Best WordPress Hosting
 

„Ha a bíróságra vagyonőrt akarok felvenni, akkor nagyobb órabért kell adnom, mint egy kezdő bírónak”

Hiába lépett fel soha nem látott egységben a harmadik hatalmi ág a bírák és bírósági dolgozók fizetésemelése érdekében, a kormányzat a bírák esetében nem számol ezzel ebben az évben sem, így a harmadik év telhet el számukra fizetésemelés nélkül a rekordinfláció dacára.

Ez Répássy Róbert igazságügyi államtitkárnak az Országos Bírói Tanács múlt szerdai ülésén elmondott beszédéből derült ki. A 24.hu információi szerint a fideszes politikus azzal magyarázta mindezt, hogy nincs fedezet a béremelésre. Az egyik jelen levő bírósági vezető bírótársainak írt beszámolója szerint a folyosói beszélgetések során bővebb magyarázatot is adott erre: „a bíráknál nincs tömeges elvándorlás, ezért nem szükséges lépni”.

A bíráknál is kilátástalanabb helyzetben lévő igazságügyi alkalmazottaknál (írnokok, jegyzőkönyvvezetők, fogalmazók, bírósági titkárok), ahol az államtitkár szerint is hiperakut a helyzet (ezzel a jelzővel festette le a helyzetet a Kúria elnöke másfél hónappal ezelőtt), viszont kénytelen lépni a kormány. A bérrendezésükre Répássy elmondása szerint 8–10 milliárd forintot tudnak átcsoportosítani (ebből jut az ügyészségi alkalmazottaknak is). Ennek pontos módjáról még nincs döntés, felvetődött, hogy mindenkinek a juttatását a kategóriája felső határához emelnének, bár ez a legalacsonyabb sávoknál nem sokat segítene, mert a felső határ sem éri el a garantált bérminimumot.

Dermesztőnek tartja a Kúria elnökének tettét a Magyar Bírói Egyesület

A MABIE levélben fejezte ki mélységes aggodalmát Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének, amiért felfüggesztette a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóiratot, miután egy abban szereplő ítélet lebuktatta a Novák Katalin és Varga Judit által adott kegyelmi döntést. A Magyar Bírói Egyesület a bírói függetlenséget ért támadásnak tartja a történteket.

Kiakadtak a bírák a folyóirat felfüggesztésén, amelyből kiderült, hogy K. Endre kegyelmet kapott

A Magyar Bírói Egyesült levélben fordult a Kúria Elnökéhez, melyben a sajtótermékekben és a Kúria honlapján megjelent, a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok kiadásának felfüggesztéséről szóló híradások kapcsán mélységes aggodalmát fejezte ki.

A folyóirat felfüggesztése csütörtökön derült ki, a Kúria kommunikációs osztálya szerint addig függesztették fel a lap kiadását, ameddig ki nem derül, hogy miképp kerülhetett bele a kegyelmi botrányt kirobbantó ítélet.

Az egész kegyelmi ügy annak köszönhetően kerülhetett nyilvánosságra, hogy a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatója, valamint az ő helyettese és bűntársa, a kényszerítés miatt szintén elítélt K. Endre az ügyükben hozott másodfokú, jogerős ítélet után felülvizsgálatért a Kúriához fordultak. Közben viszont K. Endre rérészről köztársasági elnöki kegyelemért is folyamodott valaki, amit az igazgatóhelyettes meg is kapott Novák Katalintól 2023. április 27-én, négy hónappal azelőtt, hogy a Kúria lezárta volna a felülvizsgálati eljárást. Amikor erre végül sor került, a kegyelem ténye bekerült az ítélet indoklásába. Az ítélet így hónapok óta fellelhető volt a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, ahol szeptember óta elvben bárki rábukkanhatott volna.

„Egy szakmunkás is sokkal többet keres nálam” – kifakadtak a bírák a „kivéreztetésük” miatt

Tizenhárom éve vagyok bíró, komoly ügyeket tárgyalok, és már egy szakmunkás is sokkal többet keres nálam

– fakadt ki a 24.hu-nak egy törvényszéken dolgozó, neve elhallgatását kérő bíró, aki szerint nehéz nem arra gondolni, hogy ki akarják véreztetni a bíróságokat.

„Egy erkölcsileg és egzisztenciálisan is kiszolgáltatott bírói kar nem lesz képes ellátni az alkotmányos funkcióját, azaz nem jelenthet hatékony féket és ellensúlyt a kormánnyal és az Országgyűléssel szemben. Egy fáradt, kiégett és megélhetési gondokkal küzdő bíró nyilvánvalóan kevéssé lesz képes tartással és erkölcsi szilárdsággal ellenállni a külső, a másik két hatalmai ág részéről érkező nyomásnak. És a közigazgatási perekben az alperesi oldalon mindig az állam vagy az állam nevében határozatot hozó közigazgatási szerv áll, legyen az a Gazdasági Versenyhivatal, a kormányhivatal, egy minisztérium vagy bármely más közigazgatási hatóság” – mondta lapunknak a bíró, aki példákat is hozott.

„Ezzel a mulasztással az uniós jogállamisági megfelelés is kockán foroghat” – béremelést követelnek a bíróságoknak is

Van-e észszerű magyarázat arra, hogy bíróságokon egyik ún. inflációs évben sem volt béremelés, szemben a minden más hatalmi ágnál lefuttatott inflációt meghaladó automatikus fizetésemeléssel és minden más területen inflációt követő fizetés növeléssel?

– olvasható a kérdés abban a közleményben, ami a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) oldalán jelent meg csütörtökön.

A szöveg apropója egy december végi cikk, ami azt taglalta, mekkora lehet a feszültség az állami cégeknél a béremelések és azok mértéke miatt. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedik az egyesület, hogy a béremelési várakozásból adódó feszültség az év végén természetes jelenség akkor, amikor a munkavállalók bérét kinőtte az infláció. Azt ugyanakkor nehezményezik, hogy miközben „a versenyszféra az inflációs hatást saját területén többszörösen jóváírta a bérekben és az árakban is”, a bírók bére nem emelkedett.