Best WordPress Hosting
 

Mégis újraindították az ingyenes cégbetekintést, de új címen

A nemrégiben leállt online cégbetekintő platform mostantól új helyen érhető el, de már e-szignó is kell hozzá.

Meggondolta magát Tuzson Bence, újraindult az e-cégbetekintő

A mai naptól újra elérhető az E-cég betekintő ­– adta hírül honlapján az Országos Bírósági Hivatal, mellékelve a megújult szolgáltatáshoz a linket is .

Mint megírtuk, április 25-én az Igazságügyi Minisztérium hirtelen megszüntette az elektronikus ügyintézés portálon a cégbetekintő szolgáltatást, aminek segítségével bárki a nap 24 órájában, ingyenesen hozzáférhetett a magyarországi gazdásági társaságok cégirataihoz. Azokhoz a dokumentumokhoz, amiket a cégbíróságoknak adnak le az érintett cégek, és amik alapján a közhiteles cégbírósági bejegyzések készülnek. Arra hivatkoztak, hogy lejárt az OBH-val kötött megállapodás fenntartási ideje.

Az illetékes helyettes államtitkár azt közölte, hogy a fenntartására vonatkozó üzemeltetési kötelezettség lejárt, és a gazdálkodó szervezetek cégiratainak bárki által, ingyenesen történő letölthetőségét nem írja elő sem hazai, sem nemzetközi jogszabály, irányelv vagy kötelezettség.

Vége az ingyenes cégbetekintésnek, még nehezebb lesz az oknyomozó újságírók munkája

Elérhetetlenné vált az Országos Bírósági Hivatal által működtetett online cégbetekintő, mert az Igazságügyi Minisztérium szerint nem indokolt, hogy bárki ingyenesen hozzáférhessen a magyarországi gazdasági társaságok cégirataihoz, holott az Európai Unió 800 millió forinttal még támogatta is a rendszer kiépítését. Ezzel a tényfeltáró újságírók dolga is tovább nehezedik.

„Ha a bíróságra vagyonőrt akarok felvenni, akkor nagyobb órabért kell adnom, mint egy kezdő bírónak”

Hiába lépett fel soha nem látott egységben a harmadik hatalmi ág a bírák és bírósági dolgozók fizetésemelése érdekében, a kormányzat a bírák esetében nem számol ezzel ebben az évben sem, így a harmadik év telhet el számukra fizetésemelés nélkül a rekordinfláció dacára.

Ez Répássy Róbert igazságügyi államtitkárnak az Országos Bírói Tanács múlt szerdai ülésén elmondott beszédéből derült ki. A 24.hu információi szerint a fideszes politikus azzal magyarázta mindezt, hogy nincs fedezet a béremelésre. Az egyik jelen levő bírósági vezető bírótársainak írt beszámolója szerint a folyosói beszélgetések során bővebb magyarázatot is adott erre: „a bíráknál nincs tömeges elvándorlás, ezért nem szükséges lépni”.

A bíráknál is kilátástalanabb helyzetben lévő igazságügyi alkalmazottaknál (írnokok, jegyzőkönyvvezetők, fogalmazók, bírósági titkárok), ahol az államtitkár szerint is hiperakut a helyzet (ezzel a jelzővel festette le a helyzetet a Kúria elnöke másfél hónappal ezelőtt), viszont kénytelen lépni a kormány. A bérrendezésükre Répássy elmondása szerint 8–10 milliárd forintot tudnak átcsoportosítani (ebből jut az ügyészségi alkalmazottaknak is). Ennek pontos módjáról még nincs döntés, felvetődött, hogy mindenkinek a juttatását a kategóriája felső határához emelnének, bár ez a legalacsonyabb sávoknál nem sokat segítene, mert a felső határ sem éri el a garantált bérminimumot.

A bíróságok működőképességét veszélyezteti a bérhelyzet az OBH elnöke szerint

Levelet írt szerdán a bíróknak és bírósági dolgozóknak Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. A levél apropóját az a kedden megjelent cikkünk szolgáltathatta, amelyben bemutattuk, milyen nagy az elkeseredés a bíróságokon az elértéktelenedő fizetések miatt, ráadásul az Igazságügyi Minisztérium az OBH elnökére tolta a felelősséget emiatt.

A birtokunkba került levélben Senyei azt írta:

A bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérezési rendszerét a közelmúltban oly mértékű inflációs hatás érte, melynek kompenzálása feltétlenül indokolt. Az igazságügyi alkalmazotti karban tapasztalható fluktuáció már a bírósági szervezet működőképességét veszélyezteti, és a bírói jövedelmek – nagyobbrészt – nem állnak arányban a felelősség és az ítélkezés társadalmi jelentőségével

„Egy szakmunkás is sokkal többet keres nálam” – kifakadtak a bírák a „kivéreztetésük” miatt

Tizenhárom éve vagyok bíró, komoly ügyeket tárgyalok, és már egy szakmunkás is sokkal többet keres nálam

– fakadt ki a 24.hu-nak egy törvényszéken dolgozó, neve elhallgatását kérő bíró, aki szerint nehéz nem arra gondolni, hogy ki akarják véreztetni a bíróságokat.

„Egy erkölcsileg és egzisztenciálisan is kiszolgáltatott bírói kar nem lesz képes ellátni az alkotmányos funkcióját, azaz nem jelenthet hatékony féket és ellensúlyt a kormánnyal és az Országgyűléssel szemben. Egy fáradt, kiégett és megélhetési gondokkal küzdő bíró nyilvánvalóan kevéssé lesz képes tartással és erkölcsi szilárdsággal ellenállni a külső, a másik két hatalmai ág részéről érkező nyomásnak. És a közigazgatási perekben az alperesi oldalon mindig az állam vagy az állam nevében határozatot hozó közigazgatási szerv áll, legyen az a Gazdasági Versenyhivatal, a kormányhivatal, egy minisztérium vagy bármely más közigazgatási hatóság” – mondta lapunknak a bíró, aki példákat is hozott.

Lemondott egy bíró, Novák Katalin elengedte

Lemondására való tekintettel felmentett egy bírót Novák Katalin köztársasági elnök – derült ki a Magyar Közlöny pénteki lapszámából.

Samodai András felmentése augusztus 31-étől hatályos.

Samondai András eddig a győri bíróságon látta el a feladatát, és polgári ügyekben ítélkezett. A Győri Járásbíróság ügyelosztási rendje szerint többek között családjogi ügyekben, kötelmi jogot érintő ügyekben, például cégek egymás közötti pereiben, hitel- és biztosítási ügyekben, de végrahajtással kapcsolatos perekben is ítélkezett.

Elismerte a Magyar Nemzet, hogy hazugságokat írt az Országos Bírói Tanács szóvivőjéről egy évvel ezelőtt

Vasvári Csaba ellen tavaly lejárató kampány indult a fideszes médiában, miután a bíró kritikus véleményt fogalmazott meg az igazságszolgáltatást érintő kormányzati döntésekről. Most a fideszes médiahálózat egy bírósági pernek eleget téve végül beismerte, hogy több pontban is hazugságokat írt a bíróról.

ATV: Rendkívül fontos előrelépés történt az EU-s pénzek feloldása szempontjából

Együttműködési megállapodást írt alá pénteken az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH). Az ATV Híradó szerint Senyei György, az OBH elnöke úgy látja, fontos lépés ez az uniós pénzek folyósításához szükséges feltételek teljesítéséhez.

A június 1-jén hatályba lépett törvény értelmében a jövőben az OBT például egyetértési jogot gyakorolhat, ha bírákat rendelnek ki különböző megyék között. Ami azt jelenti, hogy az OBT-nek a bírák kirendeléséhez az OBT-nek is hozzá kell járulnia, és ez végeredményben növeli a bírák szervezeti és szakmai autonómiáját.

Az új törvény emellett arra is kitér, hogy az Országos Bírósági Hivatal hogyan támogatja az önálló jogi személyiséggé vált Országos Bírói Tanácsot saját szervezetének felépítésében.