyarországon nagyon kevés lehetősége van egy forgatókönyvírónak, hogy filmeket írjon, mivel az a kulturális alap, amelynek feladata lenne, hogy pénzt és munkalehetőséget adjon a magyar filmkészítőknek, az „sötét listák mentén dönt; ezt maga a filmszakma, a kultúra sínyli meg”.

The post Benedek Ágota: Sötét listák mentén döntenek a magyar filmtámogatásokról first appeared on 24.hu.

Kijött a S.E.R.E.G. hosszú előzetese

A Magyar Honvédség együttműködésében készült, az Angyalbőrben utódjaként is emlegett széria ősszel indul, gyártója a Megafilm. Főszereplők: Csórics Balázs és Kamarás Iván.

Milliárdos állami ingatlanbiznisszel kerülte el a veszteséget a TV2

A kormányközeli tulajdonban töltött első évek veszteségeit követően 2023 zsinórban a hatodik nyereséges üzleti éve volt a TV2 Zrt.-nek. Ezúttal azonban a profithoz kellett egy állammal kötött milliárdos ingatlanbiznisz is.

Mi történt? Tavaly nyár végén egy júniusi kormányhatározat alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) több mint 13 ezer négyzetméternyi területet vásárolt meg 4,5 milliárd forintért a TV2-től. A Mfor akkori tudósítása szerint az ingatlanokat a Nemzeti Filmintézetnek szánták.

A kormánypárti médiacsoport ma közzétett éves beszámolójából az is kiderül, hogy a vállalat lényegében ennek az ügyletnek köszönhetően lett nyereséges. Hiába az állami hirdetési milliárdok, az ingatlanok eladásán nyert hatalmas összeg nélkül veszteséget termelt volna a társaság.

Geszti Péter: Ha nem politikai szempontok alapján osztana pénzt a Filmintézet, nekem akkor is a sor végére kellene beállnom

Mégis, mi mást lehetne először megkérdezni az Adom a napom házigazdájától, mint hogy mivel telt a napja az interjúnk előtt?

Elég sokáig aludtam, mert előző éjjel hajnali háromig voltam fenn. Egy videósorozatot vágunk a jövő év eleji Aréna-koncertemhez, és nagyon sok munka van vele. Ma napközben néznem kellett az Adom a napom streamközvetítését az nlc.hu-n: mivel telik a vendég napja? Ma Ábel Anita a vendég, sokszor belenéztem, mi történik vele éppen. Ebéd előtt lementem tornázni, ez néhány éve már napi rutinná vált. Váltottam pár szót a gyerekeimmel – már amikor hajlandóak voltak szóba állni velem, mert iszonyatosan el vannak foglalva a tavaszi szünetben, nem bírják kiemelni a fejüket a mobiltelefonjukból. Végül elmentem a feleségemmel az édesanyám lakásába, amit egy kicsit rendbe kell hozni. Onnan jövök ide.

Mennyire hiányzott a napi szintű felkészülés és forgatás, amivel a műsor jár?

Nem lehet két hazád – Film készül a jövőre nyolcvanéves Hobóról

Zenés road movie készül Földes László Hobo monumentális életművéről. A Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával születő munka a Nem lehet két hazád címet kapja, forgatókönyvírója Turczi István, rendezője Szalay Péter, producere pedig Csáky Attila – olvasható az NFI közleményében.

A Filmintézet 151,2 millió forint támogatást szavazott meg a 2025 februárjában nyolcvanadik születésnapját ünneplő Földes László Hobo Kossuth-díjas dalszerző, énekes, szövegíró, előadóművész életét és páratlan életművét bemutató tévéfilm gyártására. A közlemény hozzáteszi: Hobo az elmúlt évtizedek hazai kulturális-zenei életének korszakos alakja, az általa alapított Hobo Blues Band pedig a magyar rock és blues történetének egyik legfajsúlyosabb, rendkívül népszerű, a zenei közízlést ma is formáló zenekara.

A hatvanas évek végén dalszerzőként indult Hobo ma is alkot, fellép, könyveket ír, új dalokkal jelentkezik. Kevés olyan ikonikus alakja van mai kulturális életünknek, aki zenekarával, dalszövegeivel, színházi és előadóművészi produkcióival, műfordításaival és nem utolsósorban dokumentum-értékű könyveivel egyszerre alkotott maradandót a tömegkultúra és a magaskultúra szférájában. Személyében egy megkerülhetetlen zenei ikon és generációk művészi-emberi példaképe

Hajdu Szabolcs: Nyávogjunk, sírjunk? Nekem ehhez nincs kedvem

Úgy emlékszem, 2016-ban az elsők között beszélt róla nyíltan, hogy az állami filmtámogatási rendszerben a döntnökök politikai elfogultságai és ízléspreferenciái miatt nem érdemes pályázni, mert ön és több másik filmes nem számíthat támogatásra. Az Ernelláék Farkaséknál már e felismerés után készült. Érez bármiféle elégtételt amiatt, hogy az elmúlt nyolc év nagyjából önt igazolta?

Ilyen esetekben egyáltalán nem érzek elégtételt. Hullámzott az utóbbi években, mit éreztem: dühös voltam, viszketni kezdett a tenyerem, bizonyítási vágy volt bennem, hogy csak azért is megmutassam, aztán jött a teljes lemondás. A mai napig ezek az érzések kavarognak bennem. Be kellett látnom, hogy egyedül kevés vagyok bármiféle változtatáshoz. Az pedig illúzió, hogy össztársadalmilag vagy a kisközösségekben, mint amilyen a filmeseké, összeállnának az emberek a közös ügy érdekében. Úgy tűnik, hogy ez nem megy. Mindig lesz olyan, aki önös érdekből vagy körülményei folytán meg fogja kerülni a közös kiállást, a bojkottot. És éppen ezek a kerülések tartják fenn a rendszert. Mindig akad, akire lehet mutogatni, hogy „őt is támogatjuk, akkor minden működik, nem?”. Most is kaptak támogatást olyan filmesek, akik politikai értelemben a másik oldalon állnak, mint a hatalmon lévők.

Megértem, nem mindenki teheti meg, hogy ne pályázzon. De radikálisabb álláspontot képviselek: én sem tehetném meg, mégis megteszem. Nem vagyok gazdag ember, egyik napról a másikra élek, mindenféle munkát elvállalok, hogy a gyerekeinket tudjuk nevelni és iskoláztatni. Mégis azt gondoltam évekkel ezelőtt, hogy ez a filmtámogatási gyakorlat csak akkor áll meg, ha megállítják.

Új arculatot kap a Petőfi TV

Az állami televízió zenés-ifjúsági csatornája „fiatalok igényeire szabott, aktuális témákat” ígér.

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

A legújabb – és minden eddiginél költségesebb – mozgóképes kultúrpolitikai presztízsberuházással az első heti nézőszámot tekintve a 2019-ben Andy Vajnát váltó Káel Csaba filmügyi kormánybiztos nevével fémjelzett Nemzeti Filmintézetnek (NFI) nagyjából sikerült elérnie a 2017-es Kincsem szintjét. Ez hatalmas nézői érdeklődésnek számít a magyar filmes mezőnyben – igaz, ezt némileg árnyalják azok a hírek, melyek szerint egyes iskolákban kötelezővé tették a megnézését. Viszont, ha az állami támogatás mértékéhez viszonyítjuk az első heti nézők számát, a Most vagy soha! bőven elmarad a Kincsemtől.

Hősi múlt és nemzeti öntudat

Bár már az Andy Vajna és Havas Ágnes által irányított intézmény is megfogalmazta igényét a magyar történelem fontos eseményeit feldolgozó látványos-kalandos-kosztümös filmekre, a Filmintézet csak a vezetőcserék és az átalakítás után fordult rá teljes mellszélességgel és jó sok állami milliárddal a nagy projektre. Így készült el a közelmúltban a milliárdos költségvetésű Aranybulla című tévésorozat – és készül a még drágább Hunyadi – vagy éppen az Antall Józsefet középpontba állító rendszerváltásfilm, a Blokád.

Az idősgondozásról és egy tanár döntéséről szóló magyar elsőfilmet is díjaztak

Hevér Dániel rendezése, a Valami madarak (kritika) a bergamói fesztiválon elnyerte a második díjat, míg Moldovai Katalin Elfogy a levegő (kritikánk erről itt olvasható) című alkotása a zsűri díját kapta meg a belgiumi Mons nemzetközi filmes versenyén – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI) hétfőn az MTI-vel.

A 42. Bergamo Film Meeting második díjával elismert Valami madarak az NFI inkubátor programjának támogatásával készült el és decemberben mutatták be a magyar mozik – idézték fel a közleményben. Hevér Dániel filmje az idősgondozás korábban magyar filmekben mellőzött témájával foglalkozik. A generációkon átívelő különleges barátságról elmesélt történet Szacsvay László és Kizlinger Lilla főszereplésével készült. A Valami madarak forgatókönyvírója Kertész Zsanett, operatőre Nagy Marcell, vágója Csabai Attila, zeneszerzője Kalotás Csaba, producere Dreissiger László.

Belgium nagy múltú nemzetközi fesztiválján, Mons-ban a zsűri díját nyerte el Moldovai Katalin Elfogy a levegő című, valós történet ihlette alkotása, amiben az egyik szülő mindenféle előjel nélkül feljelent egy tanárnőt, mivel az két XIX. századi francia költő, Arthur Rimbaud és Paul Verlaine életéről szóló filmet ajánlotta. A szülő kifogásolja, hogy az két férfi közt fennálló testi-lelki kapcsolatot mutat be, arra azonban senki sem számít, hogy a nő fellebbez, láncreakciót indítva el ezzel. Az egyre kíméletlenebb, a tanítást ellehetetlenítő eljárás nemcsak Ana egzisztenciáját, de minden emberi kapcsolatát próbára teszi.

Így rekonstruálják 4K-ban a régi magyar mozifilmeket

Bemutatjuk a Filmarchívumban zajló munkálatokat, aminek köszönhetően rengeteg elfeledett vagy éppen jól ismert magyar filmtörténeti alkotás jut vissza nézők elé itthon és külföldön egyaránt.

The post Így rekonstruálják 4K-ban a régi magyar mozifilmeket first appeared on 24.hu.

Tűz, újrahasznosítás és cenzúra is pusztította a magyar filmes örökséget

A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum ingyenesen elérhetővé tette a Youtube-on az Elveszett magyar filmek című dokumentumfilmjét, ami bemutatja a hazai filmipar elmúlt százhúsz évének viszontagságait, a megsemmisült filmek tragikus körülményeit és rég elfeledettnek vélt alkotások újra felfedezési lehetőségét – derül ki egy sajtóközleményből.

A közel negyedórás film bemutatja a magyar film történetének korai kihívásait, beleértve a nitrocelluloid filmtekercsek gyúlékonyságát, amik számos tragikus tűzesetet idéztek elő a némafilm-korszakban. Az épségben megmaradt tekercsek sem voltak persze biztonságban: ezeket ezüsttartalmuk miatt sokszor inkább újrahasznosították, ennek következtében pedig szintén sok filmes remekmű elveszett.

A filmek pusztulása a gépházban is folytatódott: sokszor maguk a

Lappangó százéves magyar film került elő, egy nemzetközi hírű, többször is csődbe jutó magyar szélhámos is feltűnik rajta

A Nemzeti Filmarchívum raktárának beazonosítatlan nitró tekercsei közül 2022 végén egy több mint száz éve lappangó, Csornán készült film snittjei tűntek fel – írja saját oldalán az NFI.

Az anyaggal kapcsolatban Szalay Balázs csornai helytörténész kereste meg az intézményt, érdeklődve arról, hogy vajon nálunk vannak-e a felvételek. Az első válasz egy sziklaszilárd nem volt, az NFI rövidesen azonban nekiállt digitalizálni a különböző korokból származó, beazonosítatlan nitrocelluloid tekercseit, így nem sokkal később rábukkantak a keresett film részleteire, ami itt látható:

A jelenetek egyikében látható Soproni Napló-lapszámnak (1918. okt. 6.) köszönhetően az időben is sikeresen elhelyezett képsorok első látásra talán nem rejtenek igazán komoly érdekességet, az intézmény és a helytörténész közös kutatása azonban számos érdekes részletre világított rá: a film a sajtóban feltűnt említései, illetve az arcok és helyszínek elemzése után kiderült, hogy a filmnek csak a részletei kerültek napvilágra, a snittek közt ugyanis sem a vasútállomásról, sem a Ráth-kastélyról nincs felvétel, a főtér azonban jól látszik.

„Ez nem egy új rendszer, ez egy menekülő útvonal” – ilyen lesz a magyar független film 2024-ben

Én ma Magyarországon fiatal filmesként nagyon kétségbeesett lennék, hogyha még nem hívott volna senki no-budget filmet forgatni

– mondta a 24.hu-nak Fliegauf Bence, utalva az alacsony költségvetésből készülő produkciók megszaporodására a kortárs magyar filmben. A tavalyi évben végignézhettük a Magyarázat mindenre diadalmenetét, ami gyakorlatilag uzsonnapénzből készült, de 2023-ban több rendező is forgatott önkéntes munkát végző stábbal, szigszalaggal rúdra erősített mikrofonnal, sminkes, jelmezes és transzfer nélkül, húsz kilométereket gyalogolva egy-egy forgatási napon.

Magyarázat mindenre

Nemes Jeles László új filmjét a Brit Filmintézet is támogatja

A Brit Filmintézet (BFI) hét nemzetközi koprodukciónak ítélt támogatást összesen több mint 1,3 millió font (körülbelül 586 millió forint) értékben az UK Global Screen Fundon keresztül, az egyik nyertes projekt Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmterve, az Árva – írja a Filmhu.

A Oscar-díjas Saul fia rendezője utoljára hat éve jelentkezett filmmel, a Napszálltával. Első két filmjéhez hasonlóan az Árva szintén történelmi témájú lesz: egy fiatal fiút követ majd 1957-ben Budapesten, egy évvel a forradalom leverése után. A film forgatása már idén nyáron megkezdődhet.

Nemes Jeles új filmjéről 2020-ban lehetett először hallani, a Nemzeti Filmintézet abban az évben háromkörnyi forgatókönyv-fejlesztési támogatásban részesítette a filmtervet, majd 2021-ben 900 millió forintot ítéltek meg a film gyártási támogatására. Az Árva magyar-francia-német-brit koprodukcióban fog megvalósulni, magyar részről a Pioneer Pictures dolgozik rajta az Agat Films, a Pallas Film és a Good Chaos mellett.

Országos filmklubhálózatot indít a Nemzeti Filmintézet

Országos filmklubhálózatot indít a Nemzeti Filmintézet (NFI) a Nemzeti Művelődési Intézettel együttműködve. „A program célja a magyar filmek népszerűsítése, a közönségépítés és a vidéki települések kulturális és közösségi életének fejlesztése” – írja az NFI. A Moziklub 180 vidéki településre juttatna el kortárs és klasszikus magyar filmeket. Az első vetítéseket 2023 év végén tartották, közel ötven helyszínen, de a tervek szerint 2024 nyarára Tiszakarádtól Nagykutasig és Röszkétől Diósjenői összesen 180 településen valósulnának meg rendszeresen az ingyenes filmklubok.

Soha nem volt még olyan fontos szerepe a közös filmnézésnek, mint napjainkban, amikor az otthoni tévézés és streamelés a legelterjedtebb módja a kikapcsolódásnak, és fenyeget a digitális magány

– emelte ki a Filmintézet elnöke, Káel Csaba. A helyi közösségépítés mellett, a fiatalokat is szeretnék megszólítani a filmklubbokkal. Míg a KLASSZ Napok a tizenéveseket célozza, szerveztek kifejezetten óvódásoknak szóló alkalmat is. A repertoár tartalmaz rajzfilmeket, szórakoztató filmeket, de társadalmi kérdéseket feszegető fajsúlyosabb alkotásokat is: a huszonöt klasszikus és huszonöt kortárs magyar filmből álló kínálatot a Filmintézet válogatta össze. A filmklubvezetők a helyi közösségek igényei alapján állítják össze a tízalkalmas filmklub programját. Káel azt is hangsúlyozta: a Moziklub „azt a széles közönséget éri el országosan, akikhez eddig csak nehezen juthattak el a magyar filmek”. A program keretein belül a résztvevők nosztalgiázhattak a Vukkal és a Meseautóval, de láthatták a Nagykarácsonyt is. A közeljövőben Csolnokon vetítik majd a 82-es Dögkeselyűt, Cserhalmi György főszereplésével, Akasztón pedig februárban lesz látható Tímár Péter klasszikusa, a Csinibaba.

Már lehet nevezni a Magyar Mozgókép Díjra

Június 12. és 15. között a Nemzeti Filmintézet támogatásával a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program rendezi meg Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a Magyar Mozgókép Fesztivált, amelynek részeként adják át a Magyar Mozgókép Díjakat.

Három végrehajtás is indult a milliárdokból készülő tatárjárásos film gyártója ellen

Milliókkal tartozik a stábtagoknak a 1242 – A Nyugat kapujában című filmet gyártó cég, az Átlátszó információi szerint a Nyugat Kapujában Kft. ellen 2023 novemberében és decemberében három végrehajtás is indult. Ezek közül egy zárult le, a céginformációs adatbázis szerint azonban kettő még mindig folyamatban van. A lap azt írja, hogy információik vannak arról, hogy volt, akinek négy részletben ígérték a több mint százmilliós tartozása kiegyenlítését, ám ebből eddig csak egy részletet kapott meg, amely ráadásul kevesebb volt a tervezettnél.

A magyar-mongol-angol koprodukcióban készített történelmi film komoly állami támogatást kapott, a Nemzeti Filmintézet (NFI) többször is támogatta a készülő nemzetközi produkciót: a forgatókönyv-fejlesztésre 8,4 millió, a gyártás-előkészítésre 44,9 millió forintot adott, 2022 áprilisában további 1,26 milliárddal, decemberben 1,23 milliárd forinttal támogatták a produkciót. Összesen tehát több mint 2,5 milliárd forintnyi közpénzt öntöttek a filmbe.

A lap már korábban is beszámolt róla, hogy információik szerint milliós tartozások halmozódtak fel, a pénzügyi helyzet rendeződéséig egy időre a munkát is felfüggesztették. Az időközben tulajdonosváltáson áteső cég vezetője, Farkas Dóra akkor azt nyilatkozta: megegyeztek az NFI-vel, és közösen orvosolják a problémákat.

Az RTL nemrég leváltott egyik fontos igazgatójával készítteti a Fidesz-kedvenc vállalkozó a Puskás Öcsiről szóló sorozatot

Herman Péter (Pierre) néhány hónapja még az RTL-nél volt a drámai és szórakoztató műsorokért felelős igazgató, most viszont ő felel a Sarka Kata férjeként és a kormánykedvenc Valton vezetőjeként is ismert Bessenyei István tavaly alapított produkciós cégénél a Puskás Ferencről állami támogatásból készülő sorozatért.

Film készül Széchenyi István utolsó napjáról, egy vériszonyos vámpírról, és Szenes Hannáról is

Televíziós alkotások támogatásáról döntött a Filmintézet, így rövidesen Udvaros Dorottya és Blaskó Péter főszereplésével készül egy produkció Berlioz igaz szerelméről, többet tudhatunk meg a V4-ek középkori előzményeiről, Széchenyi István utolsó napjáról, Szenes Hanna életéről, és Draco, a vériszonyos vámpírgyerek legújabb kalandjaira is fény derül majd – olvasható az NFI sajtóközleményében.

Dramatizált dokumentumfilmet rendez Berecz Péter (Made in Finland) Szenes Hannáról Percek tánca címmel a Filmintézet 19,95 millió forintos támogatásával. A rendkívüli életű költőt és ejtőernyőst 1944-ben fogták el zsidómentő brit tisztként a második világháború Magyarországán, majd halálra ítélték. A huszonhárom éves lány a kínzások ellenére sem volt hajlandó

elárulni küldetése részleteit, ezért kivégezték. Az alkotók külön hangsúlyt fektetnek arra a kérdésre, miként él tovább a lány szelleme az utókorban, milyen példát adhat tiszta jelleme, tehetsége és kiállása a mai fiatalok számára.

Félmilliárd forintot adott a Filmintézet Enyedi Ildikó következő filmjére

Nemzetközi koprodukcióban készül az Arany Medve díjas és Oscar-jelölt Enyedi Ildikó új alkotása, melynek gyártására 500 millió forint támogatást szavazott meg a Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága.

A német-francia-magyar koprodukcióban, Csendes barát munkacímen készülő mozifilm a németországi középkori egyetemi város, Marburg botanikus kertjében játszódik, három szálon fut, és fontos szerepet kap benne egy idős fa, amelyet Dél-Amerikából hoztak át Európába. Az Enyedi forgatókönyvéből készülő film a valóság ingatag természetére világít rá bemutatva gondolkodásunk gyökeres megváltozását a növények, állatok és emberek kapcsolatáról.

A magányos, messziről ide telepített fa már lassan kétszáz éve figyeli a körülötte folyó életet – növényit, állatit és emberit egyaránt. Három pillanatot választottunk ki ennek a fának a hosszú életéből. Három időszakot és három embert – mindhármuk élete szorosan kapcsolódik ehhez a fához. Mindhárman koruk gyermekei, így mindhárman valami egészen mást, egészen máshogy érzékelnek a világból – mert az a bizonyos szilárdnak és örökkön változatlannak hitt valóság tünékeny és változékony. És, bár főhősünk, a fa nem történetekben él, mi készítők és nézők igen. Az ember történetmesélő állat. Három történet, három kor (1908, 1972, 2020) és három sors, három magány, három vágy a kapcsolódásra. Grete, Hannes, Tony mindhárman megtalálnak valamit ebben a kertben, ennek a fának a tövében, ami egész hátralévő életüket megváltoztatja