Best WordPress Hosting
 

Ő az amerikai elnök, aki feldarabolta Kelet-Európát

Aligha van érdekesebb személyiségű amerikai elnök Thomas Woodrow Wilsonnál (1856–1924), nem véletlen, hogy maga Sigmund Freud írt róla pszichohistóriai alapművet. Az első világháború küzdelmeibe beavatkozó, az Atlanti-óceánon túlra csapatokat küldő Wilson az amerikai elnök pozíciójában (1913–1921) nem egyszerűen politikusként, hanem politikai messiásként tekintett magára, akinek az a küldetése, hogy „biztonságossá tegye a világot a demokrácia számára”. A konzervatívok összes negatív előítéletének megfelelt a progresszív amerikai elnök, a politikába kívülről érkező, tudományos fokozattal rendelkező – a Johns Hopkins Egyetemen szerzett 1886-ban doktorátust – „tojásfejű” princetoni professzor, aki könyvet írt a kormányzás elméletéről (Alkotmányos kormányzás az Egyesült Államokban, 1908), majd a gyakorlatban is meg akarta valósítani az ideáit.

Progresszív elnökök

A Princetoni Egyetem rektoraként (1902–1910) keltette fel a korrupciós botrányai és sikertelensége miatt krónikus válságban szenvedő Demokrata Párt vezetőinek figyelmét az oktatóként, tudósként, szónokként és szervezőként is elismert értelmiségi, akinek nem volt ellenére, hogy a politikába invitálják. Helyi ismertségének és tekintélyének köszönhetően 1910-ben megválasztották az akkor még republikánus New Jersey kormányzójának, amelyet progresszív mintaállammá tett. A progresszivizmus a század eleje óta hódító politikai irányzat volt, amely azt célozta, hogy a politikát emancipálja a tőke alól: fellépett a trösztök befolyása, a korrupció ellen, és népjóléti intézkedésekkel kívánta csökkenteni a szociális feszültségeket.

A gettóiskolák felé megy a magyar közoktatás, és aki változtathatna ezen, azt hiszi, nem érdeke

A magyar oktatási rendszer mélyen igazságtalan, és ahelyett, hogy csökkentené, növeli a társadalmi különbségeket. A diákok teljesítményét más országokénál jobban meghatározza a szülők anyagi helyzete és végzettsége, ráadásul mindezt a szegregációs folyamatok is erősítik: a szegény, hátrányos helyzetű diákok egyre inkább szegény, hátrányos helyzetű diákokkal tanulnak együtt, a magyar társadalom és oktatási rendszer kiszorítja őket, így egyre inkább gettóiskolákban sűrűsödnek. 

PISA-adatok szerint 2022-ben a társadalmi-gazdasági háttér magyarázóereje a matematikaeredmények szóródásában csak Romániában és Szlovákiában volt nagyobb a globális mérésben részt vevő országok közül.  

 

Mennyit ér az iskolai diszkrimináció elleni törvényjavaslat?

(A Civil Közoktatási Platform vitája és Nahalka István oktatáskutató számításai felhasználásával összeállította Juhász Ágnes, a CKP munkacsoport-vezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Ma tárgyalta az Országgyűlés kulturális bizottsága a Belügyminisztérium diszkriminációellenes intézkedéscsomagját, amely a kötelező társadalmi egyeztetést mellőzve került benyújtásra. Az uniós források elérése érdekében benyújtott törvénytervezet felszíni intézkedésekkel akarja „letudni” a magyar iskolarendszer egyik legsúlyosabb strukturális és tartalmi problémáját. Néhány üdvözlendő lépés mellett számos pontatlanságot tartalmaz, és hatása már a rosszul megfogalmazott előírások miatt is minimális lesz.

A törvénytervezet 10 százalék forrásmegvonással bünteti azokat a többiskolás településeken lévő általános iskolákat, ahol lényegesen a települési átlag alatt van a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Emellett kimondja, hogy ha egy iskolában átszervezés vagy új tevékenység elindítása történik, akkor a fenntartónak vizsgálnia kell, hogy nem lesz-e emiatt 25 százaléknál nagyobb különbség az osztályok között a hátrányos helyzetű tanulók arányában, és biztosított lesz-e a speciális nevelési igényű (SNI) tanulók ellátásának folyamatossága.

Pintér Sándor törvényjavaslatot nyújtott be az iskolai szegregáció ellen

A „köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről” szóló törvényjavaslatot nyújtott be Pintér Sándor azért, hogy teljesíthetők legyenek az uniós vállalások. A belügyminiszter szerint

a hátrányos helyzetű tanulók oktatási eredményeinek javulása, kompetenciafejlesztésének növelése érdekében

a jövőben ellenőrizni kell, hogy az általános iskolákban a hátrányos helyzetű gyermekek aránya eltér-e jelentősen a települési átlagtól. Ha igen, az általános iskola fenntartója a következő évben csökkentett összegű támogatást kap. A javaslat

A Miniszterelnökség szerint szövegértési problémák vannak a Pedagógusok Szakszervezeténél

Nehéz szövegértési képességeket elvárni a diákoktól, ha az a Pedagógusok Szakszervezeténél is hiányzik

– ezzel a címmel jelentetett meg közleményt péntek délután a Miniszterelnökség, amely a Pedagógusok Szakszervezetének nyílt levelére reagált. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszer a várakozásokat alul múló kompetenciamérési eredményekről kapott kérdést, melyeket ő integrációs nehézségekkel indokolt.

Ott, ahol a cigány gyermekek száma nagyon magas, ezek a problémák sokkal erősebben jelentkeznek

Raj Chetty: Ha felkarolnánk az elveszett Einsteineket, négyszer annyi feltalálónk lenne

Az elmúlt években visszatérő panasz, hogy az amerikai álom halott. Mit mutatnak erről a tudományos tények? Tényleg meghalt, és ha igen, mi ölte meg?

Először is érdemes tisztázni, mit is értünk amerikai álom alatt. Amerikára olyan országként gondolunk, ahol szorgalommal minden gyereknek megvan az esélye, hogy jobban keressen és jobb körülmények között éljen, mint a szülei. Sokakat ez az álom vonz Amerikába, de a gondolat persze a világ más részein is gyökeret vert. Biztos vagyok benne, hogy Magyarországon is, hiszen mindenki olyan társadalomban szeretne élni, ahol kemény munkával előre lehet jutni. Kutatásaink során elsősorban az amerikai adatokat tanulmányozzuk, de sok hasonló tanulság levonható más országok számára is. Amerikával kapcsolatban a következőt találtuk:

a múlt század közepén, az 1940-es, 1950-es években szinte az összes gyerek többet ért el, mint a szülei, ilyen értelemben megvalósították az amerikai álmot. Ám az adatokból tisztán látszik, hogy idővel ez megváltozott.