Best WordPress Hosting
 

OBH: Sulyok Tamás pótolta Magyar Péter édesanyját

Sulyok Tamás köztársasági elnök 2024. május 10. napjával az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettesévé nevezte ki Ocskó Katalin Évát. Az OBH közleménye szerint az új elnökhelyettes 1993 óta teljesít szolgálatot a bírósági szervezetben. 1994-ben kapott bírói kinevezést a Budai Központi Kerületi Bíróságra, ahol 2004-től a családjogi csoport vezetője volt. Ocskó Katalin Éva 2020-tól a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese, családjogi bíróként tagja a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által a gyermekvédelmi jelzőrendszer anomáliái tárgyában szervezett munkacsoportnak, az igazságügyi tárca családjogi ítélkezés hatékonyságát elősegítő munkacsoportjának, ő az Országos Bírósági Hivatal Gyermekjogi Kabinetjének elnöke.

Az új elnökhelyettes kinevezésére azért volt szükség, mert az előző államfő, Novák Katalin 2023. december 6-án kelt határozatával a posztot betöltő Erőss Monikát bírói tisztségéből 2024. július 10. napjával – az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel – felmentette. Mindez akkor derült, amikor Magyar Péter arról posztolt a Facebookon, hogy édesanyját a „rogáni propagandisták” támadják, amiért azt mondta róla: segített neki a március 15-ei tüntetés szervezésében, noha csak annyit tett, hogy meghallgatta, támogatta, „néha megölelt, biztatott, és persze nagyon aggódott.”

Annak idején Senyei György elnök előterjesztésére nevezte ki Áder János az OBH elnökhelyettesévé Erőss Monikát, aki január 11-étől szabadságát, illetve felmentési idejét tölti, munkát már nem végez. A  hivatal elnökét ő is arról tájékoztatta, hogy Magyar Péter politikai tevékenységéhez segítséget nem nyújt, a március 15-ei esemény szervezésében nem vett részt, „fiát édesanyaként, az otthoni feladatok átvállalásával támogatja”. Senyei György felhívta Erőss Monika figyelmét arra, hogy „bírói szolgálati viszonyának fennállása alatt politikai tevékenységet továbbra sem végezhet”.

Európából kérnek haladéktalan fizetésemelést a magyar bíráknak

Kemény hangú közleményben állt ki a magyar bírók mellett az Európai Bírói Egyesület, mert megállapításuk szerint a bírák javadalmazásának jelenlegi szintje és feltételei Magyarországon ellentétesek az európai és más nemzetközi normákkal, illetve nem egyeztethetők össze az Európai Unió Bíróságának határozataiban meghatározott követelményekkel. Ezért felhívták a magyar hatóságokat, hogy haladéktalanul emeljék a magyarországi bírák fizetését az inflációt meghaladó mértékben, ahogyan azt más kormányzati ágakban már megtették, valamint biztosítsák, hogy a magyar bírók a jövőben legalább a más hatalmi ágak döntéshozóival azonos mértékű fizetésemelésben részesüljenek

– olvasható a 24.hu-hoz eljuttatott határozatukban.

Az Európai Bírói Egyesület szerint ugyanis a bírák magyarországi javadalmazásának helyzete – amely nyilvánvalóan nincs összhangban a kormányzati alkalmazottak javadalmazásával – számottevő mértékben hátrányosan befolyásolja az igazságszolgáltatás függetlenségét. „Az igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából gyakran hangoztatott annak fontossága, hogy a bírák megfelelő és arányos díjazásban részesüljenek” – hívták fel a figyelmet.

„Ha a bíróságra vagyonőrt akarok felvenni, akkor nagyobb órabért kell adnom, mint egy kezdő bírónak”

Hiába lépett fel soha nem látott egységben a harmadik hatalmi ág a bírák és bírósági dolgozók fizetésemelése érdekében, a kormányzat a bírák esetében nem számol ezzel ebben az évben sem, így a harmadik év telhet el számukra fizetésemelés nélkül a rekordinfláció dacára.

Ez Répássy Róbert igazságügyi államtitkárnak az Országos Bírói Tanács múlt szerdai ülésén elmondott beszédéből derült ki. A 24.hu információi szerint a fideszes politikus azzal magyarázta mindezt, hogy nincs fedezet a béremelésre. Az egyik jelen levő bírósági vezető bírótársainak írt beszámolója szerint a folyosói beszélgetések során bővebb magyarázatot is adott erre: „a bíráknál nincs tömeges elvándorlás, ezért nem szükséges lépni”.

A bíráknál is kilátástalanabb helyzetben lévő igazságügyi alkalmazottaknál (írnokok, jegyzőkönyvvezetők, fogalmazók, bírósági titkárok), ahol az államtitkár szerint is hiperakut a helyzet (ezzel a jelzővel festette le a helyzetet a Kúria elnöke másfél hónappal ezelőtt), viszont kénytelen lépni a kormány. A bérrendezésükre Répássy elmondása szerint 8–10 milliárd forintot tudnak átcsoportosítani (ebből jut az ügyészségi alkalmazottaknak is). Ennek pontos módjáról még nincs döntés, felvetődött, hogy mindenkinek a juttatását a kategóriája felső határához emelnének, bár ez a legalacsonyabb sávoknál nem sokat segítene, mert a felső határ sem éri el a garantált bérminimumot.

A bíróságok működőképességét veszélyezteti a bérhelyzet az OBH elnöke szerint

Levelet írt szerdán a bíróknak és bírósági dolgozóknak Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. A levél apropóját az a kedden megjelent cikkünk szolgáltathatta, amelyben bemutattuk, milyen nagy az elkeseredés a bíróságokon az elértéktelenedő fizetések miatt, ráadásul az Igazságügyi Minisztérium az OBH elnökére tolta a felelősséget emiatt.

A birtokunkba került levélben Senyei azt írta:

A bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérezési rendszerét a közelmúltban oly mértékű inflációs hatás érte, melynek kompenzálása feltétlenül indokolt. Az igazságügyi alkalmazotti karban tapasztalható fluktuáció már a bírósági szervezet működőképességét veszélyezteti, és a bírói jövedelmek – nagyobbrészt – nem állnak arányban a felelősség és az ítélkezés társadalmi jelentőségével

„Egy szakmunkás is sokkal többet keres nálam” – kifakadtak a bírák a „kivéreztetésük” miatt

Tizenhárom éve vagyok bíró, komoly ügyeket tárgyalok, és már egy szakmunkás is sokkal többet keres nálam

– fakadt ki a 24.hu-nak egy törvényszéken dolgozó, neve elhallgatását kérő bíró, aki szerint nehéz nem arra gondolni, hogy ki akarják véreztetni a bíróságokat.

„Egy erkölcsileg és egzisztenciálisan is kiszolgáltatott bírói kar nem lesz képes ellátni az alkotmányos funkcióját, azaz nem jelenthet hatékony féket és ellensúlyt a kormánnyal és az Országgyűléssel szemben. Egy fáradt, kiégett és megélhetési gondokkal küzdő bíró nyilvánvalóan kevéssé lesz képes tartással és erkölcsi szilárdsággal ellenállni a külső, a másik két hatalmai ág részéről érkező nyomásnak. És a közigazgatási perekben az alperesi oldalon mindig az állam vagy az állam nevében határozatot hozó közigazgatási szerv áll, legyen az a Gazdasági Versenyhivatal, a kormányhivatal, egy minisztérium vagy bármely más közigazgatási hatóság” – mondta lapunknak a bíró, aki példákat is hozott.

A NAIH szerint törvénytelen volt a bírói befolyásolási kísérletről szóló Schadl-jelentés titkosítása

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint törvénysértő volt az Országos Bírói Hivatal (OBH) a Schadl-ügy nyomán indított vizsgálatáról szóló jelentés „korlátozott terjesztésű” minősítése, azaz titkosítása – írta a 444.hu. Az OBH elnökének 60 napja van, hogy bíróságon támadja meg a döntést, ellenkező esetben szeptember 6-án a minősítés megszűnik.

Az ügy lényege, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar azóta lemondott elnöke 2021 májusában bosszúhadjáratot indított egy, az útjában álló bíró ellen, és a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján amikor megpróbálta kijárni a bíró kirúgását, az igazságszolgáltatás legfelső szintjein nem ajtót mutattak neki, hanem fogadták.

Schadl 2021. június 2-án felhívta Senyei Györgyöt, az OBH elnökét (képünkön), aki személyes találkozót szervezett részére a Fővárosi Törvényszék elnökével, Tatár-Kis Péterrel. A találkozó össze is jött, Schadl beszámolója szerint Tatár-Kis megértéssel fogadta, megígérte, hogy vizsgálatot indít a bíró ellen, és úgy fogalmazott, hogy bár nem lehet a bírót kirúgni, de „diszkomfortossá tenni az életét, és a csoportvezetői megbízatását visszavonni, azt lehet, ha indokolt”. Az OBH tagadta, hogy Schadl ki akart volna rúgatni egy bírót, de azt elismerték, hogy Senyei közbenjárt Tatár-Kisnél, hogy fogadja Schadlt. Tatár-Kis is elismerte a találkozó megtörténtét, leszögezve, hogy a betámadott bíró ellen se fegyelmi, se más eljárás nem indult. A Fővárosi Törvényszék belső vizsgálata is mindent rendben talált.