Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Richard Nixon

Ezért utálta a Kennedy családot Nixon elnök

Közzétette szerző

Richard Nixon, vagyis „Tricky Dicky” talán a legsötétebb emlékezetű amerikai elnök (1969–1974), akit elsöpört a Watergate-botrány, így első és máig utolsó elnökként dicstelenül távozott a hivatalából, ahogy azt Woody Allen a jövőben játszódó, 1973-as Hétalvó című disztópiájában megjósolta – hozzátéve, hogy miután kiköltözött a Fehér Házból, le kellett számolni az ezüstkészletet. Bukása után két évtizedig Nixon-szavazóként ábrázolták az eszelősöket és a sorozatgyilkosokat a hollywoodi filmekben, és azóta is „Dicknek” neveznek minden ügyeskedő háttérembert az amerikai politikai krimikben. Ezt talán mégsem érdemelte volna a republikánus elnök, hiszen külpolitikai sikerei mellett a „csendes többség” nevében átmenetileg konszolidálta az 1960-as évek végére permanens zavargáshullámba süllyedő Egyesült Államokat, s alighanem csak Churchill volt nála szívósabb politikus a 20. században.

TASS / AFP Egy 1959. július 27-én készült archív felvételen Richard Nixon amerikai alelnök látható, amint Nyikita Hruscsov szovjet vezető (R) megtapsolja, miután beszédet mondott az Amerikai Nemzeti Kiállításon tett látogatása során.

Nem vitte tovább a szatócsboltot

PostPin It!

Miért mondta Nixon Hruscsovnak, hogy van büdösebb a lószarnál?

Közzétette szerző

Az Egyesült Nemzetek 1960. évi, 15. közgyűlésén fogadták el a gyarmati országok függetlenségéről szóló nyilatkozatot, ami ugyan megkérdőjelezhetetlen történelmi jelentőséggel bír, az ülés mégsem ezért szerepel kiemelkedő helyen a történelemkönyvekben. És nem is azért, mert Fidel Castro Guinness-rekordot felállító, négy és fél órás beszéddel „nyűgözte le” hallgatóságát, hanem Nyikita Hruscsov azelőtt és azóta is példátlan kirohanása okán:

a Szovjetunió első számú vezetője állítólag magából kikelve, cipőjével a pulpitust ütve ordítozott.

Állítólag, mert a jelenetről nem maradt fenn hiteles és közvetlen hang- vagy képi bizonyíték, csak a jelenlévők visszaemlékezéseire építő médiabeszámolók, amelyeknek az összképe – tekintve a szenzációval járó túlzásokat – igencsak hézagos. Valóban megtörtént a botrányos eset? Hogyan emlékeztek rá vissza a szemtanúk? És a történet „főhőse”, aki nem sokkal korábban „lószarozott” egy nagyot Richard Nixonnak? Dr. Hahner Péter történészt, a Rubicon Intézet főigazgatóját kérdeztük.

PostPin It!

Az elnök épp lemondott, a feleség randira ment, a neves író pedig ült otthon a gyerekeivel, mint egy látogató

Közzétette szerző

Emlékszem, éppen az elhagyott gyerekeim között ülve néztem a tévét, amikor Nixon lemondott. A feleségem randevúra ment, és megkért, hogy vigyázzak a gyerekekre. Júniusban költöztem el. Ez ugyebár augusztusban történt. A pirospozsgás Nixon, akinek a modora fenyegető volt, akár a meg-megcsúszó fogaskerék, a sírás szélén állt.

A gyerekekkel még sosem láttunk elnököt lemondani; az Egyesült Államok történetében senki sem látott.

Az volt a benyomásunk… ki tudja megmondani, mi a gyerekek benyomása? Andrew tizenöt volt, Buzzy csak tizenhárom, a dundi és sebezhető Daphne tizenegy. Számukra, akik maximum tíz éve érhették el a történelmi tudatosságot, ez a lemondás talán nem is volt korszakos jelentőségű. A hatvanas évek vége és a hetvenes évek eleje olyan sok bizarr főcímet és különös televíziós pillanatot termelt, hogy őket valószínűleg nem döbbentette meg annyira, mint engem. Maga Spiro Agnew is csak hónapokkal korábban mondott le; Gerald Ford lett az egyetlen elnökünk, aki nem választás útján lépett hivatalba, hacsak nem számoljuk Joe Tumultyt, aki Wilson stroke-ja után foglalta el a széket, vagy James G. Blaine-t azon a nyáron, amikor szegény Garfieldot apránként meggyilkolta az 1881-es orvostudomány, miközben Chester Arthur (akit noha korruptnak tartottak, remek horgász volt, és hibátlan skót kiejtéssel tudott Robert Burns-verseket szavalni óraszám) New York Cityben bujkált a magasztos hivatal elől, amit végül csak elfogadott.

PostPin It!

Meghalt Daniel Ellsberg, a Pentagon-iratok kiszivárogtatója

Közzétette szerző

92 éves korában meghalt Daniel Ellsberg, az Egyesült Államok történetének egyik leghíresebb kiszivárogtatásának főszereplője.

Ellsberg a kormány elemzőjeként dolgozott, ám 1971-ben átadta a sajtónak a Pentagon-iratok néven elhíresült dokumentumokat, amelyek megmutatták, hogy a döntéshozók évtizedeken át hazudtak a nyilvánosságban a vietnámi háború nagyságáról, állásáról és az elesettek számáról. A tanulmányról szóló cikkek hatalmas hullámokat vertek, és a Fehér Ház erre adott reakcióinak egyik járulékos következménye lett a Richard Nixont elsöprő Watergate-botrány is. A Pentagon-iratok kiszivárogtatását dolgozta fel Steven Spielberg A Pentagon titkai című 2017-es filmje is, amelyben többek között Tom Hanks és Meryl Streep partnereként Matthew Rhys alakította Ellsberget (legutóbb pedig A Fehér Ház vízszerelői című HBO-sorozatban dolgozták fel a botrány komikus oldalát).

Ellsberg márciusban jelentette be, hogy operálhatatlan hasnyálmirigyrákja van. Úgy döntött, hogy nem vesz részt kemoterápiás kezelésen, viszont hospice gondozásban részesült az utolsó időszakban.

PostPin It!

Száz év magányosság – Henry Kissinger köszöntése

Közzétette szerző

Holnap ünnepli 100. születésnapját Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter. Tevékenysége a mai napig megosztja a diplomáciával foglalkozókat: támogatói szerint azért uralkodhat újra az első világháború előtti légkör a világban, mert Washington letért a kissingeri útról, kritikusai viszont a reálpolitikai gondolkodásával párosuló amoralitást és – főként ázsiai és latin-amerikai – melléfogásait vetik a szemére. Miért van az mégis, hogy – legyen bár a koronavírus vagy az orosz–ukrán háború a téma – sokan a mai napig kíváncsiak az aggastyán külügyér véleményére? Lapunknak küldött írásában Krajcsír Lukács történész, a nemzetközi kapcsolatok elemzője, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa ered a Kissinger-rejtély nyomába.

PostPin It!