A testület egyhangú határozatot hozott.
Mi történt? Mind a 34 vádpontban bűnösnek mondta ki az esküdtszék Donald Trump volt amerikai elnököt – írja az MTI. A volt elnök ellen üzleti iratok meghamisítása miatt, hallgatási pénz kifizetése nyomán indult büntetőeljárásban.
A testület egyhangú határozatot hozott, így Donald Trump lett az Egyesült Államok első elnöke, akit bűncselekményért felelősségre vonnak. A büntetés kiszabása július 11-én várható – írja a CNN.
„Meddig lehet még elhúzni Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő büntetőperét a Fővárosi Törvényszéken? Vagy arra játszanak, mint Budaházyék esetén, hogy majd a fideszes elnök kegyelmet ad?” Erre a kérdésre várt választ Tuzson Bence igazságügyi minisztertől Vadai Ágnes. A DK politikusa hosszan idézte a Narancs.hu cikkét, amely szerint a Simonka-pert ismét teljesen elölről kell kezdeni, mivel előbb a tanácsvezető bíró, majd az egyik bíró személye változott.
Hosszú, több évtizedes pályafutásom alatt nem tudok hasonlóra példát mondani, de kollégáimat is kérdeztem, akik ugyanezt állítják
– mondta az ügyre rálátó, neve elhallgatását kérő jogász a Narancs.hu-nak. Hozzátette, hogy
Összesen 10,2 milliárd euró, azaz jelenlegi árfolyamon majdnem 3900 milliárd forint vált Magyarország számára hozzáférhetővé azzal, hogy az Európai Bizottság elfogadta a magyar igazságszolgáltatásban végrehajtott szabályváltoztatásokat.
Háttér: az ország számára 2021-27 között járó uniós forrásokat több körülmény is blokkolta eddig. Bizonyos gátak minden kifizetést akadályoznak, mások azonban csak egyes részeket. Az általános blokkok közül most az egyiket, az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése miattit oldották fel.
Az összes többit nem, és sok esetben nagyon messze állunk attól, hogy ez megtörténhessen. Most azonban minden olyan forrás megnyílhat, amelyet eddig kizárólag ez az egy feltétel blokkolt. Azok a pénzek továbbra sem érhetőek el, amelyeket más tényezők (is) akadályoznak, ezek összesített összege 21 milliárd euró körül van.
Nagyjából 10 milliárd euró felszabadításáról döntött az Európai Bizottság. Olyan uniós felzárkóztatási támogatásokat szerezhet meg most Magyarország, amelyeket nem zároltak a jogállamisági, avagy kondicionalitási eljárás keretében.
Magyarország teljesítette az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeket – közölte az Európai Bizottság. Az uniós végrehajtó testület ezzel hozzájárult ahhoz, hogy az ország hozzáférjen a számára a hétéves uniós költségvetésből (MFF) elkülönített felzárkóztatási támogatásokhoz.
Vagyis egészen pontosan annak egy részéhez, ahhoz a nagyjából 10 milliárd euróhoz, amelyet nem zároltak a jogállamisági, avagy kondicionalitási eljárás keretében. Arról egyelőre nincs szó, hogy Magyarország teljesítette volna a másik nagy forrás, a helyreállítási alap (RFF) pénzeinek kifizetéséhez megszabott többi feltételt.
Miért nem követik az emberek a társadalmi normákat? Felkészültek-e a magyar bírák arra, hogy milyen gyors ütemben képes megváltozni az ország gazdasági-társadalmi berendezkedése? A Tangó és Kes legújabb adásában egyebek mellett erről is beszélgettünk Fleck Zoltán jogszociológussal.
The post Az elitek bűnözése okozza az egyik legsúlyosabb normazavart a társadalomban first appeared on 24.hu.
Izrael politikai életét a cionista mozgalom kezdeteitől heves viták, a megalapítani kívánt zsidó állam karakterét érintő, sokszor éles nézetkülönbségek jellemezték. A tavaly novemberben hatalomra jutott koalíció a szekuláris jobboldal, a revizionista cionisták, valamint a vallásos ortodox pártok szövetsége. A koalíciót vezető Benjamin Netanjahu mintegy másfél éves kihagyás után tért vissza a miniszterelnöki székbe, miután az ellenzéke által szervezett nyolcpárti koalíciós kormány – a várakozásoknak megfelelően – szétesett. Az újbaloldali, centrista, liberális, jobbközép és iszlamista pártokat is tömörítő szövetséget Izrael történetének legjobboldalibb kormánykoalíciója váltotta. A hivatalba lépő kabinet első lépései között vágott neki az igazságszolgáltatás és az alkotmányos rendszer reformjának, amit rég nem látott utcai ellenállás és a kormány drámai népszerűségvesztése követte. A helyzetet súlyosbította, hogy az utóbbi hónapokban a palesztin terrorizmus is fokozódott, amit a kormány radikálisabb tagjainak harsány, sokszor arabellenes retorikája kísért.
A jobboldal visszavág
A tavaly novemberben rendezett választás a Netanjahu ellen szervezkedő politikai erők bukását hozta el. Bár a koalíció pártjai igen különbözőek voltak politikai pozíciójukat tekintve, összekötötte őket Netanjahu személyének elutasítása és a rövid távú politikai érdek, amely megkövetelte a töredezett tábor összefogását. Az együttműködés azonban sokba került a koalíció számos tagjának. A novemberi választáson az újbaloldal kiesett a törvényhozásból, míg a nagy múltra visszatekintő Munkapárt a megsemmisülés szélére sodródott. A legnagyobb csapást a revizionista cionista (sokak által szélsőjobboldalinak tartott) Yamina szenvedte el, ugyanis utódpártja, a Zsidó Haza szintén kiesett a parlamentből.
A Tangó és Kes legújabb adásában arról beszélgetünk Fleck Zoltán jogszociológussal, hogy vajon bármelyik állam igazságszolgáltatása képes-e a feladatának megfelelően működni, vagy ezt az igényt csak a játékfilmek és a média képes kielégíteni.
The post Mennyire koszos Piszkos Harry? – rendőrkarakterek a tömegkultúrában first appeared on 24.hu.
Ha önök a hírek mellett véleménycikkeket is olvasnak a 24.hu oldalain, talán észrevették, hogy elég gyakran írok a bíróságokról. Most is azt teszem, de egy egészen más szemszögből. Ezt a cikket egy olvasói vélemény ihlette. Az olvasó szerint „akkor lesz majd igazságos ítélkezés, ha az ítéleteket az MI, vagyis a mesterséges intelligencia hozza.”
Először persze élből elutasítottam az ötletet, de aztán nem hagyott nyugodni a gondolat. Elkezdtem bogarászni az interneten, egyáltalán hol tart ma az MI, mit gondolnak róla a tudósok, a felhasználók és nem utolsósorban a bíróságok. Milyen jogi problémákat vet fel az MI használata, egyáltalán van-e bármilyen jogi szabályozás ezen a téren? Számomra az egyik legaktuálisabb kérdés az: kell-e félnünk attól a ténytől, hogy az MI képes saját magától is tanulni.
Kezdjük azzal, amit az MI saját magáról állít. A The Guardian szerkesztői utasítást adtak az MI-nek, hogy az algoritmusa írjon egy 500 szavas véleménycikket egyszerű, összeszedett stílusban, amelyben fókuszáljon arra: miért nem kell az embereknek félniük a mesterséges intelligenciától. Az MI cikkéből idézek:
Több mint harminc hete tartanak a különböző vérmérsékletű tüntetések Tel-Aviv és más izraeli városok közterein. A tiltakozások elsődleges oka, hogy az izraeli kormánykoalíció csökkentette a Legfelsőbb Bíróság hatáskörét, emiatt sokan a jogbiztonságot érzik veszélyben. Hogy miért pont a startup cégek állnak a tiltakozások élén, és hogy néz ki a megosztottság a mindennapokban, különösképpen az üzleti életben, annak a helyszínen jártunk utána.
A szélsőjobboldallal és ultraortodox vallásos pártokkal koalícióban kormányzó Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök úgynevezett igazságügyi reformja január óta borzolja a kedélyeket Izraelben. A tiltakozók százezres tömegekről számoltak be Tel-Avivban, sőt, félmillió emberről Izrael-szerte (a tüntetéseket ismétlődően, általában szombat este tartják).
Netanjahu csomagjából július végéig még csak két törvény ment át, de egyelőre nem állt el attól, hogy a reform további elemeit később átvigye. A két törvény viszont már így is gyengíti a Legfelsőbb Bíróság kontrollját afelett, hogy az izraeli törvényhozás, a Kneszet által hozott törvényeket indokolt esetben felülbírálhassa. A július 25-i szavazáson elfogadott módosítás szerint a Legfelsőbb Bíróság nem érvénytelenítheti az izraeli kormány azon döntéseit, amiket „túlzónak” tart, mindeddig pedig volt erre lehetősége.
Vasvári Csaba ellen tavaly lejárató kampány indult a fideszes médiában, miután a bíró kritikus véleményt fogalmazott meg az igazságszolgáltatást érintő kormányzati döntésekről. Most a fideszes médiahálózat egy bírósági pernek eleget téve végül beismerte, hogy több pontban is hazugságokat írt a bíróról.
A volt amerikai elnök szerint a CNN hírtelevízió szándékosan használta vele kapcsolatban többször is a „nagy hazugság” kifejezést, ami összefüggésbe hozható a nácik propagandakampányával és Adolf Hitlerrel. A bíróság szerint a hírcsatorna csupán véleménynyilvánítási szabadságával élt.
Az ENSZ közgyűlése 2006-ban fogadta el a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezményt (CRPD), amelyet a magyar országgyűlés egy éven belül, ellenszavazat nélkül ratifikált. Az egyezmény azért született, hogy garantálja a fogyatékossággal élő emberek autonómiáját és szabad akaratát. Ennek érdekében felszámolta az úgynevezett helyettes döntéshozatal intézményét, vagyis azt a gyakorlatot, hogy az érintetteket kötelező jelleggel gondnokság alá helyezték, elvonva tőlük döntési szabadságukat.
A CRPD egyúttal létrehozta a támogatott döntéshozatal jogintézményét, melynek célja, hogy segítse az egyéneket saját döntéseik meghozatalában, különösen akkor, ha betegség vagy értelmi fogyatékosság miatt valamilyen támogatásra szorulnak. A támogatott döntéshozatal fókuszában az áll, hogy az érintettek hozzájussanak a szükséges információkhoz és segítséghez annak érdekében, hogy megértsék a rendelkezésükre álló lehetőségeket, mérlegeljék a lehetséges következményeket, és végül megalapozott döntéseket hozzanak.
Az egyezmény alapján a jogintézményt minden érintett számára elérhetővé kell tenni, függetlenül attól, hogy az illető milyen mértékű segítségre szorul. Bár a 2013-as Polgári Törvénykönyv is megteremtette a lehetőségét, a magyar állam és különösen az igazságszolgáltatás mindmáig szembemegy az egyezményben vállaltakkal: 2021-ben csupán 242 érintett esetében tették lehetővé a támogatott döntéshozatalt. A helyzetet súlyosbítja, hogy 2013 és 2018 között átlagosan 3750 embert helyeztek cselekvőképességet érintő gondnokság alá, tehát a bírósági gyakorlat továbbra is fenntartja a helyettes döntéshozatali rendszert.
Az Együtt volt elnöke szerint a TV2 vezetése „hülyének nézi” a bíróságot, a tévénézőket és őt, amikor csupán rövid és gyorsan elhadart, saját készítésű zavaros közleményekkel és nem a Fővárosi Ítétélőtábla jogerős ítélete által elvárt alapos szöveggel biztosít elégtételt a politikusról közölt 16 súlyos hazugságért. A volt ellenzéki politikus a Media1.hu-nak azt mondta, a bíróságoknak képesnek kell lenniük kikényszeríteniük az ítéleteiket, és azon országokban, ahol ez nem teljesül, ott már nem lehet a jogállamiságról beszélni, ezért ha a TV2 nem hajlandó végre a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének megfelelő módon beolvasni a szöveget és a bíróság továbbra is kudarcot vall, és a kiszabható maximális, 500 ezer forintos végrehajtási bírságokkal nem tudja teljesítésre kényszeríteni a televíziót, Juhász idővel kész akár a Strasbourgi Európai Jogok Európai Bíróságára is elvinni az ügyet, amiért Magyarország jogrendszere lehetővé teszi a bírósági ítéletek figyelmen kívül hagyását.