Koleszterin csökkentő vakcinát fejlesztenek amerikai kutatók – írja a Science Alert. A magas koleszterinszint egyre nagyobb problémát jelent az Egyesült Államokban, ahol ez az állapot már 5-ből 2 felnőtett érint.
A sok koleszterin azért veszélyes, mert összeszűkíthetik az ereket, ezzel pedig rontják az oxigén áramlását. Továbbá vérrögöket is képezhetnek, amelyek az agyba jutva sztrókot a szívbe kerülve pedig infarktust okozhatnak.
bodym / Getty Images
Egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban olyan vezeték nélküli töltőberendezést mutatnak be, amelyet a bőr alá lehet behelyezni – írja a Live Science. Az eszközt egyelőre csak rágcsálókon tesztelték, de ha az embereken végzett további kutatások sikeresek lesznek, akkor a jövőben sokkal kényelmesebbé válhat az orvosi implantátumok használata.
A legtöbb bioelektronikus eszköz, például érzékelők vagy gyógyszeradagoló rendszerek használata gyakran korlátozott a beépített akkumulátorok kapacitása miatt. Sok esetben ugyan csatlakoztathatóak külső áramforrásokhoz, ez azonban fertőzésveszélyes, különösen akkor, ha a betegnek műtétre van szüksége az egyes alkatrészek eltávolításához vagy cseréjéhez.
Ezen probléma kiküszöbölésére most olyan vezeték nélküli töltőchip prototípusát alkották meg, amely a bőr alá ágyazható. A patkányokon tesztelt eszköz vezeték nélkül képes energiát átvinni a testen keresztül, vagy energiát beszerezni.
Akár már két év múlva elérhetővé válhat a Moderna melanóma elleni kísérleti vakcinája – írja az AFP Stephane Bancel, a vállalat vezérigazgatójának közleménye alapján. A hagyományos védőoltásokkal ellentétben az új fejlesztést nem a betegség megelőzésére, hanem annak kezelésére, valamint az immunrendszer megerősítésére használnák.
A vakcina hatalmas segítség lehet a bőrrák legveszélyesebb fajtájával szemben, amely 2020-ban világszerte 57 ezer ember halálát okozta.
Az oltás ugyanazt az mRNS-technológiát alkalmazza, amiért Karikó Katalin az orvostudományi Nobel-díjat kapta.
Egy friss tanulmány alapján sikerült olyan módszert találni, amellyel hozzáférhetőbbé válnak a rákos daganatok a gyógyszeres kezelések számára – írja a ScienceAlert. A megoldás lényege, hogy beindítanak egy időzített bombát a tumorhoz kapcsolódó vérerek vonalában lévő sejtekben.
Ezek az erek szabályozzák a daganatos szövethez való hozzáférést. Amíg nem nyitják meg őket, a mesterséges immunsejtek nem tudnak bejutni, hogy felvegyék a harcot a betegséggel.
Az időzített bomba valójában egy Fas vagy CD95 nevű receptor.
Egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban egy 63 éves férfi különös esetét mutatják be – írja az IFLScience.
Szakértők egy csoportja kolonoszkópiát végzett a páciensen, amikor egy teljesen ép légytetemet találtak a vastagbelében.
A férfi, akinek a kórtörténetében kisebb szívproblémák, asztma és fülzúgás szerepelt, azt követően jelent meg a vizsgálaton, hogy bélrendszerét előkészítette. Ha a belek nem elég tiszták, az jelentősen csökkenti a kolonoszkópia diagnosztikai hasznát.
A szakértők egy ideje tudják, hogy az elmúlt évtizedekben világszerte csökkent a férfiak átlagos spermiumszáma. Egy új vizsgálat alapján a folyamatban a rovarölő szerek is szerepet játszhattak – írja a ScienceAlert.
A kutatók 25 korábbi tanulmány adatait elemezték, a publikációk egy 50 éves periódust öleltek fel. A csapat szerint a mostani a téma eddigi legalaposabb szisztematikus vizsgálata.
„Annak megértése, hogy a rovarölő szerek hogyan befolyásolják a spermiumok koncentrációját az emberekben, kritikus fontosságú, tekintettel arra, hogy mindenütt jelen vannak a környezetben, és dokumentáltan veszélyesek a reprodukcióra” – nyilatkozta Lauren Ellis, a Northeastern University munkatársa és a csapat tagja. Mint hozzátette, a káros anyagok többnyire a szennyezett élelmiszerek és víz révén érik el az embereket.
Egyes szakértők szerint tíz éven belül bevett gyakorlattá válhat a virtuális szervek és szervezetek kísérleti felhasználása – írja a The Guardian. Az elképzelés lényege, hogy modellek segítségével teszteljék a készítmények, illetve beavatkozások biztonságosságát és hatékonyságát.
A digitális ikrek fizikai tárgyak vagy folyamatok számítógépes modelljei, amelyeket a valós megfelelőik adataival frissítenek.
Az orvostudományban ez azt jelenti, hogy a gének, a fehérjék, a sejtek, sőt az egész test működésére vonatkozó hatalmas mennyiségű információt kombinálnak a betegek személyes adataival, hogy létrehozzák szerveik – és végül potenciálisan az egész testük – virtuális modelljét.
Első alkalommal hajtottak végre teljes szem- és részleges arcátültetést – írja a Live Science. A páciens a 46 éves, arkansasi Aaron James, akit 2021-ben ért 7200 voltos áramütés, miközben nagyfeszültségű hálózaton dolgozott.
„A legtöbb ember nem éli túl ezt a szintű sérülést” – mondta Dr. Eduardo Rodriguez, az NYU Langone Health egészségi központ munkatársa és az operáció vezető sebésze. A balesetben egy feszültség alatt álló vezeték érintett meg a férfi arcát. Több helyreállító műtétre volt szüksége, és végül elvesztette bal szemét, orrát, ajkait, elülső fogait, bal arcát és állát, valamint bal karját a könyöke felett.
James körülbelül öt hónapja esett át a transzplantációs eljáráson, amelyben 140 orvos vett részt, és amely 21 órán át zajlott. „Attól kezdve, hogy felébredtem a hathetes kómából, már az arcátültetés lehetséges esélyéről beszéltek” – mondta a páciens a közelmúltban egy sajtótájékoztatón.
Mellimplantátumokkal sikerült megmenteni egy 34 éves amerikai férfi életét – írja a ScienceAlert. Davey Bauer tüdejét egy antibiotikum-rezisztens baktérium támadta meg, a Northwestern Memorial Hospital szakértői pedig arra jutottak, ki kell emelni a szervet.
Bár a chicagói kórháznak volt gépe, amely néhány napig átvehette a tüdő feladatát, a mellkasban lévő űrt ki kellett tölteni.
Az orvosok végül úgy döntöttek, a mellimplantátumok tökéletesen megfelelnek a célnak.
A Covid-vakcinák kifejlesztése és terjesztése a modern egészségügy egyik legnagyobb vívmányaként vonulhat be a történelemkönyvekbe. Míg a világ a korábban nem tapasztalt méretű és villámgyors terjedésű járvánnyal küzdött, a vakcina gyors legyártása és forgalomba hozása nem csak segített elkerülni rengeteg halálesetet, de új frontot nyitott a gyógyításban is. Az idei évben négy olyan nagy kísérlet is zajlik, amit árgus szemmel figyelnek a szakmában (természetesen ettől több is fut, csak a Moderna harminc fölötti projektet visz, amik között olyan betegségek vannak, mint a HIV). Ezek az influenza, a herpesz és a melanóma (bőrrák) területére koncentrálnak – a célpontok tehát főként a fertőző betegségek, a jelenleg folyamatban lévő kutatások 70 százalékát teszik ki.
Ehhez képest a rákkutatás még egyelőre csak egy kis szeletét teszi ki, de például a melanóma-kutatás fontos pillér lehet abban, hogy új ráktípusokra is induljanak kísérletek. Az azonban már most is látszik, hogy a technológiában látnak fantáziát a cégek: 2023-ban a tervezett vakcinakutatásoknak a 85 százalékát már a piaci szereplők szponzorálták, ami látványos ugrás a 2021-es 34 százalékhoz képest.
Influenza
Két magyar is ott volt a Karikó Katalint Nobel-díjra jelölő tudósok között, a harmadik pedig segített megírni a beadványt. Mindhárman Karikó Katalin fiatalkori szegedi mesterei. Rendhagyó interjú következik a Nobel-díjas tudóssal és egykori tanáraival. A koronavírus elleni vakcina mRNS technológiáját amerikai társával kifejlesztő kutató mellett Kondorosi Éva Széchenyi-díjas akadémikus, Venetianer Pál akadémikus és a most 80 esztendős Duda Ernő professzor volt a beszélgetőtársunk. Az interjúból kirajzolódik a munkája iránti megszállottságban élő tudós portréja, aki egyszerre örül a Nobel-díjnak, de átoknak is tartja azt, mert az ünneplés elveszi az időt a munkától. A pályája elején a pénz hiányzott a kutatásokhoz, most milliárdokat kapna egyetlen szavára, az idő azonban elveszett számára az egymást követő ünnepi rendezvények miatt. Így attól tart: késve tud segíteni olyan embereken, akik enélkül néhány éven belül meghalnak.
A tudomány, a kutatói tevékenység az, amikor elindulunk egy adott úton egy adott cél irányába, majd eljutunk olyan helyekre, ahol újabb kérdések merülnek fel, és megfelelő szelektálással, rendkívüli következetességgel, ha az ember nagy kihívásokat állít maga elé, a nagy célokhoz közelebb lehet jutni – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Krausz Ferenc elmondta, hogy a fizika felé fantasztikus tanárai vezették, a móri Radnóti Miklós általános iskolában Kiss tanár úr, a móri Táncs Mihály gimnáziumban Láng Hugó tanár úr, valamint Vermes Miklós, Magyarország egyik leghíresebb fizikatanára, akivel debreceni katonaévei alatt, egyetemi tanulmányai előtt élénk levelezést folytatott, és a leveleket a mai napig őrzi. Egyetemi oktatói közül kiemelte Simonyi Károlyt és Marx Györgyöt.
A Nobel-díjas fizikus elmondta, „az elektronok, amelyek az atomok héjában foglalnak helyet, attoszekundumos időskálán tudják változtatni a helyüket, energiaállapotukat, és ha ezeket az elektronfolyamatokat szeretnénk valós időben megjeleníteni – az az attofizika.” Kiemelte,
Október első napjai kellemes meglepetéseket hoztak, ugyanis Karikó Katalin orvosi Nobel-díja mellett Krausz Ferencet is jutalmazta a svéd alapítvány. A Németországban élő magyar kutatóval a Magyar Tudományos Akadémia készített interjút.
Elmondása szerint nagyon meglepte az elismerés, annak ellenére is, hogy a Nobel Alapítvány néhány héttel ezelőtt szervezett egy Nobel-szimpóziumot az attoszekundumos fizika témája köré, ami általában azt üzeni, hogy a szakterület elérte a Bizottság ingerküszöbét. Ez az érdeklődés Krausz szerint ugyanakkor azt is jelentette, hogy az adott évben nem ebben a témában ítélik oda az elismerést.
Ennek oka, hogy az átadó előtt pár héttel vélhetően megvan a végső döntés, ráadásul a statisztikai átlag is azt mutatja, hogy a szimpózium után még jó néhány évnek el kell telnie általában a díjazásig.
Pókméreg felhasználásával fejlesztenek merevedési zavarok elleni gyógyszert – írja az IFLScience. Brazil szakértőknek már sikerült elkészíteniük a kulcsfontosságú molekula szintetikus változatát, a következő cél az, hogy embereken is kipróbálják az anyagot.
A méreg a brazil vándorpóké (Phoneutria nigriventer), amelynek csípése számos tünetet, köztük erős fájdalmat, remegést, görcsöket, izzadást, gyengeséget és pulzusszám-változást okozhat. Egyes esetekben a méreg akár halálos is lehet.
Férfiaknál a csípés priapizmust is kiválthat: ez a pénisz kóros, a szexuális ingerektől független, akár órákig kitartó merevedése.
Bemutatták az idei Ignobel-díjak nyerteseit – írja a The Guardian. Az elismerés a Nobel-díj paródiája, amelyet olyan szakembereknek ítélnek oda, akik furcsa, látszólag értelmetlen vagy vicces eredményeket értek el munkájuk során. Az igazi Nobel-díjasokat jövő hónapban jelentik be.
Az Annals of Improbable Research című magazin által szervezett csütörtöki online ceremónián valódi Nobel-díjasok adtak át a tíz, pdf formátumú, kinyomtatható díjat. A 2023-as eseményen hét, víz tematikájú dal premierje is elhangzott, valamint neves kutatók mindössze 24 másodpercben, majd hét szóban magyarázták el kutatási területüket. Idén többek között döglött pókokból készült markolókért ítélték oda az „elismerést”.
Az idei nyertesek egy-egy 10 billió dolláros zimbabwei bankjegyet is kaptak.
Bár a többség kikapcsolódni jár állatkertekbe, az intézmények funkciója nem merül ki a szórakoztatásban: edukációs céljaik is vannak, hozzájárulnak a tudományos vizsgálatokhoz, sőt a veszélyeztetett fajok megóvásához is. A lakók gondozása komoly felelősség, amely nem csak a táplálást jelenti, esetenként akár orvosi beavatkozásokra is szükség lehet.
Különösen igaz ez a korosodó állatok esetében: ahogy az embernél, úgy más fajoknál is igaz, hogy az idő előrehaladtával egyre több az egészségügyi gond. Mivel az állatkertekben az egyedek általában magasabb életkort élnek meg, mint a természetben előforduló fajtársaik, a szakértők sokszor olyan betegségekkel találkoznak, amely a vadonban egyáltalán nem jellemző – ezek közé tartoznak a különböző ízületi elváltozások.
Így volt ez Lieselnél, a Fővárosi Állat- és Növénykert öreg, 46 éves nőstény gorillájánál is. A példányt a közelmúltban egy egészen újszerű kezelés alá vetették.
A kislábujj elsőre talán felesleges tesztésznek tűnhet, pedig kiemelt szerepet játszik az egyensúlyban és a járásban. További érdekessége, hogy két gyakori változata is létezik az emberek körében – írja az IFLScience.
Dr. Wenjay Sung, a White Memorial Medical Group orvosa szerint járás közben a nagylábujj és az ötödik lábujj ízületeire, valamint a sarokra támaszkodunk. „Ha ennek a háromlábú állványnak az egyik részét eltávolítjuk, elveszítjük az egyensúlyt” – mondta a szakértő.
És hogy hány lábközép-lábujj ízület található abban a bizonyos kislábujjban? A válasz: egy vagy kettő.
Egy friss tanulmány alapján az utóbbi években nőtt a fiatalok körében a rákos megbetegedések aránya – írja a ScienceAlert. A szakértők egy ideje felfigyeltek a jelenségre, ám az adatokat folyamatosan ellenőrizni kell.
Benjamin Koh, a Szingapúri Nemzeti Egyetem munkatársa és kollégái ezúttal az amerikai állapotokat mérték fel. Eredményeik megerősítik a világ más régióiban dokumentált trendet.
A legnagyobb ráckockázat továbbra is a kor: ahogy az ember öregszik, egyre nagyobb eséllyel alakulhat ki nála betegség.
Egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban egy megmagyarázatlan orvosi esetet mutatnak be – írja a Live Science. A történet főszereplője egy nő, akinek a nyelvére hat hónap alatt egy csomó nőtt, a jelenség pontos oka nem tisztázott.
Az elváltozás hátterében orális fokális mucinózis (OMF) állt, ez egy ritka kötőszöveti rendellenesség, amely rendszerint az ínyen és a szájpadláson idéz elő csomósodást. Az OMF nagyon ritkán érinti a nyelvet.
A száj betegség által érintett részein a normál kötőszövet lebomlik, a helyét pedig zselés, nyálkaszerű anyag veszi át. Ez a nyálka hialuronsavból áll, az anyagot a kötőszövetek természetes módon termelik, ám az OFM esetén túl sok keletkezik belőle. A hialuronsav felhalmozódva csomót alakít ki.
Egy friss tanulmányban egy férfi furcsa esetét mutatják be: a páciens nyelvén sűrű, zöld, szőrszerű kinövések jelentek meg – írja az IFLScience. A 64 éves beteg tünetei néhány héttel azelőtt kezdődtek, hogy orvoshoz fordult volna.
A szakértők a vizsgálat során fonaleszerű papillákat és zöld elszíneződést mutattak ki a nyelvén, a rendellenességre szőrös nyelvként szoktak hivatkozni. Egyéb, a szájat vagy a fogakat érintő elváltozásokat nem észleltek.
A bizarr állapot meglehetősen gyakori, de veszélytelen, hátterében az elhalt bőrsejtek felhalmozódása áll.